ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-04-17 / 29. szám

XXXíV. éVfolyaiD, 29. szám Ara ]• fillér. Szetfda, 1929. április 17. KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 120 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnél & Társadalombiztosító Intézet önkormányzata írta: FRÜHWIRT MÁTYÁS, országgyűlési képviselő. A magyar társadalomnak legnagyobb intézménye a Társadalombiztosító Intézet. Az állam után a legnagyobb szervezet, amely a lakosságból igen sok embert ölel fel. Csonka-Magyarország lakosságának csaknem huszonnégy százaléka tagja a Társadalombiztosító Intézetnek. Több mint 220 ezer munkaadó ós csaknem 30 ezer biztosított fizeti a járulékokat a pénztárba. Az ujabb törvény szerint a régi intézményhez, amelyben biztosítottak betegség és baleset ellen voltak biztosítva, most már az öregségi és rokkantsági biztosítás révén is ujabb tömegek csatlakoztak és miután a biztosítottak családtagjaira is vonatkozik a szociális segélynyújtás, két és félmillióra becsülik azt *a tömeget, amely a Társadalombiztosító Intézetben érdekelve van. Ez a hatalmas intézmény az öregségi és rokkantsági pénzekkel együtt körülbelül 120 millió pengőt forgalmaz évenként, tehát tetemes pénzösszegeket. Az intézménynek 22QO orvosa van és csaknem 2000 tisztviselője. Munkaadónak és munkavállalónak tehát egyaránt kötelessége ós érdeke arra törekedni^ hegy ennek az intézménynek a vezetése' nemzeti és szociális szempontból megbízható kezekben maradjon. Az intézet elnöke május hó 12-óre kiírta az önkormányzati szervek megvá lasztását. A Társadalombiztosító Intézet legfőbb kormányzati szerve a közgyűlés, amely 360 tagból áll ée felerészben munkaadóból, felerészben munkavállalókból választható. A közgyűlési tagokat országos lajstromokban ós titkosan fogják megválasztani. Az országos intézményt a.közgyűlés, illetve a közgyűlésből kiküldendő 40 tagú igazgatóság fogja irányítani. Az intézethez tartozó W kerületi pénztár és az egyes nagyvállalatokban szervezett vállalati pénztárak mellé úgynevezett válaszmányt választanak meg ugyanakkor, amikor a közgyűlési tagokat. A közgyűlésen a gyáripar, a kisipar, a szabadfoglalkozású munkaadók és háztartási alkalmazottak munkaadói külön-külön választási csoportokban szavaznak, a munkavállalók, úgymint, munkások, tisztviselők és háztartási alkalmazottak szintén maguk k$zíj,l választanak a közgyűlésbe tagokat jobbéji baloldalon. Mindenki előtt világos, hogy ennek az intézménynek a vezetése a nemzeti érdekek szempontjából felette fontos. Innen magyarázható az, hogy a közéletben jelentkező politikai és gazdasági irányzatok igyekeznek megszerezni a Társadalombiztosító Intézet önkormányzati többségét. Az első választási megmozdulásból világosan látható, hogy egyik-másik vállasztási csoportban kétféle irányzat fog egymással megütközni. Az egyik oldalon szociáldemokrata, radikális erők, a máaik oldalon pedig a nemzeti alapon álló ós a polgári gondolatot képviselő $rők jelentkeznek és külön lajstromokon vesznek részt ebben a nagyon fontos választási küzdelemben. A munkavállalók egynéhány munkaadó választási csoportjában, az érdekeltek nemzeti blokkban tömörültek ós jelölteket állítanak. Az egész nemzetnek az az érdeke, hogy a nemzeti erők győzelemmel kerüljenek ki abból a küzdelemből, amelyben az internacionalizmus fog megküzdeni a nemzeti gondolattal. Tehát nemcsak a Társadalombiztosító Intézet közgyűlésének egyszerű többségéről van szó, hanem sokkal mélyebben fekvő és a jövőre kiható eseményekre lehet következtetni. Az egész társadalom figyelmét fel kell tehát hívnom erre a fontos választásra ós minden egyesületnek, minden organizációnak ós minden embernek, aki a nemzeti gondolatot féltékenyen őrzi, kétszeres kötelessége lesz ebben a küzdelemben teljes erejével rósztvenni. A „Stefánia" szinelöadása A Stefánia Anya- ós Csecs8mővédő Egyesület műkedvelő gárdája a Fürdő Szálloda színháztermében f. hó 20 án (szombaton) és 21-én (vasárnap) d. u. 5 órai kezdettel előadja Földes Imrének : Tüzek az éjtszakában c. 3 felvonásos irredenta drámáját kitűnő szereposztással a legjobb rendezésben. A rendezőség uem kiméit áldozatot, hogy ezt a gyönyörű darabot a Fővárosi Szinházzal egyidó'ben, minden vidéki várost megelőzve hozhassa szinre. A darab aktualitását legjobban jellemzi, hogy Rothermere lord a művet lefordíttatta angol nyelvre és Londonban is előadatja. Szerzője : Földes Imre, legkiválóbb színműíróink egyike, akinek többek közt a Terike, Császár katonái, Hivatalnok tirak, A kuruzsló, Nincs tovább, Az ezüst sirály, Pántlika, c. darabjai az egész ország osztatlan tetszését kiérdemelték. Tekintettel a nagy érdeklődésre, ajánlatos előre gondoskodni a jegyek beszerzéséről. Jegyek elővételben Brutsy Gyula, továbbá Virág és Szántó üzletében, valamint fél órával az előadás kezdete előtt a pénztárnál kaphatók. Helyárak szombaton : számozott ülőhely 2 P, állóhely 1 P, vasárnap: számozatlan ülőhely 1— lOjsorig 1'50 P, .azontúl'1 P, állóhely 50 fül. Önkéntes felülfizetéseket a Stefánia nemes céljaira köszönettel fogad a rendezőség. Előadás alatt az ajtókat zárva tartják, ezért pontos megjelenés kívánatos. Névre szóló meghivók nam küldetnek szét. A városi szegényügyi-bizottság újjáalakulása — mint lapunk legutóbbi számában jeleztük — f. hó 12-ón 'délután a városháza kis tanácstermében folyt le dr. Antóny Béla polgármester elnökletével. Az elnöki megnyitó a szegények ügyével való foglalkozás lélekemelő és boldogító hatását ecsetelte, majd rámutatott arra, hogy városokban a szegénygondozás rendezése olyan feladat, amellyel a hatóságoknak is kell hivatalból foglalkozniuk. Sinka F erenc Pál közgyám, mint az ügy előadója, mindenekelőtt a szegénygondozás eddigi módját ismertette. Már 30 év előtt volt a városnak egy szegényügyi szabályrendelete, amely eltiltotta a koldulást. Önként megajánlott közadakozásból gondoskodtak már akkor is a város szegényeiről s mig a kezdeményező Niedermann Pál rendőrkapitány vezette az ügyet, virágzott is, később azonban ellankadt. A szabályrendelet ma is jogérvényes s ennek alapján a szegényügy végleges rendezése ismét lehetséges. Majd ismertette az egri szegénygondozást, amit az előadó a helyszínén tanulmányozott. E szerint a város 20 gyűjtési kerületre osztatnék ós mindenki tetszés szerinti havi öszszeggel járulna a város szegényeinek eltartásához. Keményfy Kálmán bizottsági tag szükségesnek véli, hogy a gondozott szegények listáját az illetékes plébánosokig felülvizsgálják. Dr. Drahos János prelátus az adakozók szempontjából a szegónyügy rendezését oly módon kívánja végrehajtatni, hogy az, aki a havi hozzájárulásra magát kötelezi, mentesítve légyen minden külön koldulástól. Szerinte a mozgalom tartóssága csak úgy remélhető, ha van szerv, amelyhez a kérdés intézményesen van kötve. Kérdezi, hogy az akciót a Szent Antal Egyesület, vagy a város veszi-e a kezébe ? Dr. Brenner Antal szerint a városnak bizönyos összeg fel van véve költségvetésébe a szegénygondozás céljaira, melyet alkalmas intézmény rendelkezésére bocsájthat. Alkalmi koldulás — legalább kezdetben — bizonyára elő fog fordulni. Ezt csak kitartó, céltudatos munkával Iahet majd megszüntetni. P. Czirfusz Viktorin ferencrendi házfőnök az elmondottakhoz hozzáfűzi, hogy ha a város, illetve a hatóságok támogatása biztosíttatik ós a városi hozzájárulás a lakosok rendszeres, önkéntes adományaiból kiegészül, a helybeli Szt. Antal Egyesület ós a ferences III-ad rend szívesen vállalja a szegénygondozással járó karitatív és adminisztratív teendőket. Az alkalmi koldulás a rendszeresen segélyezett szegények részéről alig feltételezhető, ha az egri minta szerint a hatóság erélyes támogatása biztosítva van. Ezután jelentette, hogy a helybeli Szt. Antal Egyesület a megilakulása óta eltelt fél óv alatt 8433 P 32 fill.-t fordított segélyezésekre, melyből a tüzifaakcióra 2525 P folyt be. Dr. Antóny Béla polgármester az értekezletből kifolyólag a szegényügyi bizottságot megalakíthat ónak jelentette ki azzal, hogy az újjászervezéssel járó teendők és a szegénygondozás részleteinek megtárgyalására legközelebb újabb értekezletet hív egybe. A megalakulás kimondatván, a bizottság tagjai a következők lettek : Dr. Antóny Béla elnöklete alatt Andreska Felicián, Dr. Berónyi Zsigmond, Dr. Brenner Antal, P. Cirfusz Viktorin, Dóczy Ferenc, Dr. Drahos János, Dr. Grob. József, Homor Imre, Horváth Mihály, Keményfy Kálmán, Dr. Lepold Antal, Marosi Ferenc, Mátéffy Viktor, Palkovich Miklós, Páli Sándor, Perger Lajos, Dr. Sántha József, Sinka Ferenc Pál (előadó ós jegyző), Dr. Spiegel Armin, Számozd Ignác, Szántó Géza, Szölgyémy József. A bizottság szükséghez képest kiegészülhet. Az értekezlet ezzel véget ért. Dr. Breyer István — a trisipai püspök. Hómából jelentik, hogy XI. Pius pápa dr. Breyer Istvánnak, az újonnan kinevezett esztergomi segédpüspöknek a trisipai címzetes püspökséget adományozta. Trisipa az őskeresztény időkben volt püspökség. Eszakafrikában fekszik és metropolitája a karthágói érsek. E címzetes püspökség az utóbbi időkben nem volt betöltve. —• Ez alkalommal megemlítjük, hogy dr. Breyer Istvánt az ország minden részéből elhalmozzák üdvözlésekkel. Klebelsberg Kunó gróf m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő üdvözlő táviratot küldötte volt munkatársának : „Püspökké törtónt legkegyelmesebb kinevezésed alkalmából, kérlek, fogadd legőszintébb szívből jövő jókívánságaimat. A Szentszék e magas kegyének megnyilvánulása nagy örömmel tölt el, mert olyan férfit ért, aki nekem több, mint.hat éven keresztül igen kedves munkatársam volt ós akivel szemben én őszinte megbecsüléssel viseltettem s akiről ón mindig hálásan, volt kollégái pedig ragaszkodással emlékeznek meg. Főpász-