ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-03-11 / 58. szám
Keresztény politikai és társadalmi napilap. «*««n>WW«lw^"ii»«^iiMi4WI^^^W^»uW<MMfciW> inir.i)iin-|r>irti n«'i i ni i wur Tnurn mi iw>i i»iM^_«nr»W»iiii» iLUiUWW^m i »JUWWUI» inmiHuiirtiH« ILIIUMUWIW im^Wi.njii.i. KI »n jUimW' nn-i»rWn«.-jtrriH_nww- lT —rím Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 36. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnal. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Szociáldemokrata vezérek és a magyar munkásság Magyarország külpolitikai helyzete a volt ellenséges nagyhatalmak előtt lényegesen javult. Az utódállamok azonban még mindig mutogatják méregfogaíkat, akik gyűlölködésébe nagyon harmonikusan illeszkednek bele szociáldemokrata vezéreink. Ezek az urak állandóan magyar szociáldemokraták és munkásvezéreknek tüntetik fel magukat. Tévedés ! Senkinek sem jut eszébe, hogy megvonja tőlük a „szociáldemok-\ rata" elnevezést, de mindenkinek | meg kell tőlük vonnia a „magyar (í \ jelzőt. Minden viselkedésükben erő-j sen rácáfoltak eme jelzőre. Ellensé- j geink előtt árulkodtak, tüntettek] olasz barátaink ellen, nem csatlakoztak a magyar Revíziós Ligához és legutóbb tüntetve vonultak ki a székesfőváros kormányzói jubiláris közgyűlésről. Nem óhajtották ünnepelni a magyar államfőt. Durvaságaik tömkelegében ez a stikli is elfér és nem is sérti a magyar nemzetet, mert hisz ők csak névleg tagjai eme sokat szenvedett, de erényekben gazdag nemzetnek. Ennek! a nemzetnek, amely ezeréves dicső | múltra tekint vissza, míg az ő viszszatekintésük határköve csak 1919. A bitorolt „magyar" jelzővel tehát végeztünk volna. Most nézzük meg, hogyan állunk a munkásvezérséggel. Vájjon csakugyan munkásvezérek ? Nem ! A vezér urak soraiban vannak, akik 1919-benSelőremozdították Kún Béla uralomra jutását, akinek uralma pedig rombolás, leszegényedés, ipartermékek fogyasztásának lecsökkentésével volt egyértelmű. Ezzel az uralommal pedig a magyar munkásság egyet nem értett, amit az eredmények fényesen igazoltak is. Tehát akkor sem voltak igazában vezérei a magyar munkásság öszszességének, hanem csak terrorizálói. Vezérségükre fényesen cáfolt rá a magyar munkásság, amikor Dorogról kiindulva tömegesen csatlakozott a Revíziós Ligához, amitől a vezérek elzárkóztak. És most legújabban még csattanósabb cáfolatban van részük. Amikor a magyar államfő ünneplése elől a „vezérek" kivonulnak a székesfőváros ülésterméből, ugyanakkor Dorog munkástömege ünneplésének jeléül, egynapi munkabérét ajánlja fel a magyar inségakeió javára. 'íörtént pedig ez Dorogon, amely kerületet egyidőben ugyanaz a Peyer Károly képviselte a magyar országgyűlésen, akinek vezérlete alatt vonultak ki a „vezérek" az ülésteremből. Nos, a dorogi józan, magyar munkásságnak is vezérei a „vezérek" ? Vagy azon munkásoknak is a vezérei, akik mindenfelé és mindenféle társadalmi egyesületben, testületben ünnepelték a jubiláns államfőt ? Talán mégsem ! Minden józanul gondolkozó ember látja, amikor csoportosítja a magyar ^munkásság a közelmúltban lepergett eseményeit, hogy az illető urak sem nem magyarok s még kevésbé vezérei a magyar munkásságnak és nem is lehetnek azok. A magyar munkásság vállvetve dolgozott és dolgozik a polgári elemmel a jobb magyar jövőért. (Nem szívesen használom a „polgár" és „munkás" megkülönböztető kifejezését, mert a munkás is polgára az országnak.) A magyar munkásságnak is érdeke az integer Magyarország visszaszerzése. A magyar munkásságnak is ökölbeszorul a keze, amikor a megszállott területekre gondol. A „vezér" uraknak pedig mindezekhez semmi közük. Ők nemzetköziek s számukra nincs országhatár. Nekik nem heviti nemzeti gondolat a lelküket, mert őket az Internacionálé határozatai dirigálják. Munkások ! Magyar munkások! Lehetnek vezéreitek ezek az urak? Vitái István. HIREK. Éjjeli szolgálatot március 8-tól -14-ig a Takács István „Fekete sas" c. gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Az esztergomi idegenforgalmi Az „Esztergom" március 6-iki számának az esztergomi idegenforgalomra vonatkozó cikkét olvasva, örömmel állapítom meg, hogy más érdektelen is hozzászól az idegenforgalmi iroda helyes megszervezéséhez. Mint ezen irodának volt vezetője — szerzett tapasztalatok után — rájöttem arra, hogy az ilyen ügyekkel foglalkozó iroda létesítésénél első és főkellék az irodának megfelelő elhelyezése és kellő segédeszközökkel való felszerelése. Értem ezek alatt az irodának a város gócpontjában leendő, mindenki által könnyen hozzáférhető elhelyezését, közvetlen távbeszélővel való berendezését és a főévad alkalmával megfelelő segéderő beosztását. Ezen tényezők megteremtését annak idején állandóan sürgettem, de mindig azt a választ kaptam: „Nincs rá fedezet." Minden egyes állításom igazolni tudom. Az elsőt nem is kell nagyon indokolnom, mert hiszen ily rendeltetésű irodának első főkelléke, nogy könnyen feltalálható, megközelíthető legyen, — tehát nem eldugott mellékutcában elhelyezni. Itt említem meg, hogy ily iroda létezését a vasúti- és hajó-állomásokon is feltűnő módon jeleztetni kellene. A távbeszélőnek közvetlen az irodában leendő elhelyezése eminens kérdés, mert a leggyakrabban Budapestről, de meg egyéb vidékről is jövő telefon-megkeresések, megbízások pontos elintézését miként képzelheti el valaki oly módon, hogy a városházáról átüzennek : „menjek át a telefonhoz" s mire odaérek, már a felhívó megunta a várakozást s odább állott. Ilyen eset napjában többször ismétlődik. — Tessék intézkedni ! ? Segéderőnek a főévadra leendő beosztása igen fontos. Az iroda vezetőjének munkaköre kétoldalú: „irodai" és ebből folyó külső munka, megrendelések, megbízások, fogadtatások stb. végrehajtása. Az „irodai" a főévadban elég nagy mérvű levelezéssel jár. Minden írásbeli megkeresésre rendszerint aznap válaszolni kell; minden választ alaposan meg kell fogalmazni, mert anyagi kérdésekről van szó s utólag esetleges reklamálásokkal szemben csak úgy tudom magam védeni, ha a fogalmazványból látom, mit írtam, mit ajánlottam. Ezt a fogalmazványt lemásolnom, postáznom is kell, ami — azt hiszem — szintén munkával jár. Ugyanekkor jönnek a fogadtatások, sürgős távirati rendelések s az irodavezető egyedül áll, azt sem tudja, mihez kezdjen, mert senki sincs segítségére, legfeljebb „Csente bácsi", aki lehet igen jó zöldségáruló, dezinficiáló, főutcaseprő stb., de nem idegenforgalmi tényező. Már pedig úgyszólván egész idegenforgalmi működésem alatt ő volt az én adjutánsom. Ezért van tehát szükség, különösen a főévadban, megfelelő munkasegéderőre, mert, ha a vezető bármely ügyből kifolyólag az irodát elhagyni kénytelen, úgy kell, hogy távollétében valaki helyettesítse őt. Ekkor azután nem állhat elő azon gyakran történt kijelentés: „többször voltam az irodában, de nem volt ott senki." Természetesen az egyedüli — ki ott lehetett volna — akkor vagy a vasútnál fogadott, vagy a városban kalauzolt egy társaságot, vagy megrendelést foganatosított, vagy egyéb más hasonló okból volt távol. Ezek azon anomáliák, melyek okvetlenül megszüntetendők s melyek elhárítására „fedezet"-nek okvetlenül kell lenni, mert különben az intézmény egészséges vérkeringésű és célhoz vezető nem lehet. Andrássy József ny. százados. Csemege tea-vaj mindig legolcsóbban ÁMON-nál! Halálozás. Városunk iparosvilágának nesztora és egyik legkedveltebb, köztiszteletben állott tagja mondott búcsút a földi életnek. Március 8-án meghalt Nelhiebel Gusztáv, a város legrégibb hentes és mészáros mestere életének 73. évében. A nagy népszerűségnek örvendő, és örökké vidám kedélyű, nagycsaládú iparost hétfőn délután 4 órakor temették el a belvárosi temetőkápolnájából nagy részvét mellett. A Kath. Legényegylet kultúrestje. A Kath. Legényegylet f. hó 12-én, szerdán ; kultúrestét tart, melyen megünnepli március 15-ét. Előadó dr. Saly Arnulf = bencéstanár, szaval: Székely Mancika és Varga József. Énekel a dalárda Ammer József karnagy vezetésével; Az esztergomi érs. róm. kath. tanitóképző-intézetbe és a vele kapcsolatos internátusba az 1930—31. tanévre magukat felvétetni óhajtók kellően felszerelt kérvényeiket ápr. 30-ig az intézet igazgatóságánál nyújtsák be. Pályázati feltételek azonosak az állami intézetekbe való felvételhez közlőitekkel. Bővebb felvilágosítást az igazgatóság ad. Igazgatósági ülés. A kereskedelmi és iparbank igazgatósága ma, 11-én d. u. 4 órakor közgyűlést előkészítő ülés tart. Korlát nélkül. A hercegprimási vasgyártól a Major-térre felkanyarodó magasan épített gúttest korlát nélkül van. A régi fakorlát már kikorhadt s újat a város nem csináltatott. A műszaki hivatal figyelmébe ajánljuk az ügyet, pótolja a hiányt, nehogy valami szerencsétlenség következtében károsodás érje a várost. Jelentkezés a ferencrendi internátusba. Első osztályos gimnazisták, reálisták jelentkezését a jövő tanévre május hó 31-ig fogadja el az esztergomi Szent Ferenc Fiúinternátus. Kanyarójárvány a városi elemi iskolákban. A városi elemi iskolákban kanyarójárvány van. Vagy két hét óta sorra dönti ágyba a járványos betegség a tanulók nagy részét, úgy hogy például a leányiskola első osztályában a huszonötöt is meghaladja a hiányzó gyermekek száma. A fiúiskola alsó osztályaiban is állandóan hiányzik a tanulók 20—25 százaléka. Áldatlan állapot ez, nemcsak azért, mert a gyermekek egészsége állandóan veszedelemben forog, hanem azért is, mert a tanító a hiányzások miatt csak alig haladhat a tanítási anyaggal. Baj az, hogy sok helyen eltitkolják a bajt és sokszor nehéz hatá? e t g e s r lébb ep . e, i a v k fs z fi SS VERMES-rtél Kossuth Lajos-u. 10.
