ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-10-12 / 149. szám
XXXV. évfolyam, 149. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 üli. Vasárnap, 1930. október 12 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. -- Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A vidék hangulata Esztergom, 1930. okt. 13. Az az általános rossz helyzet, melynek hurkaiban ma az egész magyar gazdasági élet vergődik, kitermelte természetes gyümölcsét: — az elégedetlenséget. Az elégedetlenség kifejezésének legenyhébb formája az, amikor a polgárság ellenzékbe megy az uralkodó párt ésjkormánnyal szemben. Az ellenzéki hangulat ma már nagyon erősen jut kifejezésre a vidék minden társadalmi osztályában. Félő, hogy az egyes rétegekben a szélsőségesek nagyobb teret fognak tudni hóditani, mint gondolnánk. Nem sok és nagy jóstehetség szükséges hozzá, hogy rendszerváltozást jósoljanak mindazok, akiknek szemük és fülük nyitva van és nem burkolódznak be a vagyoni felsőtizezrek rózsás ködébe. A kisbirtokos, a kereskedő, az iparos, az alsó négy fizetési osztályba sorozott kistisztviselő megélhetése annyira meg van szorítva, hogy már csak tengődik. Ennek a tengődésnek semmi sem logikusabb következménye, mint a munkanélküliség. Mivel a felsorolt társadalmi kategóriák képezik a nemzet zömét és ezek felvevő képessége részben csökkent, részben pedig teljesen megszűnt, csökkennie kellett minden téren a termelő munkának is és igy ennek következtében maradt sok ember munka nélkül. A sajtónak feladata a polgárság hangulatának, jogos panaszának és okszerű bírálatának kifejezést adni, amivel más irányzatra birhatja mindazokat, akiknek módjukban áll változtatni, enyhíteni a helyzeten. A magyar közönség teljesen tudatában van annak, hogy számszerű kicsiségénél fogva gyökeresen meg nem oldhatja a gazdasági válságot. Higgadtan mérlegeli azonban mindazokat a jelenségeket, melyeket részben feleslegeseknek, részben pedig károsaknak tart gazdasági életünkre nézve. Nagyon éles bírálatot mond a sok lukszus, nagyzás miatt. Kihívónak és pénzpocsékolónak tartja a sok ünnepséget, felesleges utazást, magasrangúak napidíjas kiszállását. Károsnak tartja a kartellek létezését. Követeli az ipartermékek árának arányosítását. Általános a felzúdulás a bankok magas percentje miatt. Szociális és gazdasági bajt lát az álláshalmozás és a mammutfizetésekben. Szinte gúnyosan beszél a folyton hangoztatott állami takarékosságról. Valóságos forradalmat okozott a nyilvánosságra hozott 5 %-os fizetési csökkentés. Ámbár illetékes helyen cáfolatot nyert eme hir, a kistisztviselők kételkedve fogadták a cáfolatot. Már nem hisznek. Általános a botránkozás a különféle panama és szállítási ügyek évekig tartó elhúzása miatt. Hátteret sejt mögöttük. Furcsa bírálatot mond azokról a bizonyos szanálásokról, melyek milliókba kerültek az államnak akkor, amikor a kisemberen nem képesek segíteni. Kezdi veszíteni bizalmát képviselőivel szemben, akiket számszerint soknak és túlfizetettnek tart. Ebbeli nézetét igazolja az, hogy az üléseken alig jelenik meg sokszor 25-40 képviselő. Sok-sok sérelme mellett boszankodik a bürokratikus intézmények és célra nem jutó zaklatások miatt. Ez a vidék hű tükre és érdemes lesz róla gondolkodni az illetékeseknek, de nem hosszadalmasan, ankétszerűen, mert a vidék közönsége már nagyon türelmetlen. A legutóbbi törvényhatósági gyűlésen a diktatúráról elhangzott szavak széles rétegben nagyon élénk visszhangra találtak. Mussolini rendszere mellett kezd kialakulni a hitlerizmus is. Azért tartottuk szükségesnek — ha csak igy pongyolán is — elmondani mindezeket, hogy a nép igazi hangulatáról ezúton is tudomást szerezzenek a vezetők. v. I. Mentsük és segítsük szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeinket! A szenttamási gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek mint előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Az „Esztergom" tárcája. Amerikai életképek. Irta: Dr. Tóth Kálmán teol. tanár. Az erkölcstan azt tanítja, hogy tilos, tehát bűn az amerikázás. Én azonban az elmúlt nyáron mégis elkövettem ezt a tilos cselekedetet. Mert teljes hat héten át amerikáztam. Tehát „messziről jött ember" vagyok. És ugyebár a messziről jött embernek minden szavát nem szokás készpénznek venni. Hiszen minden messziről jött ember többékevésbbé Hári Jánoshoz szokott iskolába járni. Az amerikás hárijánosok elmondják többek között, hogy új szappan-, vagy szivar-cigaretta gyár stb. megnyitásakor reklám céljából ingyen szappanokat és szivarokat, cigarettákat küldözgetnek szét minden amerikai házba. Ezen,szokás mintájára egy amerikás hárijános már azt merte újságolni idehaza magyar véreinek, hogy új zongoragyár megindulásakor is minden házba ingyen zongorákat küldözgetnek szét reklám céljából. Nohát én ekkorát lódítani egyáltalában nem vagyok hajlandó. Mert szeretném és tisztelettel kérném, méltóztatnának legalább abban az egyben teljes hitelt adni nékem, hogy az amerikai élet rendkívül nagyszabású, minden ízében és vovatkozásában grandiózus élet. Szédületes ugyan Amerika területe, 9,540.000 km 2 , óriási nagyságúak a városai, félelmetesen nagyok a gyárai, nagyok a kereseti viszonyai, nagyok számban is, a berendezés minőségében is az iskolái, csodálatosak az utai és forgalmi eszközei, csodálatram éltók vállalkozásaikban és munkakifejtésükben, ép úgy, mint az élet élvezetében a lakosai, bámulatraméltók vallásosságukban és áldozatkészségükben a hívők, és megdöbbentők erkölcstelenségükben a vallástalan polgárai. Jóban is, rosszban is Amerika a határtalan végletek hazája. Méltán viseli az Újvilág címet. Mert csakugyan minden ízében-porcikájában más, mint a mi kis világunk. Más ott még a mókus is. Hiszen a mi vörhenyes, aranysárga mókusaink helyett szürke patkányszerű mókusok szaladgálnak New-York és más milliós városok kolosszális nagyságú parkjaiban. Mások még a tyúkok is. Hiszen a mi tarka-barka házi szárnyasaink helyett csupa hófehér tollazatú tyúkok ezrei, tízezrei nyüzsögnek a farmerek nagyszabású tyúktenyés tő telepein. Még a szőlők is mások, mert majdnem kivétel nélkül lugasként futtatják fel őket. Mások tehát az emberek egész gondolkozásukban és érzésvilágukban, mások a ruházkodásukban és otthoni berendezkedésükben. Annyira új világ ez nekünk, hogy a kicsiny életkeretekhez és méretekhez szokott, kicsinyes hagyományok, szokások szűk ketrecében felnevelkedett európai embert az első időkben valósággal elszédíti, a mely szédületből csak a megszokás hatalma tudja lassanként magához téríteni. Mintha csak a történelemelőtti idők nagyratörő világa tért volna vissza új alakban az amerikai ember egetverő, gigantikus méretű vállalkozásaiban. Annyi bizonyos, hogy a mai amerikai ember a történelem előtti idők nagy méreteinek varázsa alatt áll, azokat szemléli és azokat kópiázza. Azon nagy idők szellemét viszi át a maga világába, amely időkben Amerika a földkerekség legnagyobb élő szörnyetegeinek világa, a csúszó-mászó és repülő ős sárkányok televény földje volt. Még most is a hideg fut végig rajtam, ha lelki szemem elé állítom azt a Brontosaurus excelsust, melynek csontvázát láttam mindjárt az első napon a newyorkL „American Museum of Natural History"-ban. 20 méter hosszú ennek a szörnyetegnek csontváza és 5 méter magas, nyaka 7 méter, míg farka meghaladja a 9 méter hosszúságot. A tudósok szerint olyan hústömeget hordott, mikor életben volt, hogy 1000 méter mázsát nyomott. Ha a nagy pocsolyákból, ahol nehézkesen mozgott, nagy fáradsággal kivonszolta magát a szárazra, valósággal dübörgött léptei alatt a, föld. Épen ezért nevezték el brontosaurusnak, vagyis mennydörgős gyíknak. Naponként legalább 10 métermázsa élelem kellett ennek a növényző óriásnak, melynek belsejében 10—12 meglett ember kényelmesen elfért volna. S mennyi ilyen szörnyeteget láttam ugyanazon múzeumban, valamivel kicsinyített kiadásban: repülő ős sárkányokat, földöncsúszó dinosaurusokat, ignauodonokat, óriás ős elefántokat, óriás ős szarvasokat, óriás ős lovakat és medvéket. MindI A női és gyermek télikabátok \#£&B*^*A€M < IÁI KOSÍ m legszebb, legnagyobb választéka W vllTICbílul 10. Kossuth L.-u szám.
