ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-07 / 55. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Félő, hogy költségek híján a Ba­ross- és Dorogi-úton keresztül az Árok-utcába vezető csatomázás is e Mint annakidején is jeleztük, a városi képviselőtestület legutóbbi gyűlésén foglalkozott azzal a rész­leges csatorna-épitési tervvel, amely szerint a Baross Gábor-úton, a Do­rogi-úton, a Rudnay-téren át az Árok-utcában folytatva a város csa­tornát építene. Ez a csatorna a Major-utcán ke­resztül torkollana be az Árok-utcába és az ott levő zúgóban végződne. Városegészségügyi szempontból ennek a részleges csatornázásnak is nagy jelentősége van és a képvise­lőtestületi határozatnak megfelelően az ügyet további előkészítés alá vették. Ez annyit jelent, hogy foly­tatják a financiális tárgyalásokat a csatornázandó utcák érdekelt ház­tulajdonosaival. Ugyanis a tervek szerint a csatornázási költségek egyharmadát a város, Jegyharmadát az utca egyik oldalának háztulaj­donosai viselnék. A csatorna költségvetése már ké­szen is van és az érdekelt háztulaj­donosokat egyenkint értesítik a rájuk eső költségekről. Egy-egy háztulajdonosra esőkölt­ségtk általában 4Ö0—500 pengő kö­zött vannak. A csatornázás költségeit drágál­ják, ezért a város mérnöki hivatala most új árajánlatot kér a munká­latokra. Az új ajánlatnak megfele­lően kivetik azután az érdekeltekre jutó költséget és erről a "munkák­nak megkezdése előtt értesíteni fogják a háztulajdonosokat. Ä kivetések ellen esetleges fel­szólamlásnak van helye és a fel­szólamlások kapcsán előterjesztett pénzügyi tervekkel együtt a csator­názási ügyet még egyszer a köz­gyűlés elé viszik. Ha a többség nem akarja a csa­tornázást, akkor ezeket a terveket és munkálatokat is jobb időkre halasztják, — és ez a mai nagy pénzhiányban és szegénységben könnyen megeshetik. A fogyasztási adő­hályozása A községek költségvetéseinek fe­lülvizsgálása során a belügyminisz­ter azt tapasztalta, hogy a közsé­gek fogyasztási adóbevétele és for­galmi adórészesedése csökkenő irányzatot mutat. A miniszter a fo­gyasztási adóbevételek csökkenését a nyomott gazdasági viszonyokon kivül abban látja, hogy a községek a fogyasztási adóknak beszedése he­lyett az adófizetésre kötelezettekkel inkább kiegyeznek s a kiegyezésnél a tételenkénti lerovás eredményét nem veszüi figyelembe. Ezért fel­hívja a miniszter a törvényhatósá­gok figyelmét, hogy a községek ál­tal szedhető bor- és húsfogyasztási adók, valamint a sör- és szeszfo­gyasztási adók félévi átalányösszeg­ben való beszedésének csak indo­kolt esetben lehet helye s az áta­lányösszeg ebben az esetben sem lehet kisebb annál az összegnél, amelyet a fél a tételenkénti adózás alkalmazása esetén fizetni tartozik. Felhívja ennélfogva a miniszter Ja törvényhatóságokat, hogy a fogyasz­tási adóátalányösszegek megalapítá­sára vonatkozó tárgyalásokat és azok eredményét ellenőriztesse s ott, ahol az átalányösszegek aránytala­nul alacsonyan állapíttatnak meg, a községeket a tételenkénti adóztatás keresztülvitelére utasítsa. Amennyi­ben a községek költségvetésének vagy zárszámadásainak felülvizsgá­lása során azt állapítanák meg, hogy a forgalmi adók kezelési költsége nem áll arányban a községek része­sedésével, úgy utasítani kell a köz­ségeket, hogy a forgalmi adóhiva­tali személyzet létszámát csök­kentsék. IRE Éjjeli szolgálatot március í-löl -7-ig a FiochSátz örökösök „Széni ísíván" c. gyógyszertára (Kossuth Lajos-u. ós Széchenyi-tár sarok) teljesít. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Tóth Mihály ny. tanító, életé­nek 72-ik évében, hosszas szenve­dés után Győrött elhunyt. Temetése í. hó 3-án, hétfőn délután 4 órakor volt az új temető ravatalozó csar­nokából. Az elhunytban Draxler Rezsőné esztergomi kereskedő neje édesatyját gyászolja. Március 15-től csak magyar gyártmányú eszközöket használ­hatnak az iskolákban. A kultusz­miniszter már régebben rendeletet adott ki arra vonatkozólag, hogy az iskolákban magyar gyártmányú írószereket használjanak és ne töm­jük a külföld zsebét pénzzel olyan anyagokért, amelyeket a magyar ipar is képes produkálni. Most a tanítóság és tanárság körében moz­galom indult meg abból a célból, hogy a kultuszminiszter óhaja va­lóra váljék A mozgalom célja az, hogy március 15-től, a nemzeti ün­neptől kezdve senki ne használjon a magyar iskolákban idegen gyárt­mányú írószereket és anyagokat. Az Esztergom-Szenttamás és Vizivárosi Kath. Polgári Kör 1930. március 9-én, vasárnap d. u. fél 6 órakor tartja XXVII-ik évi ren­des közgyűlését, amelyre a Kör tagjait meghívja az Elnökség. A zárda főnöknője felkéri a tisztelt szülőket, hogy a líceumba felvétetni szándékolt gyermekeiket minél hamarább, de legkésőbb márc. 15-ig jelentsék be, hogy a szervezés iránti lépéseket idejében megtehesse. Kálváriái ájtatosság. A szent­tamási kálvária kápolnában nagy­böjtben minden pénteken reggel fél 8 órakor szentmise s prédikáció lesz. Tejgyűjtőállomásokat szervez­nek a vidéki városokban. A ma­gyar tejtermékek külföldi értékesí­tése érdekében vidéki városokban tejgyüjtőállomásokat állítanak fel. Az első ilyen központ Pápán már alakulóban is van. A főtörekvés oda irányul, hogy a budapesti fo­gyasztástól távolabb eső, rosszabbul érvényesülő vidéki tejtermelés hely­zetét javítsák. Gyüjtőállomások qtt létesülnek, ahol naponta 30.000 liter tej összevonása lehetséges. E tej­mennyiség alapján naponta több mint 1000 kgr. vaj volna produkál­ható s így nagyobb tételekben tud­nának külföldre friss vajat szállí­tani. Ugyanezeken a helyeken gyűj­tenék össze a tojást is a frissen való exportálásra. A Társadalombiztosító Intézet betegbiztosító ágazata nagy de­ficitet tüntet fel. Az Országos Társadalombiztosító Intézet vezető­sége már hosszabb idő óta bizal­mas tanácskozásokat folytat bizo­nyos aggasztó jelenségek tárgyá­ban, melyek a betegségi biztosítási ágazatban mutatkoznak. Az utóbbi időben ugyanis a járulékok egyre rendszerteíenebbül folynak be, míg a betegellátás költségei, a táppén­zek és egyéb járulékok, valamint a betegbiztosítási ágazat hatalmas apparátusának adminisztrációs költ­ségei a bevételeket jóval megha­ladó összegeket igényelnek. A be­tegbiztosítási ágazat az öregségi és rokkantsági ágazatnak már 8'5 millió pengővel, a többi ágazatnak pedig 5*2 millióval tartozik, ami azt je­lenti, hogy a betegbiztosítási ágazat eddigi deficitje közel 14 millió pengő. A szanálás, de az eddigi gazdálko­dásba való betekintés is elsősorban az autonómia joga lenne és itt az ideje, hogy az O. T. I. már meg­választott önkormányzati szervei teljes erővel bekapcsolódjanak a válságba jutott intézmény irányítá­sának munkájába. Hock János hazavágyik. A Bethlehemi Híradó írja: Hock János is előlépett rejtekhelyéből és a Californiai Magyarság című lapban leírja, hogy mennyire vágyódik a haza rögje után. Hock János — írja az újság — amíg a politikába nem keveredett, egyike volt azon papok­nak, akiknek beszédeit ezrek és ezrek hallgatták. A rendkívüli nagy szónoki képesség párosult benne kimondhatatlan szuggeráló erejével, amellyel szinte megbűvölte hallgató­ságát. Nagyböjti szent beszédei, melyeket Kőbányán, a Koronázó Mátyás-templomban és a Ferenc­rendiek templomában tartott, orszá­gos hírűek voltak. Ha belátta téve­dését, úgy vezekelt is vétségéért. Adja meg neki a hazai rög azt a nyugalmat, amelyre vágyik. M. A. H. Négy téglából készül egy ház. A Buffalói Híradó írja: State Col­lege pensylvániai városban olyan házakat építenek, melynek egy fa­lához csak két darab téglára lesz szükség. A négy téglából épült há­zak egy-két nap alatt készülnek el, miután a ház egy fala felállítás után egy téglává konstruálódik. M. A. H. Hogyan történt a dunaalmási revolveres merénylet? A Komá­rommegyei Hírlap a következőké­pen írja le a dunaalmási revolveres merényletet, amelyről már megem­lékezünk : Február hó 23-án tkidobolták Du­naalmás községben, hogy akinek kö­vetelése van Mészáros József ma­lombérlővel szemben, az jelentkez­zék a községházánál. Erről a körülményről Mészáros 24-én reggel értesült, s a hir halla­tára sodrából teljesen kiforgatva bi­ciklijére ült és az egy kilométer tá­volságra fekvő községházára sietett. A községházán lefolyt jelenetet az egyetlen szemtanú a következőkép­pen beszéli el: A községházán hárman voltak je­len, mikor Mészáros belépett: Ne­mes Jenő "jegyző, Csulyak István gazdálkodó, akinek körülbelül egy vagon gabonája volt letétben és Szálai Béla tehenes, aki négy mázsa búzával volt érdekelve. Mészáros megállott a teremben és látszólag nyugodtan azt kérdezte: — Mit csinálnak itt az urak? — Éppen a Mészáros úrnál levő gabonákat írjuk össze, — felelte a jegyző. Most újra mészáros beszélt: — Én kértem Csulyak urat, hogy legyenek türelemmel. Nekem van­nak kinnlevőségeim, mindent rendez­tek. Két hét alatt mindenki meg­kapja a gabonáját. Erre Nemes Jenő könyörgően TtS^ p tl\ k í S s ^ ZXlttí VERMES-nél Kossuth Lajos-u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom