ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-11-05 / 158. szám
XXXV. évfolyam. 158. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. november 5 Q7T RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Esztergom bajából nagy szenzációt akart csinálni az egyik fővárosi újság. A Magyar Hétfő a „csőd előtt álló Esztergoméról hoz az ország nyilvánossága elé olyan esztergomi dolgokat, amelyeket minden esztergomi ember már régen tud és mindegyik esztergomi újság már régen megírt. Megszólaltatja dr. Antóny Béla polgármestert, aki el is mondja körülbelül azt, amit ismert ékesszólásával csaknem minden ünnepi alkalommal és már sok városi közgyűlésen elmondott. Még tán az országos közvélemény előtt sem szenzáció az, hogy a trianoni határra került és gazdasági, kereskedelmi vidékétől megfosztott Esztergom nagy küzdelmet vív a megélhetésért, fürdő- és iskolavárossá akarta fejleszteni magát és ezért rengeteg adósságot vett a nyakába. Esztergomban ezt a kicsiny gyerekek is tudják. Tudja mindenki, hogy a berendezkedések mind a városra, mind a magánvállalkozókra nagy terhek viselését rótták. Előttünk folyt le a vízvezeték, utcák, iskolák épí tése. Semmi esetre sem szenzá cióként, mint inkább megnyug tatásul hatnak — ha csekély vigaszt is jelentenek a nehéz helyzetben — a polgár mester szintén már régen val lott és ismert további megállapításai : „Ezeknél a beruházásoknál nyugodt lelkiismerettel állíthatom, nem történt semmiféle hivatali mulasztás, szabálytalanság. A szakértői vizsgálattal kapcsolatban elterjedt hírek alaptalanok. Nem fedi a valóságot, hogy a vízvezetéképítkezésnél nem a szerződésben megállapított csöveket fektették volna le és az elszámolásoknál visszaélések történtek volna. A vízvezeték építkezést már egyszer Markó-Kléger Sándor miniszteri tanácsos vezetésével négy tagból álló bizottság felülvizsgálta és mindent rendben talált. Valótlan az, hogy a csatornaépítkezésnél nem tartották be az előírás feltételeit és hogy egy szakaszon már a hibákat kijavították volna. Téves az az állítás is, hogy a járdák kövezésénél új kövek felszámítása mellett más utcákból felszedett és megfordított kövek lettek volna lerakva. Tény az, hogy egyes útszakaszokat használt kövekkel burkoltattunk, de ezeknél a kövek nem lettek új kövek árában felszámítva. A Dunaparti sétány topeka-kikövezésének gyenge alapozása megfelel a valóságnak. Azt a város maga készítette vékony alappal, mert gyalogjárók részére a gyenge alap is megfelel és éppen ezért zártuk ki a Dunaparti-sétány kocsiútjáról a teherforgalmat. A régi Szent János-utcai ingatlanok kisajátítása ügyében elhangzott panaszok szintén minden alapot nélkülöznek. A város nem tett az érdekelt ingatlantulajdonosok között különbséget. Mivel nem tudtunk velük megegyezni, a kisajátítások értékmegállapítását a bíróság végezte. Azért kellett ezt a 200.000 pengős kisajátítást a városnak elvégezni, mert a kultuszminisztérium ragaszkodott ehhez a telekkomplekszumhoz. Tény, hogy a városra ez nagy tehertétel volt és lehetett volna a zárdaépítkezést másképpen is megoldani." Dr. Huszár Aladár főispán nyilatkozatának tartalma régen ismert dolog Esztergomban. Többször kijelentette, hogy teljes tájékozatlanságot és nemtörődömséget lát a város adminisztrálásában, és ezért miniszteri szakértőkkel vizsgáltatja felül a városi közmunkákat. A vizsgálat, amelyről a főispán nem nyilatkozik, hetekig eltart még. Tudjuk ezt mindnyájan, hiszen e vizsgálat bátorította fel Esztergomban a józan, tárgyilagos megítélés nélkül felelőtlenül beszélőket arra a példátlan destrukcióra, amelynek eredménye az, hogy ma alig van itt tekintéllyel rendelkező vezetőember és közférfiú, és a város tisztviselői kara ma röstelkedve, leforÄz „Esztergom" tárcája. Amerikai életképek. Irta: Dr. Tóth Kálmán teológiai tanár. Vili. Európában szegényesen öltözködhet és élhet, halhat a szegény ember, Amerikában azonban elegánsan kell élnie, és elegánsan kell meghalnia a íegegyszerűbb és legmüveletlenebb embernek is. Mert ott az egyenlőség gondolata egyenlően nagy igényeket támaszt mindenkivel szemben. Ha valaki legalább 200 dollár értékű vagyon hátrahagyása nélkül hal meg és senki rokona nem gondoskodik s így nem kerül a legegyszerűbb koporsóra sem, temetéséről még hatóságilag sem történik gondoskodás. Egyáltalában el sem temetik, hanem anatómiai tanulmányok céljaira a kórházaknak adják át a hulláját. Az amerikai yankee a legtökéletesebb embertípus a világon. Mert minden munkájába belefekteti egész testét, egész lelkét. Semmiben sem végez félmunkát. Amellett nem marad rideg, gépember, hanem kedélyvilágát is gazdagon kiműveli, tehát nagyon is harmonikus lelkületű. Épen azért önérzetes, rátartós önmagára és a munkájára. Mintahogyan a biblia első lapján hatszor felhangzik a teremtési aktusok sikerülése felett érzett isteni öröm konstatálása gyanánt a kijelentés: és látá Isten, hogy jó, épily önérzet és cselekedeteinek befejezettsége felett érzett öröm nyilatkozik meg az amerikai ember „Ali right" jelszavában. Mindenfelé és mindenféle hangnemben és melódiában ezerszer hallja az ember naponként: Ali right. (Minden rendben!) Aminő a kolduló arabok ajkán Palesztinában a baksis szó, ép oly gyakori, sőt még gyakoribb az amerikai ajkán a győzelmes jelszó: All right. Mikor a yankee gyerek a világra jön, hogy azt meghódítsa magának, bizonyára már ezzel a csatakiáltással ad életjelt magáról: All right! Ezzel a jelszóval kezdi és végezi a napját, ez a reggeli és esti imája, ezzel köti az üzletet, ezzel vezeti be és végzi evését, ivását, minden társalgását, ezzel él és bizonyára ezzel hal meg: All right! Távol állt tőlem a gondolat és törekvés, hosy a rendkívül bonyolult és sokoldalú amerikai életről teljes képet rajzoljak: De a megrajzolt szerény életképek hitelességeért jót állok. Ezek után nincs egyéb hátra, mint hogy én is, mint aki jól végezte a dolgát, azzal az amerikai jelszóval búcsúzom el önöktől: „Ali right", és az amerikai hajszolt élet után csendben visszavonuljak békés otthonomba, mert épen Amerikában értettem meg azon magyar közmondás igazságát: mindenütt jó, de legjobb otthon. (Vége) rázva jár az utcán, és a város közönsége szemrehányásának és gyanuskodásának rettenetes súlya alatt végzi napi munkáját. Esetleg gonosztevői bűntársaknak kiáltanak ki bennünket, de mégis feli kell tennünk a kérdést: hátha ártatlanul, hátha alaptalanul, hátha még sincs úgy, ahogy sokan természetüknél fogva gondolni akarják ? ! Fel tudják-e akkor erkölcsiekben, becsületben, tisztességben és tekintélyben építeni azt, amit leromboltak ?! Nem az cselekszik-e közülünk okosan, igazságosan, tárgyilagosan és lelkiismeretesen, aki véleményét és becsülését fenntartva vár abban a reményben, hogy a vizsgálat eredménye nem marad titokban!? Mindenesetre érdekes az, amit a „szenzációs" csődcikk a miniszteri szakértői bizottság küldetésének céljáról megállapít. A felülvizsgálat célja eszerint az — ha ugyan az esztergomiak ezt még nem sejtenék, — hogy javaslatot terjesszenek elő, mint lehet Esztergomot megmenteni a gazdasági összeomlástól. Ha ez igaz, akkor ezt a javaslatot feszült figyelemmel várjuk. Elvégre mégis ez a legfontosabb — igaz viszont, hogy ezt mi már legalább kétszázszor megírtuk — és egyszer sem keltettünk vele szenzációt. (m.) SlIIIWIIIMUilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIHnillllllllllllUUnHIIIIIIIIIIIIIIIIH« Sst. Imre-ünnepély Tóvároson. A Tóvárosi Keresztény Polgári Kör kiválóan ünnepélyes keretek között ünnepelte a liliomos magyar herceg emlékét. Az egyesület díszterme 5 órára teljesen megtelt hallgatósággal, akik között ott találtuk a két testvérváros keresztény magyarságának legjobbjait. A Tóvárosi Keresztény Polgári Kör férfikara Koudelának Szent Imre himnusát énekelte. Utána Heitz Manci Farkas Imre alkalmi költeményét szavalta igen kedvesen. A közönség lelkes fogadtatása közben dr. Bogy a János országyűlési képviselő gyönyörű beszédben Elismert dolog! l egsz ebb, l egnagyobb választéka Vermesnél 'ia Kossuth L.-u. szám.
