ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-12-25 / 211. szám

falainak kapuja azonban odább a „kapuiskolán" túl a Dóczy-féle ház irányába állott. Maga a Dóczy-ház emeletes ré­szében templom volt. Ennek fölépí­tése a pestisre megy vissza, mely 1740-ben újra meglátogatta a várost. Az életben maradt polgárok foga­dalomból építették a Boldogságos Szűz bemutatásának tiszteletére. A kis templomnak tornya is volt, ké­sőbb kórházat, illetve aggokházát kapcsoltak hozzá. Ma már a torony már, lassankint kihaltak egykoron számos hivei ?is,ft/görögök, rácok, akikről Esztergom várost a török uralom után Rácvárosnak is nevez­ték. Pedig a templom csinos bárok alkotás a XVIII. század elejéről. Ma már az idő vasfoga nagyon meg­látszik rajta; azokon a diszes vázá­kon is, melyek valószínűleg néhány évtizeddel későbben kerültek a homlokzatára. A templom mellett az udvaron földbe sülyedt a szenteltvíztartó fa­eltűnt, a templomból magánlakás: rágott márvány medencéje és ki lett, de bárok formái ma is elárul-! tudja, mikor tűnnek el azok a csi­ják egykori rendeltetését. | nos kő és vas síremlékek, melyek Közvetlenül mellette udvarba ma még az udvaron láthatók. Volt építve a görögkeletiek templomát hagyomány arról is, hogy a temp­találjuk. Utoljára a világháború alatt j lom egyik zászlaja már a mohácsi szerepelt: az esztergomi orosz hadifoglyok számára tartottak benne istentiszte­letet. Helybéli papja régen nincs 1 vész idején szerepelt: ma nincs nyoma, még az emléke is kiveszett (Folyt, kóv.) Hétfőn folyt le az utolsó általá­nos városi tisztújítás A fellobogózott városházán hétfőn d. e. 9 óra előtt gyülekeztek a vá­ros tisztviselői és a képviselőtestü­let tagjai, hogy részt vegyenek a városi kegyúri plébánia-templomban tartandó Veni Sancten. Régente minden 6 évben volt városi tisztújí­tás és előtte ünnepi felvonulás a templomba, most utoljára történt, mert az 1929. évi XXX. t.-c. a tiszt­viselőket élethossziglan rendeli meg­választani, tehát ezentúl csakis rész­leges tisztújitásokról lehet majd szó nyugdíjazás vagy elhalálozás esetén. Az ünnepi Veni Sancte utánd. e. 10 órakor lassan gyülekezett az új képviselőtestület a városháza nagy­termében. A tisztújító közgyűlés meg­nyitásakor mindössze 42 képviselő volt jelen. Annál zsúfoltabb volt a közönség részére fenntartott hely. A küldöttségileg meghívott Palkovics László alispán éljenzés közben fog­lalta el az elnöki széket. A Magyar Hitvallás elmondása „és rövid meg­nyitó szavak után felkérte a kije­lölő választmány tagjait a jelölések megejtésére, mely időre a közgyű­lést felfüggesztette. Rövid tanács­kozás után a kijelölő választmány élén az alispán újból elfoglalta el­nöki székét és közölte a képviselő­testülettel, hogy a polgármesteri ál­lásra egyedül Dr. Antóny Béla adta be kérvényét. A felzúgó éljénzésre az alispán Dr. Antóny Bélát a vá­ros közfelkiáltással megválasztott polgármesteréül jelentette ki. Ugyan­így töltötték be más pályázó hiá­nyában a főjegyzőséget Dr. Brenner Antallal, a közigazgatási tanácsnokit Dr. Sántha Józseffel, a pénzügyi ta­I nácsnokit László Istvánnal, a íőügyé­! szit Dr. Etter Jenővel. A főmérnöki I állásra három pályázó volt, de a I közgyűlés szintén közfelkiáltással j Homor Kálmánt választotta meg j újból. A nyugdíjazás folytán meg­' üresedett főszámvevő! ^állást Prom­mer Ferenc nyerte el ugyancsak közfelkiáltással. Szavazás csak a tanácsjegyzői állásra volt, amelyre Dr. Zsolt Ernő eddigi tanácsjegyző került be nagy szótöbbséggel. A köz­gyám Gérecz Géza, városbíró Ador­ján Gyula, pénztáros Török Sándor, ellenőr Matló László, levéltáros Ke­mény Miklós, iktató Merényi Gyula, kiadó Tóth László lett egyhangúlag. Számvevő Magyar Endre, alszámve­vők Csongrády Dezső és Horváth Zoltán, számtisztek Szemző Vilmos és Kovács Domonkos, Írnokok Zalába József és Kántor Félix, járlapkezelő irnok Domaniczky József, fogyasz­lási számellenőr Lőrinczy Kálmán, fogyasztási- adó nyilvántartó ifj. Tá­tus János, végrehajtók v. Környey László és Feigl Mihály, városi szü­lésznők Molnár ístvánné és Szilágyi Lajosné lettek szintén közfelkiál­tással. A választás lefolytatása után az újonnan megválasztott tisztviselők letették a hivatalos esküt. Palkovics László alispán ezután meleg szavak­kal köszöntötte a polgármestert és a tisztikart s figyelmükbe ajánlotta, hogy takarékoskodjanak a város ja­vára, de ésszerűen, ne ötleíszerűleg. A képviselőtestület nevében Dr. IMike Lajos kir. közjegyző mondott 'szép üdvözlőbeszédet, melyre Dr. ! Antóny Béla polgármester a tőle (megszokott ékesszólással válaszolt, i A tisztújító közgyűlés a Himnus í eléneklésével zárult. Nyomban utána 'a képviselőtestület rendkivüli köz­gyűlést tartott, amelyen ideiglenes jelleggel miniszteri jóváhagyás remé­nyében egy második mérnöki állás szervezését mondotta ki. Mivel az állás a városra nézve nem jelent újabb megterhelést a közgyűlés az állás ilyetén szervezésére vonatkozó javaslatot elfogadta s az állásra egyelőre 1 évi próbaidőre Mandola József oki. kultúrmérnököt alkal­mazta. A szegény gyermekekért! Ezen Ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslelkű' fel* karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Megnyitlak a Keres­kedelmi Társulat űj helyiségei. Az Esztergomi Kereskedelmi Tár-j sulat f. hó 19-én csütörtökön igen] látogatott választmányi gyűlés ke­retében tagjai rendelkezésére bo­csájtotta az Iparbank székházának| emeletén levő helyiségeit. A város légszebb klubjának elké­szülte elsősorban Schwach Sándor kitartó akarata, Lenkei Emil keres­kedőkkel érző ambíciója, dr. Gróh József diszelnök gavalléros anyagi támogatása, Weisz Mór fiatalos, faí radságot nem ismerő munkája] Schwarz Pál hozzáértése és Ízlései Eggenhoffer Jenő igazgató és Ha? rangozó Mátyás áldozatkészsége, a gyárosoktól legtöbb pénzt szerző Brutsy Jenő társelnök stb., jófor mán az összes kereskedőink minder elismerést érdemlő fáradságának eredménye. Dicséretére válik az esz­tergomi kereskedőknek, hogy az] ország gyárosaitól, nagykereskedőitől szerzett összegen tudták otthonukaj megcsinálni. Már első alkalommal a végtelen barátságos és tiszta helyiségek, jc konyha, a jelenlevők legteljesebt megelégedését kiérdemelték. Ügy látjuk, hogy nemcsak kereskedőink de városunk intelligens családjainak is otthona lesz ez az intim g klub. Foglalkozásra való tekintet nél­kül az intellektuellek is már nagy számmal jelentkeztek tagnak éí csak rövid hetek kérdése, hogy Í régi taglétszám a háromszorosán emelkedjék. , A fényes nagy helyiség dacára! a tagdijak felemeléséről szó sen) lehet, erre nincs is szükség. Azon­ban kívánatos, hogy társas "üzletné minden társtagj és tagjainak kere Settel biró fiai, hozzátartozói is irat­kozz anak be' hogy az összes napi­lapok, bel- és külföldi hetilapok stb ' is járathatók legyenek. Ott nincs ter­Az „Esztergom" teája. Előkészülés sz. Imre her­ceg centenáriumára. Irta : Dr. Lacza István. II. Szent Imre hercegről írni nem könnyű feladat. Nem könnyű külö nősen annak, aki mondanivalóját a történeti kritika prizmáján keresztül óhajtja a napvilágra vinni. Kétségte­len, hogy a magyar faj egyik legdicsőbb alakjával a magyar történe­lem mostohán bánt el. Mégsem vádo­lom meg a magyar történelmet, mert úgy érzem, hogy a magyar történet­írás ezzel a hiánnyal nagy szolgála­tott tett a mindenkori magyar ifjú­ságnak s nagyban hoz-zájárult Szent Imre herceg dicsőségének gyarapí­tásához. „Coneummatus in brevi, explevit tempóra multa". Rövid volt az élete, mint a verőfényes tavaszi égből alá­hulló hópihóké, melyek alighogy föl­det érnek, könnyű páraként törnek ismét égi hazájuk felé, mielőtt szep­lőtelen fehérségük sárrá változnék. Ily rövid idő nem volt alkalmas arra, hogy az eseményeket fö'di szemmel, időben és térben korlátolt ítélőképes­séggel értékelő történelem számára a dicső ifjúról sok fel jegyezeni valót nyújtson. De milyen tartalommal, milyen tért ós időket átfogó termé­szetfölötti erőkkel kellett ennek az ifjú életnek telítettnek lennie, mely­nek gyorsan alkonyodó napjai az aggastyánok korát tartalomban ma­guk mögött hagyva, az évekkel szá­mított hosszú életet az érdemek so­kaságával túlszárnyalva, a kort oly tündöklő erények érlelésével tudták kárpótolni, melyek évszázadok mul­tán ragyogásukból ,,nemcsak, hogy semmit sem veszítettek, hanem ellen­kezőleg az ország határain túl is az egyetemes emberiség csodálatát és hó­dolatát vívják ki a maguk számára, íme a katolicizmus szenteket kiter­melő ereje, mely ezúttal ismét fényt áraszt erre a sorsüldözött szegény magyar hazái\i s az ősök hősi eré­nyeinek jutalmazásaképpan úgyszól­ván egyedül követeli a tiszteletet ós hódo^tot a magyarság számára at­tól a világtól, mely e nemzetnek mártiromságán már csak gúnyolódni tudott. íme Szent Imre herceg szomorú, de egyben magasztos küldetése, elhi­vatottsága Az ifjú testben inkarná­lód ott, hősi fokban átélt és gyakorolt magyar katolicizmus ő, melynek leg szebb hivatása az, hogy őrzőangyal­ként virrasszon a nemzet hányatott élete fölött, hogy a tiszta erkölcsöt — minden ország támaszát és talpkövét — megóvja a rothadástól. hogy a nem­zettel jó és balsorsban összeforrva a csüggedőkbe erőt öntsön, az elbiza­kodottakat alázatosságra oktassa, a tévelygőknek utat mutasson előre, mindig előre a szebb ós boldogabb magyar jövőbe. Hát nem élet ez, hát nem valóság, nem történelem ez ?! Kell-e annál valóbb élet ós élőbb va­lóság, mely még évszázadok multán is törénelmet csinál, egy nemzet tör­ténőimét ? ! Igaz, a történelem, mint tudomány nem sokat mond nekünk a „vezérlő herceg w-ről ós, amit mond, abban is kétségben hágy. De ez nem fontos. Mindegy, mit tudott Inchofer jezsuita atya oly hire? történettrdósok nyo­mán, amilyenek Cartuitius, Ranza­nus, Bonfiniu?, Baronius és mások vol­tak, Magyarország egyházi annálesei­bsn Szent Imréről az utókor számára feljegyezni. Nem fontos, hogy nem tudjuk még azt sem, vájjon Szent István királyunk második, vagy har­madik gyermeke volt-e, vájjon Aaie­ricusnak, Henriknek, vagy az illír nyelven szelídet, békéset jelentő Mir­cusnak hívták-e, hogy Esztergomban született-e vagy Székesfehérvárott, — a fontos é3 lényeges az, hogy Szent Imre volt, hogy magyar volt ós szent. Életíróinak feljegyzései szerint 23 esztendőn keresztül szívta az áldott magyar föld levegőjét, midőn szűz­tiszta háza* életének hetedik évében az ég váratlanul magához ragadta öt, as ifjú magyar nemzetnek ós szent királyának félteit büszkeségét, egyet­len reménységét. Mi volt halálának oka, nem tudni, de hogy mit ragadott el vele a halál, az sejthető abból a mélységes gyászból, mely halálával a nemzetre borult Magyar volt minden izében és férfi testben óslólekben erős. Ennek kellett lennie, mert az a tíz intelem, melyet királyi atyja intézett hozzá, csak ilyen fórfiunk szólhatott. Férfinek kellett lennie, ki elég erős ahhoz, hogy a szilaj magyar népet katolikus hitében megtartsa s az ifjú magyar keresztény egyházat a támo­dásokkal szemben megvédje,— bölcs, ki az ország véneinek tanácsával ólai tud s azok tekintélyét a maga ós az ország javára megvédi ós kamatoz­tatja, széleslátókörű, ki az idegenek­kell szemben vendégbarátságot gya­korolni mindenkor kész, hogy hazá­jának barátokat szerezzen. — ki tü­relmes és igazságos tud lenni az alatt-l valókkal, de ugyanakkor félelmetes' az ellenségekkel szemben, — minde­nekfölött pedig férfinek, ki hatalmai tetőpontján királyi fejét alázatosan tudja meghajtani Isten előtt, minden hatalom kútfeje előtt. Ilyennek pa­rancsolják Szent Imrét királyi atyjá­nakintelmei. Ilyen volt-e, a történelem, mint tudomány nem tud válaszolni, De, hogy ilyennek kellett lennie, azt bizonyítja a magyar nemzet törté­nelme, mint élet és valóság. Ilyen­nek látjuk őt a korai halálát siratí nemzet fájdalmában, ez a királyi alakn jából kiáradó legyőzhetetlen, lelkesítő erő szólaltatja meg a nemzet dalosai^ a költőket, avatja szentünket a legen­dák hősévé s küldi évszázadok mul­tán is diadalról diadalra a magyar ifjúság seregeit a legnehezebb harc­ban : harcban a szivek tisztaságáért jüppen ennek a ténynek; hogy a tör­ténelem nem körvonalozza pontosar szentünk alakját, gondviselésszerű kö­vetkezménye, hogy bsnne az aszkózi­sért, a vezeklósért lelkesedő középkor éppen úgy megtalálja a maga minta 1 kópét, mint a küzdelmet, lüktető életet, a nehézségeket legyőzni sze­rető modern ifjúság. Éppen ezért tue ő „vezérlő hercege" lenni ma Í3 a magyar ifjúságnak ós éppen szentsé­gének ez a korfelfogástól és változ( nézetektől mentes függetlensége biz tositja számára minden idők magyat és nem magyar ifjúságánál a pé da kép fenséges szerepót, ami pedij többet ér minden hoh betűnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom