ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-03-31 / 25. szám

1929. március 31 ESZTERGOM 3 nalat kiépítette az uhrini Kovács-féle fameg­munkáló telephez és egy 50 KWA oszlop olaj­transzformátort szerelt fel. A vasvezetékek ki­cserélését a legnagyobb részben elvégezte, 164 drb. új oszlopot állított fel és 18 örb-ot gyá­molított. A közvilágítás bővítése. A közvilágítás fokozatos bővítését tovább folytatta, úgy hogy az óv végén 451 drb. a lám­pák száma. A közvilágítás céljára 92.241 Kwó áramot adott. A fogyasztók száma 178-al emel­kedett és az esztendő végén 2847 volt. A vi­segrádi vonalra bekapcsolta Nagymarost, a szobi vasútállomást és a róvkapitányságot. Gizellate­lepen egy 50 KWA olajtransformátort szerelt be a betonházba. Megegyezést kötött Dunabogdány községgel, ahol már január 31-ike óta esztergomi villany világit. Ezen vonalbővítés szükségessé teszi az esztergom—visegrádi távvezetéknek bi­zonyos helyeken való átszerelését, ami a jövő évi programm keretében fog megtörténni. A vi­segrádi vonal fogyasztóinak száma 255-re s a lámpahelyek száma 3345-re emelkedett fel. Te­kintélyes fogyasztó a nagymarosi uradalom s az általa világított községek és ipartelepek. A vo­nalszerelósen kivül tekintélyes számú ós összegű secundér-szerelést is végzett a részvénytársaság. Felszerelt 50 berendezést 625 lámpahellyel és 14 motorral. Egyéb üzemek. A Bicskei Villamossági Rt., amelynek a Közüzemi r.-t. egyik főrészvényese, az elmuit évben is erőteljes fejlődóst tett. A mészüzeni 40 vágón meszet termelt. A téglaház 245.650 téglát készített. A kőbánya 2000 köbméter kü­lönféle követ termelt, amelynek több mint a fele értékesíttetett. A részvénytársaság kezelésbe vette a városi műjéggyárat s azt jó eredmóny­nyel vezeti. Az autóbuszok ügye. A mult évi április l-e óta a városi autó­buszüzem vezetését is a Közüzemi r.-t.-ra bizta a város közönsége. Egyike a legnehezebb meg­bízásnak, amelyet azonban a részvénytársaság­nak vállalnia kellett. A 9 hónap minden nehéz­ség dacára bíztató eredménnyel zárult. A Köz­üzemi a régi kocsikat rendbehozta és egy uj Mavág-kocsit vásárolt, amellyel a vasúti forgal­mat bonyolítja le. A villanytelepen egy modern autógarázst építtetett. A visegrádi üzem részére egy motorkerékpárt vásárolt és a szállítások és üzemzavarok gyors lebonyolítása céljából egy 1-5 tonnás teherautót vett. Ezeken kivül a vá­ros megbízásából néhány gyalogjárót készíttetett és a Villanytelep-utcában a koc3Íútat hozta rendbe. Mennyit kapott a város? A megfelelő annuitások, leírások után a vil­lamosüzem 75.039'86 pengőt fizetett a városnak bér és részesedés címén és 14.000 pengő értékben adta a közvilágítást. A többi üzem is beadta a városi költség­vetésben előirányzott összegeket. Az autóbusz űzőmnek is sikerült a városi kezelés idejéből fennálló hiány egy részét letörleszteni. A számadásokban mutatkozó tiszta nyere­ségből az igazgatóság javaslatára osztalékra 4000 drb. 15 P n. é. részvény után á 1'60 P 6400 P, tartalékalapra 2.12812 P fordíttatott. Uj ügyvezetés az esztergomi Takarékpénztárnál Az Esztergomi Takarékpénztár Rt március 25-én tartotta folyó évi rendes közgyűlését részvényes közönsége nagy érdeklődése mellett, amikor beszámolt a lefolyt óv forgalmáról és újabb fokozatos fej lödéi-érői. Az érdeklődést fokozta az a körülmény, hogy az igazgatóság indítványa szerint ez a közgyűlés volt hivatva az intézet jövő irányí­tásában dönteni. A részvényes közönség már a közgyűlés előtt a kiküldött jelentésből meg­nyugvással vette tudomásul, hogy az igazgatóság megtalálta a helyes utat, amennyiben az intézet irányításában feltótlenül szükséges egyöntetűség elérése végett a legfőbb vezetést Etter Ödön vezérigazgató kezébe javasolta letenni, aki ecbligi eredményes működésével a legteljesebb bizalmat kiérdemelte. A közgyűlésen az üzleti rósz egyhangú határozatokkal történt tudomásulvétele után, az ügyvezetésnek Etter Ödön vezérigazgatóra való átruházása során Hajdú István gazdasági főta­nácsos, primásuradalmi jószágigazgató szólalt fel, és meleg szavakkal emlékezett meg Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, elnökigazgató érde­meiről. Megnyugvással állapítja meg, hogy az intézet az iránta való ragaszkodás jeléül őt a diszes elnöki állásban, hosszú szolgálati idején szerzett méltatásából, méltó szeretettel tartja vissza. Bieszl Ferenc elnök megköszönve mun­kásságának meleg méltánylását, végigtekintve ötvenháromóves munkában eltöltött pályáján, azon hő kívánságának ad kifejezést, hogy az új ügyvezető vezetése alatt az általa rajongásig szeretett intézete városunk javára továbbra is emelkedjék és fejlődjék. Etter Ödön vezérigazgató hálás köszönettel fogadja az irányában megnyilvánult bizalmat, kifejti programmjának a mai gazdasági helyzet folytán eléggé meg nem világítható körvonalait. Tudatában van annak, hogy felelősséggel terhes a szerep, melyet az új megbízás szerint vállal, azért azon lesz, hogy a társaság saját vagyona emelése és betéteinek gyűjtése érdekében min­den lehetőt elkövessen, továbbá, hogy az inté­zet vagyonának tekintélyes részét képező Szent István artézi fürdőtelepet folytonos fejlődós mellett, fokozatos látogatottságát növelve, egy­részt jövedelmesebbé, másrészt a város fejlődése érdekében naggyá ós közkedveltté tegye. Altalánosságban kijelenti, hogy az intézet vezetésében eléggé nem méltányolható óvatos­ság mellett a kellő, mai kereskedelmi mozgé­konyságnak kivan teret nyitni, és hogy elsősorban is a helyi lakosság hiteligényei kielégítésével a város és megye érdekét kivánja szolgáltatni az intézet tevékenysége által. Kollegiális tisztelete kifejezése mellett veszi át az elnöktől a veze­tést és kéri munkájához az igazgatóság, részvé­nyes közönség és tisztviselőtársai támogatását. A közgyűlés nagy figyelemmel és lelkes helyesléssel fogadta a mély gondolatokkal át­szőtt szavakat, és az intézet további fejlődésébe vetett reményekkel eltelve zárult be. •f: # * Az Esztergomi Takarókpénztár Rt a vi­déki pénzintézetek sorában országos viszonylat­ban is az elsők sorában lóvén, zárszámadásaiból ide jegyezzük az alábbi néhány adatot: Alap­tőkéja 1,050.000 P, tartalékainak összege 498.416 P, betétállománya 2,117.708 P, váltó­tárcája 6,614.255 P, ingatlan vagyona 1,247.404 P, értékpapirállománya 234,021 P, nyugdíjalapja 309.778 P, az 1928. évi jövedelme 167 632 P. melyből az új 70 P ős részvényenkint 7 P osz­talékot fizet. k Esztergomi Rádió Egyesület közleményei: „A rádiótechnika elemei" cimű előadásso­rozatunk következő óráját április hó 5-én, pén­teken este pontosan negyed 8 órakor tartjuk a gimnázium fizikai termében. — A Morse-tan­folyam legközelebbi előadását április hó 2-án (kedden) este pontosan fél 9 órakor tartjuk a Fürdő Szállodában lévő egyesületi helyiségben. A pontos megjelenést kérjük. Az eddig átvett morse-tananyagot elülről fogjuk átvenni, hogy az első órán meg nem jelenteknek is alkalmat nyújtsunk a mulasztás pótlására. — Összejöve­teleinket továbbra is a keddi napokon tartjuk 9 órai kezdette], a morse-tanfolyam folytatása­képen. Összejöveteleink keretében tartjuk meg tanácsadói óránkat is, melyen kószülékfelül­vizsgálattal, útbaigazítással, készülókópitéshez szaktanáccsal és minden a ráditechnika körébe vágó kérdés megtárgyalásával óhajtunk tag­jaink segítségére lenni. Laboratoriumunk részére a beszerzéseket megkezdettük s igy már a leg­közelebbi összejövetelünkön is módunkban lesz tagjaink hibás készülékeit helyiségünkben felül­vizsgálni ós a hibák kiküszöbölésére vonatkozó útmutatásainkat megadni. — Tanulmányi kirán­dulás. Ezúton hozzuk tagjaink tudomására, hogy április közepén tanulmányi kirándulást vezetünk Budapestre, melynek során az Egyesült Izzó­lámpa és Villamosági R. T. üzemeit, valamint a Stúdió műszaki berendezéseit, óhajtjuk megte­kinteni. Részvétel csak korlátolt számban lehet­séges, miért is kérjük a résztvenni óhajtó tag­jainkat, hogy ebbeli szándékukat főtitkárunknál jelentsók be. A programúiról és költségeikről később számolunk be. Adófizetés 1999-lien. Szombaton délelőtt van, a negyedévi adó­fizetés határnapja. Az utolsó nap, amikor még késedelmi kamat nélkül lehet fizetni. Benépese­dik a városháza dohoslevegőjű folyosója, amely a pénztárhoz vezet. A szobában meleg van, to­longás, mindenki sietne, ha lehetne. — Egész héten alig jött egy-kettő, — szól dohogva a pénztáros, aki alig győzi a munkát. Mindenki ma akar fizetni egyszerre ! ! — Dehogy akar — mondja erre egy he­gyesorrú, mérges kis ember. Haraggal mutogatja idegesen tipegő szomszédjának az adókönyvét, hogy mennyit fizetett és mennyi van még hátra. — Hát ez már mégis csak sok. Nem győ­zök az adóra keresni! — Maga beszél, hogy sokat fizet ?! Néz­zen rám! Én egész kis vagyont fizettem már be az utolsó 8 év alatt. Éppen tegnap számlál­tam össze, hogy mi mindent vásárolhatnék ma rajta, ha együtt volna ! — Ön ugyan a Dárius kincsét is elköltené ! — szól a vitába egy harmadik, hosszú, sárga em­ber, aki mögöttük szorong — Igy legalább meg­takarította a pénzt, — ha nem is magának ! Egy kis mórgelődós, morgás következik. Van, aki savanyúan mosolyog is. Sovány kis öregasszony ácsorog a pult előtt ós a többiekkel együtt sodródik a pénztár felé. Kopott, fekete kalapkáját tologatja helyre, mert a tolongásban kissé elbillent helyéről. Fe­jét hol lecsüggeszti, hol oldalt fordítja, mintha yalami szomorú végzet hatalma alatt roska­dozna, mintha valami halottas kocsi után menne, ahol meg kell nyugodni a meg változhatatlanban. Adókönyvecskéje nyitva van, azzal együtt szo­rongatja pénzét, 26 pengőt. — Hallatlan! — csattan fel valaki az asszonyka mellett — még ettől ís elkívánják az adót. Hiszen ennek igazán nincs egyebe, mint az a kis hosszúsori háza. Abból él Nem sokkal többet kap ez negyedévi házbérfizetóskor, mint amit most fizet. — Ki az, ki az ? •— tekintenek riadtan arrafelé az emberek. — Igaz, igaz! De hát itt vagyok ón is ! Honnan győzöm ezt ón? Hát igazság ez, em­berség ez ? ! . . . Es megindul a panasz, sopánkodás és szit­kozódás lavinája. — No, no csak ne túlozzunk! Csillapod­junk, emberek ! — szólal meg az ajtónál egy jó­csengésű, sztentori hang. — Valamit mégis csak fizetni kell. Utóvégre az államnak is kell a pénz! Megrökönyödve fordul meg mindenki a hang felé. De ilyet ! A magas, csontos ember, aki már a pénztárnál állott ós a pénzét készült leolvasni, ökölbeszorított kézzel fordul vissza. — Hát igen, igen — folytatja zavartala­nul az előbbi hang, amelynek tulajdonosa erre­felé alig ismert, jól öltözött öregúr. — Utóvégre a vagyonbiztonság, a jogállam, az önöknek kutya ? Hát a . . . De nem folytathatta. Az öregasszony gyenge jajszót hallatott, rosszul lett a nagy melegben, szorongásban. A figyelem hirtelen odafordul. Kivezetik az öreget. Dörzsölgetik jéggel a homlokát, leültetik. — Van magának valakije, nénikém ? — kérdezgetik. Nem szól. — Nincs ennek senkije, kérem! — Akkor hívjuk a mentőket. A szép mentőautó pár perc múlva ott áll az adóhivatal előtt. — Adja ide, majd ón befizetem az adóját, — mondja valaki előzékenyen. — Szegény asszonyka, — hangzik innen is, onnan is, mig az öregasszonyt beemelik a mentőautóba. — Látják ? ! — kiáltja nagy hangon az előbbi prédikátor — Jöhetne ide mentőautó, ha önök nem fizetnek adót ? 1 Mi ? ! Mindenki undorral tekint rá óa visszatódul a hivatalba. Nemsokára ő fizeti adóját. — 5 pengő 40 fillér! — kiáltja a pénz­táros, (g.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom