ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-04-21 / 30. szám

XXXIV. évfolyam, 30. szám. Ära 30 fillér. Vasárnap, 1929. április 21. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1*20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyom da vállalatnál Megindult a munka Esztergom idegenforgalmának és fűrdö'nya­ratásának fellenditése érdekében Annak ellenére, hogy a tavasz igen nehe­zen közeledik, Esztergom város idegenforgalmi bizottsága mégis munkához látott, hogy a ta­vaszi és nyíri idegenforgalmi és nyaraló idényt kellőleg előkészítse. A városháza tanácstermében nagy számban jött össze a bizottság Antóny Béla dr. polgár­mester elnöklete alatt. A bizottság elsősorban is általános érdekű dolgokat tárgyalt, majd a most intézkedésre szoruló ügyeket beszélték meg azokkal a teendőkkel egybevetve, amelyek ha­lasztást nem tűrnek. Igy különösen azt a szükséget kívánja pótolni a bizottság, hogy Esztergom városa eddig nem volt kellően propagálva. A mai idők­ben, amikor még kis községek is a legna­gyobb propagandát fejtik ki a fürdés és nya­ralás órdeKében, Esztergom érthetetlen okból kimaradt a versengésből. Ezért első ós legna­gyobb szükség, hogy Esztergomról mint fürdő, nyaraló és üdülővárosról tudomást szerezzenek az emberek a belföldön ós külföldön egyaránt. Vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József többek kö­zött prospektust sürgetett Esztergomról több nyelven. Azután a fürdő- ós nyaralóvendógek részére egy kis fürdőujság megjelenését tartotta szükségesnek. A város propagálását propaganda­bélyegek is elősegítik. Az ittartózkodó vendé­gek részére társasmulatságokat és térzenéket, kirándulásokat kell rendezni. Nagyon fontos a vasúti menetidőt gyorsabb vonat járatokkal megrövidíteni. Az idegenek ós nyaralók kényel­mes és jó ittartózkodását elősegíthetnénk a penzió-rendszerű lakásokkal. A budapesti pros­pektusokban a jövőben Esztergomról bővebb ismertetést kell közölni. Etter udön a villaépítések lehetőségéről beszélt figyelemreméltó módon és megjelölte azo­kat a helyeket, amelyeken új nyaralók építése előnyös, v. Szívós­Waldvogel József propaganda­indítványára megígérte, hogy egy esztergomi képes prospektusba három külföldi nyelven a takarékpénztár költségére ismertetést fog közöl­tetni Szó volt még az utcák tisztántartásáról és pormentesitéséről is, amely elengedhetetlen kö­vetelménye egy nyaraló- és fürdővárosnak. En­nek nyomán felmerült az a vélemény, hogy Esztergomban köztisztasági hivatal állíttassák fel. Ezenkívül a piac kérdése is megoldásra vár. Mi­vel a városnak tekintélyes konyhakertészete van, a városnak kell azon lennie, hogy mind az árak­ban, mind az árusításban változtatást eszközöl­jön. Helyes lenne, ha egy városi elárusító bódé, illetve kisebb csarnok állna a piacon. A hozzászólásokat és az indítványokat a bizottság összesítette ós sürgős teendőknek je­gyezte elő. Itt említjük meg, hogy akiknek a nyár folyamán kiadó lakásuk van, értesítsék az idegenforgalmi iroda vezetőjét. A bizottság el­határozta, hogy időközönként többször fog összejönni. Áthelyezték a piacot. A város tanácsa [elha­tározta, hogy a piacot a Rákóczi térről áthelyezi a Vörösmarty-utcába. Csütörtökön reggel már a Vörösmarty-utcában árusítottak a piacosok és a Rákóczi-tér teljesen szabad volt. Az áthelyezés a forgalom ós a köztisztaság érdekében törtónt. A Rákóczi-téren ezentúl nem lesz piaci árusítás, csak vásár idején ós a szombati napokon. A nyolcosztályú népiskola. ii. A javaslat 6. szakaszának 3. bekezdése nagyon sok bajnak lehet a forrása. Azt mondja ugyanis ez a pont, hogy amely községben több osztatlan vagy részben osztott népiskola van, a mindennapi népiskola felső tagozatában a me zőgazdasági ismereteknek tanítására a község összes tankötelesei összevonhatók. Itt ugyan csak a gazdasági ismeretek együttes tanításáról van szó ; de megtörténhetik, hogy ezt a szakaszt úgy magyarázzák — amint ezt az 1893. évi XXVI. t.-c. is mondja — hogy ha egy községben két vagy több, kisebb népességű iskola van, akkor majd ezt a két iskolát összevonják. Tegyük fel, hogy ennek a két törpe iskolának egyike kath., a másik protestáns. Vájjon milyen jellegű lesz ez az összevont iskola ? Milyen vallásúak lesz­nek a tanítók? Ki fogja választani a tanítókat ? Mennyi súrlódásnak lehet ez forrása! Igen nehéz feladat lesz az osztatlan, úgy­nevezett törpe népiskolák kérdésének megoldása. Megcsonkított hazánkban az 1925/6. tanévben 6429 népiskola volt, közülök 3202 o ztatlan (az évi adatokat még nem találtam feldolgozva az iskolák osztottságára nézve.) Az összes népisko­láinknak tehát fele osztatlan, de számuk még azóta is szaporodott, mert az újonnan szerve­zett tanyai iskolák többnyire osztatlanok. Már most ha a kisközségekben lévő összes osztatlan iskolák átszerveztetnek nyolcosztályú iskolákká, akkor több, mint 3000 új iskolaépületet és ugyanannyi tanítói lakást kellene felállítani. Hogy ez mily költséggel jár, azt nem kell igen hangoztatnom. Éppen ezért bármily üdvös, áldásos is a nyolcosztályú népiskola, még sem tartom ezt manapság az egész országban kivihetőnek ; en­nek teljes keresztülvitelére jelenleg nincs elég erőnk. Egyelőre állíttassék fel a 7. és 8. osz­tály a városokban, bányatelepeken és a népe­sebb, módosabb községekben, de a megcsonkított, megnyomorított országunknak különösen az osz­tatlan iskolával bíró kis községeiben majd ké­sőbb, ha jobb anyagi viszonyok közé kerülünk. A törvényjavaslatot tehát úgy lehetne mó­dosítani, hogy a többnyire mezőgazdasággal fog­lalkozó, szegény kisközségekben fennálló mint­egy 2000 nem állami osztatlan iskola fenntartói ne köteleztessenek még 1940-ben sem a 7. 8. osztály felállítására, hanem csak tíz évvel ké­sőbb ; vagyis az 1950. év szeptember 1-től lenne a nyolcosztályú népiskola felállítása ós látoga­tása egyetemlegesen kötelező. Addig pedig ezek ben a községekben a hat évfolyamos mindennapi iskola elvégzését kellene érvényre juttatni, ezekben kellene a gazdasági ismereteket gya­korlatilag elsajátíttatni; főleg pedig az egész országban arról gondoskodni, hogy egy analfa­béta sem akadjon. Az analfabéták nagyobb szé­gyenére vannak az országnak, mint amennyi di­csőséget hoz a 7. és 8. osztály felállítása. Végül megemlítjük még, hogy Esztergomra, mint rendezett tanácsú városra nézve a törvény­javaslat akként intézkedik, hogy a nyolcosztályú népiskolát az 1930. óv szeptember 1-től kezdő­dőleg már életbeléptetheti, ha t. i. a város kép­viselőtestülete ezt határozatilag kimondja, de ez csak miniszteri jóváhagyással történhetik; ez esetben a nyolcosztályúvá fejlesztett iskolába való járás nálunk kötelező lesz. Ha azonban a képviselőtestület ily határozatot nem hoz, akkor Esztergomban a nyolcosztályú népiskola felállí­tása és látogatása csak az 1935. óv szeptember 1-én lesz kötelező. Anyagi hozzájárulás cimón városunk telket, továbbá kézi és igás napszámot köteles szol­gáltatni a szükségessé vált építkezéshez, de az építés, felszerelés költségeit ós a személyi kiadá­sokat az államkincstár viseli. Valószínűnek tartjuk, hogy városunkban nem lesz sok tanulója a 7. és 8. osztálynak, hi­szen az 5. és 6. osztályok sem nagyon népesek. Az bizonyos, hogy a nyolcosztályú népis­kola Esztergomra is új terhet ró, de kát a kultúra áldozatot követel. Számord Ignác, Megkezdték a dorogi bánya­templom építését — Dorogi tudósítónktól. — Az első kapavágások megtörténtek. A dorog-bányatelepi torony árvasága megszűnt. Nem lehet már szellemes szónokok beszédtémája. Megindult a munka, amelynek célja, hogy Doro­gon rövidesen új háza legyen Istennek és új is­kolája az emberi erényeknek. Az épülő temp­lomnak már vetik beton-alapját. De annak az örvendetesen magasba ívelő hitéletnek alapjait a keresztény társadalom azon yezető emberei rakták le, akik minden nagyböjtben ós az év folyamán is többizben jöttek az érdeklődőkkel megtelt munkásotthonokba, hogy a lelkek termőtalajába elhintsék a kereszténység örök igazságait. Modern apostolkodás : volt miniszte­rek, prelátus-kanonokok, egyetemi tanárok,bánya­tisztviselők, szerzetesatyák rohanó autón sietnek telepről-telepre: Dorogon, Tokodon, Auguszta­telepen, Annavölgyön lelkesen egybesereglett munkástömegeknek hirdettetik az evangélium Ezek az áldozatkész apostolok a lelkekben már megépítették Istennek házát. Oltárra emelték a töviskoronás, szenvedő Istén-embert, hogy min­denkoron vigasztalása legyen azon százaknak és ezreknek, akik az élet nehéz kálváriáját járják. Most pedig épül a templom. A bányász­otthonok között mered égnek a tornya. Legyen összekötő kapocs föld és ég, mulandóság és örökkévalóság közötti Éledjen föl újra a „ius asylis!" legyen menedékhely, ahová a fáradt lelkek a mai sivár és széttagolt társadalomból menekülhessenek. Mert ezeknek a jó embereknek, akik egy egész héten keresztül a föld sötét mélyén, zakatoló gépóriások között, a füstölgő gyárkómények tö­vében dolgoznak, életszükséglet a templom, szentmise, szentségek, szóval a kegyelmi élet. Azért hadd épüljön az ö templomuk. Le­gyen az egészen az övék, hogy amikor abba be­lépnek, szivüket, lelküket minden áhítatra han­golja. Gyönyörű tervek vannak arra, hogy a templom belső berendezése ezt a célt minél tökéletesebben elérje. Bár még igen nehéz fela­datok előtt állunk, bízunk a jó Istenben, hogy a megkezdett munkát szerencsésen be is fejez­zük. Hiszen Isten dicsőségéről és a halhatatlan lelkek üdvéről van szó 1 És az esemény hű krónikása följegyzi: há­lával gondolunk a szántóvetőre, aki a szántás nehéz munkáját végezte ... Az iparosleányok Mária-Kongregációja ápr. 28-án, vasárnap d. u. 6 órakor a Kath. Legény­egylet nagytermében színielőadást rendez vidám, szórakoztató műsorral, melyre szeretettel meg­hívja az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom