ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-12 / 59. szám

XXXV. évfolyam, 59. szám. - IT um I— ——WIM mmmtmmmmmmmm • — w >—— i——^—i Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő : HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A magyar ifjúság és a közgazdasági pályák Érdekes és tanulságos beszédet mondott Schandl Károly, az OKH alelnök vezérigazgatója, az Orszá­gos Széchenyi Szövetségben a ma­gyar ifjúságnak a közgazdasági pá­lyákra való hivatottságáról. Schandl élesen szembeszállt azzal a régi magyar életből ránk maradt tévhittel, miszerint a magyar ifjúságban nincs elegendő hivatottság a gazdasági és különösen a kereskedelmi és pénzügyi pályákra. Képtelenség, hogy a ma­gyar ifjú, aki tudományos, műszaki, művészi és egyéb praktikus pályá­kon egyaránt világszerte fényesen megállja a helyét, éppen csak a kereskedelmi és pénzügyi pályákon ne tudna boldogulni. Hiszen a ma­gyar ifjút gyors felfogása, áttekin­kintése, intelligenciája egyenesen predesztinálja ezekre a pályákra. És az a sokat emlegetett praktikus érzék sem hiányzik a magyar ifjú­ból, ha azt mesterségesen, a neve­lés elavult eszközeivel már gyer­mekkorában ki nem ölik belőle. Nem a hivatottságon, hanem inkább a szülők maradi előitéletén múlott, hogy ifjúságunk eddig elkerülte a kereskedelmi és pénzügyi pályákat és vélt „úribb" foglalkozást keresett. A világháború és az azt követett társadalmi átalakulás eltörölte eze­ket az ósdi előítéleteket. Hiszen a magyar ifjúságnak, amelynek az a feladata, hogy majdan átvegye a mai nemzedék kezéből azokat az építő szerszámokat, amelyekkel ha­zánk újjáépítésén dolgozunk, egye­nesen hazafias kötelessége, hogy szakszerűen, lelkiismeretesen fel­készüljön olyan hivatásokra, ame­lyekben egykor a közgazdasági élet hatalmas és milliók sorsáról döntő gépezetének hasznos tényezőivé vál­hat. Éppen ezért vigyázni kell, hogy az egymást követő nemzedékek kö­zött ne támadjanak felfogásbeli és világnézeti szakadékok. Óvni kell az ifjúságot hangzatos közgazdasági jelszavaktól, nehogy hamis ismere­retekkel szijja teli magát. A közgazdasági pályák sok ta­pasztalatot kivannak, s ezeken a pályákon még nagyobb szükség van arra, mint bármelyik más pályán, hogy az életet már alaposan ismerő, tapasztalt szakemberek irányítsák, neveljék az utánuk következő nem­zedéket. Az alapos felkészültség a köz­gazdasági pályákon nemcsak tanu­lást, tudományos búvárkodást jelent az ifjaknak, hanem aki majdan mező­gazdasági problémákról akar dönteni, összeköttetésben kell állania a falu népével, a városok kis embereivel és a problémákat befolyásoló helyi viszonyokkal. A mindenáron való re­formtermelés a körülmények józan mérlegelése nélkül közjólét és kon­szolidáció helyett nyomorhoz és for­radalomhoz vezethet. Tis katasztrális holdat sajátí­tanak ki 220 gazdától as eszter­gomi árvísmentesítési munkálatoknál Ma délután kezdődik a tárgyalás a gazdákkal Amint bizonyossá vált az, hogy a minisztérium megadja a városnak a szükséges ármentesítési segélyt, megindultak az előkészületek az ár­mentesítési munkálatok megkezdé­sére. A munkálatokat megelőző igen fontos enntézni való ügy annak a tiz katasztrális holdnak a kisajátítása, amely a védőgát létesítési helyéül szükséges. Megnehezíti az ügyet az, hogy ez a tiz katasztrális hold földterület nem kevesebb, mint 220 gazdának tulajdona. A munkálatokat előkészítő város tárgyalásokat kezd az érdekelt gaz­dákkal, amelynek folyamán a kisa­játítandó föld árában megegyezés­nek kell létrejönni. Ezek a tárgyalások valószínűleg kedden délután indulnak meg a városházán, ha az összes gazdákat kellően értesíteni tudják, Az egyezkedési tárgyalások után az ármentesítési ügy komplexuma az alispán elé kerül, aki a vízjogi en­gedélyt megadja. Ennek megtörténte után az elő­készített ármentesítési üggyel Má­téffy Viktor prépost-plébános, ország­gyűlési képviselő megy a miniszter­hez az államsegélyért. Egy Oroszországban maradt hadifogoly­katona szomorú levele a bolseviki paradicsomból K. Zoltán esztergomi lakos a na­pokban hosszú idők után levelet kapott egy oroszországi faluban megtelepedett hadifogoly bátyjától. A levél keltezése 1930. február 15. s nehezen olvasható, nemcsak a hibás írás miatt, (úgylátszik, írója már régen nem írt magyarul), ha­nem azért is, mert a szegény levél láthatólag hosszú viszontagságok között érkezett meg Esztergomba. A levél közérdekű részeit a címzett szívessége folytán a következőkben közöljük: „Szeretett Kedves Öcsém, Zoltán ! Ne haragudj, hogy ily sokáig nem válaszoltam leveledre. A küldött „Lev! kártyát" megkaptam, melynek Magor (vagy Mogor?) barátommal együtt nagyon megörültünk. Az igazat megvallva, az itteni vi­szonyok nem a legjobbak, úgy hi­szem, én értesítettelek, hogy a mult évben és úgyszintén az 1929. évben mindig kényszerítettek bennünket Rusk (orosz) honosításra, és mi nem lettünk hajlandók, és akkor ők akarták, hogy mi községi igazol­ványt váltsunk ki. Az kerül körül­belül 10 fr,-ba fényképpel együtt, és mink mondtuk, hogy nekünk van bizonyítványunk onnét hazulról, vagyis „domásni" (illetőségi bizo­nyítvány). A Milecz Nacolenik, va­gyis rendőrkapitány átnézte a mi községi bizonyítványunkat és kereszt­levelünket és mi átolvastuk neki. Ő ezeket az írásokat letartóztatta és azt mondta, hogy ezek már nem érvényesek és kell, hogy oroszul legyen írva .., Mondta, hogy el­küldi a fővárosba és onnét majd jő értesítés dakonont (?) Minket pedig megbüntettek 3 forintra, hogy ez ideig igazolvány nélkül vagyunk. Szinte még az 1929. évben hivattak bennünket és megint 3 írtra meg­írták a büntetést, de már több mint 2 hónapja és még nem kérik . . . A Mogor úr kapott levelet Ame­rikából, ott van neki a bátyja. Szü­leitől is kapott levelet. A bátyja írja, hogy náluk dolgoznak rajta, hogy Oroszországból minden hadi­foglyot kiszállítsanak: mindenkit a szülőföldjére. Kedves Öcsém, Zoltán, kérlek téged, érdeklődjél róla. Itten mond­ják, hogy onnét hazulról lehet fo­lyamodni és kérni az itteni konzul­tól és bíróságtól, hogy toekotja takaj (?) egyén hol tartózkodik és a hazabocsátást érdeklődd róla. Le­het az újságban is, vagy hírből, de írj felőle, Kedves Öcsém! Az itteni helyzetek nem a leg­jobbak. Kényszerítik a népet, hogy a hitét hagyja el. A papokat meg­büntetik nagy summára és azok inkább lemondanak a szolgálatról. A templomra nagy az adó, és ha nem fizetik ki a gazdák, akkor a templomot bezárják. Alék Szandra Rossoski Jakt városban már a temp­lomról a keresztet le is fűrészelték és a harangokat leszedik. Nálunk mostan az újévre elhatározták, hogy a gazdaságokból a gabonát elszedik a marhákkal együtt. A vásárt meg­szüntették és nem szabad sem el­adni, sem venni. A mi berut szibé Sesznitől (?) nékem van pár ökröm és tehenem, disznóm, tyúkjaim s nem szabad sem eladni, sem le­ölni. Úgy akarják, hogy az egész falu, mindenki a pántéba vessen­szántson, de, amit vetsz, az nem a tiéd, hanem a vezetőségé. A gazdák onnét kapnak élelmet és ruházatot, mint nálunk az uradalmi béresek, vagy zsellérek. Sajátja nem lesz senkinek sem, azt akarják kivinni a gazdák közt. De azok nem akar­nak beleegyezni. Azt is akarják, hogy ne legyen semmiféle ünnep, sem karácsony, sem húsvét. Kedves Öcsém, kérdezed, hogy van-e szándékunk haza menni? Ez bizony előttem nagyon nehéz do­log, mert a feleségem nem egyezik bele, mert fél, hogy aztán elhagyom. Különben azt sem tudjuk, hogy hol kezdjük a folyamodjásunkat és hogy fog sikerülni. Nekünk van nagy számításunk a Mogor barátommal, az ő felesége beleegyezne az uta­zásba, 2 gyermekük van, 1 fiú és 1 leány, azok már nagyok, 16 és 17 évesek, azokat otthon hagynák a házban, és ők elmennének Magyar­országba. Igaz, hogy itten hallottuk a napokban, hogy eresztenek haza, és oroszokat is, aki akar. Mi úgy sejtjük, hogy a mi elvett kereszt­levelünkön és községi bizonyítvá­nyunkon valaki, talán az, aki el­vette, elutazott rajta Magyaror­szágba. Én, ha megyek haza, a kis lánykámmal megyek, sajnálom itt hagyni, de ővele az utazás bajos dolog. De megpróbáljuk, ha sikerül a tavaszra..." Egész szomorú tragédia van e sorok között, de benne ragyog az elhagyott haza szeretete s a boldog viszontlátás minden nehézségeken átsegítő reménysége is. 111 *R Ei Ka Éjjeli szolgálatot március 8-tól— 14-ig a Takács István „Fekete sas" c. gyógy­szertára (Ferenc József-út) teljesít. Március 15-én, amennyiben erre még külön rendelkezés nem törté­nik, az üzletek nyitva tarthatók lesznek. A Kath. Legényegylet kultúr­estje. A Kath. Legényegylet f. hó 12-én, szerdán kultúrestét tart, me­lyen megünnepli március 15-ét. Elő­adó dr. Saly Arnulf bencéstanár, szaval: Székely Mancika és Varga József. Énekel a dalárda Ammer József karnagy vezetésével. Jelentkezés a ferencrendi in­ternátusba. Első osztályos gimna­zisták, reálisták jelentkezését a jövő tanévre május hó 31-ig fogadja el az esztergomi Szent Ferenc Fiúinter­nátus. Csemege tea-vaj mindig leg­olcsóbban ÁMON-nál! ? e ta« 8 ébb ep .°: a v k a ó6 s TT nÄS VERMES-llél Kossuth Lajos-u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom