ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-12-29 / 212. szám

XXXIV. évfolyam, 212* szám. Ära köznap 6

f vasárnap 10 fill. Vasárnap, 1929 december 29 Keresztény politikai és társadalmi napilap, w0Mf^m0mm*mß*&i******* »n • » LimuV»»*im Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. segít a szegénykérdést megoldani Esztergomban a Szent Antal Egyesület? — Karácsonyi örömkönnyek. ••Lélekemelő látványban volt részük azoknak, akik f. hó 24-én d. e. a „Páduai Szent Antal Egyesület" karácsonyfaünnepélyén, illetőleg karácsonyi ajándékainak kiosztásánál jelen lehettek. A szentferencrendi zárda folyosólyán hosszú asztalokon felhalmozott kenyerek, kalácsok, papirbacsomagolt húsadagok várták a város szegényeit, akik a kiosztás előtt a folyosón sorfalat állottak, miután elvégezték a karácsonyi szent gyónást és áldozást. Mintegy 120 szegény részesült a karácsonyi szeretetadományban. Akiosztás előtt dr. Drahos János prelátus-kanonok, mint az egyesület elnöke szép beszédet intézet a szegényekhez, amelyben az Isten legnagyobb adományára, egyszülött Fiának a bűnös emberi nemért való feláldozására hivatkozva, vezette le az embereknél karácsonykor szokásos anyagi adományokat. A nagy hatást keltő beszéd után egy kis leány mondott köszönetet az elnöknek, az egyesület tagjainak és jólelkű irgalmas szívű vezetőinek. Utána megkezdődött az adományok kiosztása, amely szép rendben, békességesen folyt le. Jóleső öröm volt látni azokat a szegényeket, akik akár élelmet, akár ruhát kaptak. A szemükben felcsillanó örömkönnyek mutatták azt a boldogságot, amely szivüket betöltötte. Meghatva mondtak köszönetet a kiosztásnál jelenlevő prelátuselnöknek és az egyesület buzgó vezetőjének és irányitójának: Cirfusz Viktorin szentferencrendi házfőnöknek. Különösen kedves látvány volt a ruhák kiosztása, amidőn a szegények 5—10 éves gyermekei kapták meg a nekik szánt szeretetadományt. E sorok írójának alkalma volt tájékozódni az .egyesület nagyszerű vezetése, adminisztrációja és egész munkája felől és örömmel kellett megállapítania, hogy a modern szegénygondozás alkalmas arra, — különösen ha teljes mértékben ki fog fejlődni — » hogy a szegényügyetf a lehető legszebb módon megoldja. Az egyesület hatvan lelkes közreműködővel végzi nagyszerű és örökértékű munkáját. A lelkes gárda csoportokra oszlik: vannak, akik az adományokat gyűjtik havonként; vannak, akik az irodai teendőket végzik; vannak, akik felkeresik a szegényeket otthonukban és ott végzik — nagy "önfeláldozást és irgalmas szivet kivánó — munkájukat. Van az egyesületnek varrodája, ahol már 1Ö00 m.-nél több anyagot dolgoztak fel a szegény nincsteleneknek. Van külön nyomozó gárda, amely gondoskodik arról, hogy méltatlanok ne jussanak — a többiek rovására — adományokhoz. Hallottam neveket, akik az adományozók között vezetnek. ^Különösen most karácsony előtt sok nagylelkű adomány érkezett egyesektől pénzben és anyagban. Az egyesület megszünteti a válaszfalakat a különböző vallású emberek között. Valláskülönbség nélkül küldenek adományokat a szegényeket gondozó egyesületnek. A négy hónapos egyesület gyors fejlődését tekintve, minden reményünk megvan arra, hogy Eger után Esztergom is meg fogja oldani a szegényügyet, csak irgalmas szívű vezetők és áldozatos lelkű munkatársak legyenek. A jő Isten áldása kis érje a vezetők és munkatársak további munkáját! (szl.) A béke Krisztus nélkül (Külföldi hirek) Bulgáriában a béke aláírásának évfordulóján gyászünnepséget tartottak. A jugoszláv lapok nagy támadást intéztek a béke revízióját sürgető bolgárok ellen és fenyegető hangon hozzáteszik, hogy a revansháború esetére ők is fel vannak készülve. A békeszerződés minden pontjával azért ők sincsenek megelégedve. Nevezetesen fáj nekik az, hogy Dalmácia nem csatoltatott Jugoszláviához, hanem olasz protektorátus alatt önálló királyság lett. Most azon mesterkednek, hogy az olaszokat és a dalmátokat egymás ellen uszítsák, hogy felfordulást -teremtve alkalmuk és jogcímük legyen Dalmácia megszállására. A béke revíziója helyett ők inkább a zavarosban akarnak halászni. Általában jellemzi őket az a kétféle mérték, mellyel mérnek. A bolgároktól rossz uneven veszik, hogy az egyik katonai ^zsebnaptár díszítésére ném találtak más képet, mint a szerbek csúfos vereségével végződött slivnicai csata képét. S ők ugyanekkor „A mi győzelmeink" címén rengeteg képpel illusztrált könyvben örökítik meg a szerb fegyverek dicsőségét. Hogy mennyire el vannak telve önmagukkal, azt legutóbb Parisban mutatták meg, ahol a szerb kolónia az egyetem dísztermében nagy ünnepélyt tartott. A szónok, a párizsi jugoszláv követ, arról beszélt, hogy Szerbia és Franciaország azonos missziót Jtöltenek be Európában. A nagy Napoleon egységesítő gondolatai ihlették a szerbeket a szláv egységnek Jugoszláviában való megteremtésére. A hasonlat, bár bántóan kirí belőle a hóbortos nagyzás, bizonyos szempontból találó : ahogy Napoleon nem kellett a népeknek az ő világuralmával, úgy a jugoszláv egység se kell még a szláv népeknek sem. A horvátok szemében áruló az, aki a mostani helyzetnek barátja. Ismerjük-e Esztergomot? Irta: Dr. BALOGH ALBIN. A Kossuth Lajos-, régen Budautcán, a középkori „latinok" utcáján tovább haladva a kaszárnyához érünk. Öreg polgárok emlékeznek még a hajdan itt álló Bárány-vendéglőre. Szép bárok kapuzata ma már nyom nélkül eltűnt, mint annyi más régi szép alkotás. És vájjon ki gondolna rá, hogy ahol ma magyar katonák gyakorlatoznak, ott négy-öt méterrel a föld alatt római sírok rejtik 1500—2000 esztendő halottait, emlékeit. És a Sissayuícán végignézve vájjon ki gondol a Sissayak nemes családjára, mely a XVIII. század második felében három alispánt adott a vármegyének, akik II. József alatt a nemzeti ellenállást vezették. A kaszárnyával szemben, a Kossuth-utca túlsó oldalán középkori ház rejtőzik a kövezet alatt. Jómódú ember építhette a kő „palotát," melynek falában kis fülkébe rejtve vízvezetéket ásó munkások bukkantak valamelyik egykori női lakójának zacskóba varrt ékszereire, ezüst pénzeire. Szomorú emléké a tatárjárás-kori pusztulásnak. A Kossuth-utcáról a Lőrinc-utcába jutunk. Ez nevét arról a középkori templomról kapta, melynek alapfalai az Iparbank építése alkalmával kerültek elő. A Széchenyi-tér elején volt a város falainak ugyancsak Szent Lőrincről nevezett kapuja. (A török uralom megszűnése után azonban a város kapuját az Esztergom-Vidéki Hitelbank és a Vörös-féle ház vonala jelezte.) A középkori falak itt is a Lőrinc-utca vonalától beljebb haladtak. Ahol ma a járásbíróság épülete emelkedik, egy félszázaddal előbb még a Fekete Sas-kaszárnya terjeszkedett. Ennek épülete 1728-ig városházául szolgált, az Árpádkorban pedig különösen nevezetes épület állott itt: az ú. n. Zenyepalotája, mely még a latin oklevelekben is rendszerint magyar néven kerül elő. Nem is csoda. Udvarán hatalmas tölgyfa alatt III. Béla királyunk országos ügyeket intézett, sőt komoly hagyomány ide teszi Szent István szülőhelyét. A Széchenyi-tér a középkorban is a város főtere volt. Itt állott a tanácsház is, más szóval városháza. A mai városháza tudvalevőleg két részből áll: Vak Bottyán kuruc generális lábasháza már a XVII. század végén állott, a késői bárok díszítésű emelet ráépítése pedig a XVIII. század közepére esik. Bottyán nemesi kúriáját, melyért annyi harc folyt a várkapitányok és Bottyán között, hatalmas kert vette körül, ahol föld alá kerültek a középkori és törökkori épületeknek, köztük a város régi plébánia-templomának, a Szent Miklós-egyháznak romjai. Csak legutóbb, a vízvezetéképítés alkalmával tűntek elő egy díszes lépcsőzet márványfalai az egykori fiú-elemi, ma reáliskola alatt. A városháza másik oldalán toronnyal díszített finom ornamentikája bárok épület emelkedik: a régi gimnázium. 1779-ben kezdtek benne tanítani. Tanárai közül legyen elég megemlíteni Révai Miklóst, a magyar nyelvtudomány megalapítóját és Vaszary Kolost, Magyarország bíboros-hercegprímását. S az intézet padjaiból nem kisebb emberek kerültek ki, mint Csernoch János bíboros-hercegprímás, Haynald Lajos, Samassa József bíboros érsekek, Császka György érsek, továbbá püspökök, rendfőnökök, prelátusok; az írók és tudósok közül említsük meg Czuczor Gergely, Majer István, Sebők Zsigmond, Knauz Nándor, br. Forster Gyula nevét, az államférfiak közül br. Feichtinger Eleket, Baross Gábort, Polónyi Gézát. A Széchenyi-tér képe nem régen még egységesebb «és művészibb volt. Félszázaddal ezelőtt a posta oldalán a drogéria épülete stílusban is egy volt : a szomszédos Gróh- (Szerencsés) házzal, melyet állítólag a városház építőmestere emelt. Odább a Weisz-ház bárok architektúráját ma már alig vesszük észre, mert manap áárt udvar van ott, ahol régen utca vezetett a Kossuth-utcára, Széchenyi-téri oldalát pedig, amelyből egy rész szemmelláthatólag le van vágva, az üzleti cégtáblák egészen elborítják. A tér másik oldalán eltűnt a díszes késő-barok ház, mely a Katholikus Kör helyén állott és „modern" formát adtak a Niedermann-féle emeletes ház egykori bárok homlokzatának. Ez utóbbi ház pincéje messze kinyúlik a tér alá, állítólag a posta épületével van összeköttetésben. A tér közepéről eltűnt a régi Szentháromság-szobor, de a helyébe állított újnak szobrai, különösen a magyar szentek alakjai legalább Garantáltan hibátlan bársonygalléros hócipő 950, gyermek 780 Balognál.