ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-04-21 / 30. szám

XXXIV. évfolyam, 30. szám. Ära 30 fillér. Vasárnap, 1929. április 21. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1*20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyom da vállalatnál Megindult a munka Esztergom idegenforgalmának és fűrdö'nyaratásának fellenditése érdekében Annak ellenére, hogy a tavasz igen nehezen közeledik, Esztergom város idegenforgalmi bizottsága mégis munkához látott, hogy a tavaszi és nyíri idegenforgalmi és nyaraló idényt kellőleg előkészítse. A városháza tanácstermében nagy számban jött össze a bizottság Antóny Béla dr. polgármester elnöklete alatt. A bizottság elsősorban is általános érdekű dolgokat tárgyalt, majd a most intézkedésre szoruló ügyeket beszélték meg azokkal a teendőkkel egybevetve, amelyek halasztást nem tűrnek. Igy különösen azt a szükséget kívánja pótolni a bizottság, hogy Esztergom városa eddig nem volt kellően propagálva. A mai időkben, amikor még kis községek is a legnagyobb propagandát fejtik ki a fürdés és nyaralás órdeKében, Esztergom érthetetlen okból kimaradt a versengésből. Ezért első ós legnagyobb szükség, hogy Esztergomról mint fürdő, nyaraló és üdülővárosról tudomást szerezzenek az emberek a belföldön ós külföldön egyaránt. Vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József többek között prospektust sürgetett Esztergomról több nyelven. Azután a fürdő- ós nyaralóvendógek részére egy kis fürdőujság megjelenését tartotta szükségesnek. A város propagálását propagandabélyegek is elősegítik. Az ittartózkodó vendégek részére társasmulatságokat és térzenéket, kirándulásokat kell rendezni. Nagyon fontos a vasúti menetidőt gyorsabb vonat járatokkal megrövidíteni. Az idegenek ós nyaralók kényelmes és jó ittartózkodását elősegíthetnénk a penzió-rendszerű lakásokkal. A budapesti prospektusokban a jövőben Esztergomról bővebb ismertetést kell közölni. Etter udön a villaépítések lehetőségéről beszélt figyelemreméltó módon és megjelölte azokat a helyeket, amelyeken új nyaralók építése előnyös, v. SzívósWaldvogel József propagandaindítványára megígérte, hogy egy esztergomi képes prospektusba három külföldi nyelven a takarékpénztár költségére ismertetést fog közöltetni Szó volt még az utcák tisztántartásáról és pormentesitéséről is, amely elengedhetetlen követelménye egy nyaraló- és fürdővárosnak. Ennek nyomán felmerült az a vélemény, hogy Esztergomban köztisztasági hivatal állíttassák fel. Ezenkívül a piac kérdése is megoldásra vár. Mivel a városnak tekintélyes konyhakertészete van, a városnak kell azon lennie, hogy mind az árakban, mind az árusításban változtatást eszközöljön. Helyes lenne, ha egy városi elárusító bódé, illetve kisebb csarnok állna a piacon. A hozzászólásokat és az indítványokat a bizottság összesítette ós sürgős teendőknek jegyezte elő. Itt említjük meg, hogy akiknek a nyár folyamán kiadó lakásuk van, értesítsék az idegenforgalmi iroda vezetőjét. A bizottság elhatározta, hogy időközönként többször fog összejönni. Áthelyezték a piacot. A város tanácsa [elhatározta, hogy a piacot a Rákóczi térről áthelyezi a Vörösmarty-utcába. Csütörtökön reggel már a Vörösmarty-utcában árusítottak a piacosok és a Rákóczi-tér teljesen szabad volt. Az áthelyezés a forgalom ós a köztisztaság érdekében törtónt. A Rákóczi-téren ezentúl nem lesz piaci árusítás, csak vásár idején ós a szombati napokon. A nyolcosztályú népiskola. ii. A javaslat 6. szakaszának 3. bekezdése nagyon sok bajnak lehet a forrása. Azt mondja ugyanis ez a pont, hogy amely községben több osztatlan vagy részben osztott népiskola van, a mindennapi népiskola felső tagozatában a me zőgazdasági ismereteknek tanítására a község összes tankötelesei összevonhatók. Itt ugyan csak a gazdasági ismeretek együttes tanításáról van szó ; de megtörténhetik, hogy ezt a szakaszt úgy magyarázzák — amint ezt az 1893. évi XXVI. t.-c. is mondja — hogy ha egy községben két vagy több, kisebb népességű iskola van, akkor majd ezt a két iskolát összevonják. Tegyük fel, hogy ennek a két törpe iskolának egyike kath., a másik protestáns. Vájjon milyen jellegű lesz ez az összevont iskola ? Milyen vallásúak lesznek a tanítók? Ki fogja választani a tanítókat ? Mennyi súrlódásnak lehet ez forrása! Igen nehéz feladat lesz az osztatlan, úgynevezett törpe népiskolák kérdésének megoldása. Megcsonkított hazánkban az 1925/6. tanévben 6429 népiskola volt, közülök 3202 o ztatlan (az évi adatokat még nem találtam feldolgozva az iskolák osztottságára nézve.) Az összes népiskoláinknak tehát fele osztatlan, de számuk még azóta is szaporodott, mert az újonnan szervezett tanyai iskolák többnyire osztatlanok. Már most ha a kisközségekben lévő összes osztatlan iskolák átszerveztetnek nyolcosztályú iskolákká, akkor több, mint 3000 új iskolaépületet és ugyanannyi tanítói lakást kellene felállítani. Hogy ez mily költséggel jár, azt nem kell igen hangoztatnom. Éppen ezért bármily üdvös, áldásos is a nyolcosztályú népiskola, még sem tartom ezt manapság az egész országban kivihetőnek ; ennek teljes keresztülvitelére jelenleg nincs elég erőnk. Egyelőre állíttassék fel a 7. és 8. osztály a városokban, bányatelepeken és a népesebb, módosabb községekben, de a megcsonkított, megnyomorított országunknak különösen az osztatlan iskolával bíró kis községeiben majd később, ha jobb anyagi viszonyok közé kerülünk. A törvényjavaslatot tehát úgy lehetne módosítani, hogy a többnyire mezőgazdasággal foglalkozó, szegény kisközségekben fennálló mintegy 2000 nem állami osztatlan iskola fenntartói ne köteleztessenek még 1940-ben sem a 7. 8. osztály felállítására, hanem csak tíz évvel később ; vagyis az 1950. év szeptember 1-től lenne a nyolcosztályú népiskola felállítása ós látogatása egyetemlegesen kötelező. Addig pedig ezek ben a községekben a hat évfolyamos mindennapi iskola elvégzését kellene érvényre juttatni, ezekben kellene a gazdasági ismereteket gyakorlatilag elsajátíttatni; főleg pedig az egész országban arról gondoskodni, hogy egy analfabéta sem akadjon. Az analfabéták nagyobb szégyenére vannak az országnak, mint amennyi dicsőséget hoz a 7. és 8. osztály felállítása. Végül megemlítjük még, hogy Esztergomra, mint rendezett tanácsú városra nézve a törvényjavaslat akként intézkedik, hogy a nyolcosztályú népiskolát az 1930. óv szeptember 1-től kezdődőleg már életbeléptetheti, ha t. i. a város képviselőtestülete ezt határozatilag kimondja, de ez csak miniszteri jóváhagyással történhetik; ez esetben a nyolcosztályúvá fejlesztett iskolába való járás nálunk kötelező lesz. Ha azonban a képviselőtestület ily határozatot nem hoz, akkor Esztergomban a nyolcosztályú népiskola felállítása és látogatása csak az 1935. óv szeptember 1-én lesz kötelező. Anyagi hozzájárulás cimón városunk telket, továbbá kézi és igás napszámot köteles szolgáltatni a szükségessé vált építkezéshez, de az építés, felszerelés költségeit ós a személyi kiadásokat az államkincstár viseli. Valószínűnek tartjuk, hogy városunkban nem lesz sok tanulója a 7. és 8. osztálynak, hiszen az 5. és 6. osztályok sem nagyon népesek. Az bizonyos, hogy a nyolcosztályú népiskola Esztergomra is új terhet ró, de kát a kultúra áldozatot követel. Számord Ignác, Megkezdték a dorogi bányatemplom építését — Dorogi tudósítónktól. — Az első kapavágások megtörténtek. A dorog-bányatelepi torony árvasága megszűnt. Nem lehet már szellemes szónokok beszédtémája. Megindult a munka, amelynek célja, hogy Dorogon rövidesen új háza legyen Istennek és új iskolája az emberi erényeknek. Az épülő templomnak már vetik beton-alapját. De annak az örvendetesen magasba ívelő hitéletnek alapjait a keresztény társadalom azon yezető emberei rakták le, akik minden nagyböjtben ós az év folyamán is többizben jöttek az érdeklődőkkel megtelt munkásotthonokba, hogy a lelkek termőtalajába elhintsék a kereszténység örök igazságait. Modern apostolkodás : volt miniszterek, prelátus-kanonokok, egyetemi tanárok,bányatisztviselők, szerzetesatyák rohanó autón sietnek telepről-telepre: Dorogon, Tokodon, Augusztatelepen, Annavölgyön lelkesen egybesereglett munkástömegeknek hirdettetik az evangélium Ezek az áldozatkész apostolok a lelkekben már megépítették Istennek házát. Oltárra emelték a töviskoronás, szenvedő Istén-embert, hogy mindenkoron vigasztalása legyen azon százaknak és ezreknek, akik az élet nehéz kálváriáját járják. Most pedig épül a templom. A bányászotthonok között mered égnek a tornya. Legyen összekötő kapocs föld és ég, mulandóság és örökkévalóság közötti Éledjen föl újra a „ius asylis!" legyen menedékhely, ahová a fáradt lelkek a mai sivár és széttagolt társadalomból menekülhessenek. Mert ezeknek a jó embereknek, akik egy egész héten keresztül a föld sötét mélyén, zakatoló gépóriások között, a füstölgő gyárkómények tövében dolgoznak, életszükséglet a templom, szentmise, szentségek, szóval a kegyelmi élet. Azért hadd épüljön az ö templomuk. Legyen az egészen az övék, hogy amikor abba belépnek, szivüket, lelküket minden áhítatra hangolja. Gyönyörű tervek vannak arra, hogy a templom belső berendezése ezt a célt minél tökéletesebben elérje. Bár még igen nehéz feladatok előtt állunk, bízunk a jó Istenben, hogy a megkezdett munkát szerencsésen be is fejezzük. Hiszen Isten dicsőségéről és a halhatatlan lelkek üdvéről van szó 1 És az esemény hű krónikása följegyzi: hálával gondolunk a szántóvetőre, aki a szántás nehéz munkáját végezte ... Az iparosleányok Mária-Kongregációja ápr. 28-án, vasárnap d. u. 6 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében színielőadást rendez vidám, szórakoztató műsorral, melyre szeretettel meghívja az érdeklődőket.