ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-15 / 150. szám

XXXV. évfolyam, 150. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. október 15 Keresztény politikai és társadalma lap. ia ^>mninm>ii>wiiiiiií^ii%«^i/iir^ir>HIHIHI Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A munkanélküliség enyhítése városunkban, Még bimbajában van az őszi rózsa, de a téi már előreveti hidegét és szemünk elé tárja a pénztelenség és nélkülözés sötét hangulatú képeit. Mert -• legyünk őszinték — a magyar föld, az ipar, a gyár az elmúlt hónapokban nem tudta minden testvérünket munkához juttatni és sokaknak tétlenül pihent az izma, pedig akarta, szerette volna magának s kicsiny családjának megszerezni a télire valót. Igaza volt városunk nagyemlékű díszpolgárának, néhai dr. Vass József népjóléti miniszternek, midőn szónoki páthoszával belekiáltotta napjaink pusztaságába, mit különben mindannyian szomorúan éreztünk, hogy a reánk következő hónapok lesznek a trianoni magyarságnak talán legnehezebb tele. És a szó nem hangzott hiába; a gondolat nem hiába ütött tanyát lelkünkben, — megmozdult az ország, a kormányzat, a törvényhatóság, a város. Munkát kell adni, hogy keresethez jussanak a nélküI lözők; össze kell fognunk, hogy e munkák költségeihez a szükséges pénzt biztosíthassuk. A magam részéről felhívással fordultam a háztulajdonosokhoz, hogy az őszi idő bekövetkeztével adják ki házaik tatarozását, — és úgy látom, felszólításom nem maradt eredménytelen, mert állványok emelkednek, munkások dolgoznak szerte a városban. A városi laktanyák tatarozása is megkezdődött, és reményünk van arra. hogy a kaszárnya egész javítását a közeli napokban ki fogjuk adhatni, valamint arra is, hogy az üdülőtelep emeletráépítésével számos munkást foglalkoztathatunk. De munka volna még sok más, és adódik sok egyéb lehetőség a munkanélküliség enyhítésére, ám mindezekhez egy a legszükségesebb, a megélhetésért való harc alapja: a pénz. Értse meg hát mindenki ea igazságot s a nehéz idők á nehéz parancsát. Akinek vanf adjon, mert kopogtatnak az ajtón! Nem az a fontos, hogy az adomány nagy legyen ; az a fillér, az a pengő, az a természetbeni adomány ép oly értékes, mint a nagyobb öszszegű hozzájárulás. Igy fog összeadódni az az összeg, mely nem egyszerű segélyt kivan adni a nincsteleneknek, hanem munkát a munkáskéznek, hogy az idők szellemét megértve, segítsünk s egyben alkossunk is, — enyhítsük a nélkülözést, de vele előbbre vigyük városunkat is. E kettős tevékenységből, mely abból ad, ami magának is szükséges, de ad azért, hogy a rászorulóknak is biztosítva legyen a legszükségesebb, fog állandósulni az összhang s a nyugalom, mely városunk polgárságát eddig is áthatotta, és fog jutni kenyér és meleg szoba azoknak, akiknek az elmúlt hónapokban kellő munkához jutni módjukban nem volt. Az adományok összegyűjtésében a városi pénztár készséggel áll rendelkezésre. Dr. Antóny Béla polgármester. Még nem vezettek eredményre a kaszámyatatarozási tárgyaiások. Mint már jeleztük, a honvédelmi és a belügyminisztériumban, továbbá a Pénzintézeti Központnál rendkívül fontos tárgyalások folynak a kaszárnyatatarozás, továbbá a tiszti üdülőtelep megnagyobbítása ügyében, mely tárgyalásokon Esztergom város részéről dr. Brenner Antal főjegyző, polgármesterhelyettes és László István pénzügyi tanácsnok vesz részt. A tárgyalások abban az irányban folynak, hogy a kaszárnyatatarozás 100.000 pengős és a tiszti üdülő 60.000 pengős munkálatai még az ősz folyamán kiadassanak és megkezdhetők legyenek a munkanélküliség enyhítése céljából. A tárgyalások, amelyek hétfőn folytatódtak értesülésünk szerint még nem vezettek eredményre, de a kedvező elintézésre minden remény megvan. <A honvédelmi minisztérium már beleegyezett abba, hogy a kaszárnyaÄz „Esztergom" tárcája, Amerikai életképek. írta: Dr. Tóth Kálmán leol, tanár. II. Esztétikai szempontból lekicsinyelhetik a 300 m. magas Eiffel toronynyal vetekedő 58 emeletes Woolwort Buildinget, leszólhatják a 42. utca sarkán most épülő 72 emeletes (310 m.) Chrysler palotát. Kifogásolhatják azV. Avenuen 50 millió dollárért most épülő 85 emeletesre tervezett Empirettate Buildinget a maga 430 m. magasságával, mely 1931. májusában nyílik meg s különböző irodáiban 6—8 ezer embert fog befogadni, tetején pedig repülőgépek állomásául és Zeppelinek kikötőjéül fog szolgálni. Kinevetheti és eszelősségnek bélyegezheti az ember a Noyes és Schulle-cégnek azon tervét, hogy 75 millió dollár költséggel 150 emelés felhőkarcolót fog építeni mégegyszer olyan magas toronnyal, mint a világhírű Woolwort Building. Panaszkod hátik az „sztéta Delano nevű híres newyorki ÜSBWg«ff.lJMHWil«WmilWH llllHllllMiiJIIIIIHIIIllllllWlillWII mérnökkel, hogy: „ma már úgy érezzük, hogy a 60 emeletes épületszörnyetegek valósággal megfojtanak bennünket és hogy ez a toronyépítkezés egyhangúvá és unalmassá teszi az életet Amerikában." Szóval: szépészeti szempontból mondhat az ember minden rosszat a newyorki felhőkarcolókról. De el kell ismernie, hogy ezek a gigantikus épületek mégis csak az amerikai népnek nagyságát és gazdagságát hirdetik, és technikai tudásának, munkaszeretetének valóságos apotheosisai. Mert ahhoz mégis csak fölényes szellemi nagyság és kimeríthetetlen gazdagság szükséges, hogy rövid hónapok alatt ilyen bábeli tornyokat állítsanak fel, amelyek elkerülik a bábeli torony sorsát; az összeomlást, a megsemmisülést. New-York talaja annyira alá van ásva a keresztül-kasul futkosó vonatok és villamosok alagútjainak labirintusaival, hogy a legkisebb körülményekre is tekintettel lenni tudó fölényes mérnöki tudás, technikai ügyesség nélkül minden napon tömeges házösszeomlásoknak kellene bekövetkezniök, holott a valóságban ez egy esetben sem történt meg eleddig. Pedig nemcsak a felhőkarcolók és egyéb magas házak alatt dübörögnek 170 vasúttársaságnak vonatjai és villamosai, hanem a házak között, fent az úttesteken, sőt a házak és utcák felett is. 3—4—5 emelet magasságban szünet nélkül vágtatnak éjfél után 1 óráig a vonatok (az ú. n. Elevated-ek) és pokoli mennydörgéssel rázkódtatják meg a szörnyű tömegű épületeket. Az amerikai milliomosok élete. S a félelmetes arányú élet és forgalom mégis elég nyugodtan és zavartalanul bonyolódik le a maga minden európai képzeletet felülmúló méreteiben. Olyan magasak ezek a felhőkarcolók, hogy még a nézésük is nyaktörést okozhat. Azért a mozikban úgy mutatják be, hogy vízszintesen lefektetik őket a szemlélő előtt. A budapesti bérház 3 emeletes ablakaiból kikandikáló kutyára mondotta a székely góbé: No, koma, ha az a kutya onnan a magasból leveszekedik, abból sem lesz ám többé embör. A newyorki felhőkarcolók lakóiról még nagyobb joggal lehetne ezt elmondani. A felhőkarcolók magasságából hideg nyugalommal tekintenek le e szédületes forgalomra az alpesi levegőt kereső dollármilliomosok és milliárdosok. Némely felhőkarcoló és magas palota terrászán ugyanis finom kis kastélyokat, illetve villákat építenek maguknak egyes különcködő milliárdosok, kik itt 40—50 emelet magasságban a föld és utca zaja felett élik le hegyi klímában gondtalanul, dollármillióktól megédesített életüket. A legérdekesebb e fajta Penthouse Alfréd E. Schmidt legutóbbi elnökjelölt (kath. ember) tulajdona. A milliárdos a Broadway egyik tornyának tetején építtetett magának egy mesebeli kis kastélyt, amelynek egyik oldala teljesen üvegből van, olyan különleges ablaktáblákkal felszerelve, amelyek keresztül bocsátják az ibolyántúli sugarakat. A nemes renaissance-stílusban épült tetőterrasz kastély körül Schmidt óriási költséggel pazar kertet varázsolt magának. Dús lombú fák, viruló lugasok, zöld gyeppázsit borítja a felhőkarcoló tetejét. S a kertben szökőkutak csobognak, mintha valami vidéki kastély parkját helyezték volna a 40 emeletes toronyépület tetejére." (Folyt, köv.) Elismert do A női és gyermek télikabátok legszebb, legnagyobb választéka Vermesnél SSHWR Kossuth L.-u. 10. szám.