ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-12-25 / 211. szám
falainak kapuja azonban odább a „kapuiskolán" túl a Dóczy-féle ház irányába állott. Maga a Dóczy-ház emeletes részében templom volt. Ennek fölépítése a pestisre megy vissza, mely 1740-ben újra meglátogatta a várost. Az életben maradt polgárok fogadalomból építették a Boldogságos Szűz bemutatásának tiszteletére. A kis templomnak tornya is volt, később kórházat, illetve aggokházát kapcsoltak hozzá. Ma már a torony már, lassankint kihaltak egykoron számos hivei ?is,ft/görögök, rácok, akikről Esztergom várost a török uralom után Rácvárosnak is nevezték. Pedig a templom csinos bárok alkotás a XVIII. század elejéről. Ma már az idő vasfoga nagyon meglátszik rajta; azokon a diszes vázákon is, melyek valószínűleg néhány évtizeddel későbben kerültek a homlokzatára. A templom mellett az udvaron földbe sülyedt a szenteltvíztartó faeltűnt, a templomból magánlakás: rágott márvány medencéje és ki lett, de bárok formái ma is elárul-! tudja, mikor tűnnek el azok a csiják egykori rendeltetését. | nos kő és vas síremlékek, melyek Közvetlenül mellette udvarba ma még az udvaron láthatók. Volt építve a görögkeletiek templomát hagyomány arról is, hogy a temptaláljuk. Utoljára a világháború alatt j lom egyik zászlaja már a mohácsi szerepelt: az esztergomi orosz hadifoglyok számára tartottak benne istentiszteletet. Helybéli papja régen nincs 1 vész idején szerepelt: ma nincs nyoma, még az emléke is kiveszett (Folyt, kóv.) Hétfőn folyt le az utolsó általános városi tisztújítás A fellobogózott városházán hétfőn d. e. 9 óra előtt gyülekeztek a város tisztviselői és a képviselőtestület tagjai, hogy részt vegyenek a városi kegyúri plébánia-templomban tartandó Veni Sancten. Régente minden 6 évben volt városi tisztújítás és előtte ünnepi felvonulás a templomba, most utoljára történt, mert az 1929. évi XXX. t.-c. a tisztviselőket élethossziglan rendeli megválasztani, tehát ezentúl csakis részleges tisztújitásokról lehet majd szó nyugdíjazás vagy elhalálozás esetén. Az ünnepi Veni Sancte utánd. e. 10 órakor lassan gyülekezett az új képviselőtestület a városháza nagytermében. A tisztújító közgyűlés megnyitásakor mindössze 42 képviselő volt jelen. Annál zsúfoltabb volt a közönség részére fenntartott hely. A küldöttségileg meghívott Palkovics László alispán éljenzés közben foglalta el az elnöki széket. A Magyar Hitvallás elmondása „és rövid megnyitó szavak után felkérte a kijelölő választmány tagjait a jelölések megejtésére, mely időre a közgyűlést felfüggesztette. Rövid tanácskozás után a kijelölő választmány élén az alispán újból elfoglalta elnöki székét és közölte a képviselőtestülettel, hogy a polgármesteri állásra egyedül Dr. Antóny Béla adta be kérvényét. A felzúgó éljénzésre az alispán Dr. Antóny Bélát a város közfelkiáltással megválasztott polgármesteréül jelentette ki. Ugyanígy töltötték be más pályázó hiányában a főjegyzőséget Dr. Brenner Antallal, a közigazgatási tanácsnokit Dr. Sántha Józseffel, a pénzügyi taI nácsnokit László Istvánnal, a íőügyé! szit Dr. Etter Jenővel. A főmérnöki I állásra három pályázó volt, de a I közgyűlés szintén közfelkiáltással j Homor Kálmánt választotta meg j újból. A nyugdíjazás folytán meg' üresedett főszámvevő! ^állást Prommer Ferenc nyerte el ugyancsak közfelkiáltással. Szavazás csak a tanácsjegyzői állásra volt, amelyre Dr. Zsolt Ernő eddigi tanácsjegyző került be nagy szótöbbséggel. A közgyám Gérecz Géza, városbíró Adorján Gyula, pénztáros Török Sándor, ellenőr Matló László, levéltáros Kemény Miklós, iktató Merényi Gyula, kiadó Tóth László lett egyhangúlag. Számvevő Magyar Endre, alszámvevők Csongrády Dezső és Horváth Zoltán, számtisztek Szemző Vilmos és Kovács Domonkos, Írnokok Zalába József és Kántor Félix, járlapkezelő irnok Domaniczky József, fogyaszlási számellenőr Lőrinczy Kálmán, fogyasztási- adó nyilvántartó ifj. Tátus János, végrehajtók v. Környey László és Feigl Mihály, városi szülésznők Molnár ístvánné és Szilágyi Lajosné lettek szintén közfelkiáltással. A választás lefolytatása után az újonnan megválasztott tisztviselők letették a hivatalos esküt. Palkovics László alispán ezután meleg szavakkal köszöntötte a polgármestert és a tisztikart s figyelmükbe ajánlotta, hogy takarékoskodjanak a város javára, de ésszerűen, ne ötleíszerűleg. A képviselőtestület nevében Dr. IMike Lajos kir. közjegyző mondott 'szép üdvözlőbeszédet, melyre Dr. ! Antóny Béla polgármester a tőle (megszokott ékesszólással válaszolt, i A tisztújító közgyűlés a Himnus í eléneklésével zárult. Nyomban utána 'a képviselőtestület rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen ideiglenes jelleggel miniszteri jóváhagyás reményében egy második mérnöki állás szervezését mondotta ki. Mivel az állás a városra nézve nem jelent újabb megterhelést a közgyűlés az állás ilyetén szervezésére vonatkozó javaslatot elfogadta s az állásra egyelőre 1 évi próbaidőre Mandola József oki. kultúrmérnököt alkalmazta. A szegény gyermekekért! Ezen Ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslelkű' fel* karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Megnyitlak a Kereskedelmi Társulat űj helyiségei. Az Esztergomi Kereskedelmi Tár-j sulat f. hó 19-én csütörtökön igen] látogatott választmányi gyűlés keretében tagjai rendelkezésére bocsájtotta az Iparbank székházának| emeletén levő helyiségeit. A város légszebb klubjának elkészülte elsősorban Schwach Sándor kitartó akarata, Lenkei Emil kereskedőkkel érző ambíciója, dr. Gróh József diszelnök gavalléros anyagi támogatása, Weisz Mór fiatalos, faí radságot nem ismerő munkája] Schwarz Pál hozzáértése és Ízlései Eggenhoffer Jenő igazgató és Ha? rangozó Mátyás áldozatkészsége, a gyárosoktól legtöbb pénzt szerző Brutsy Jenő társelnök stb., jófor mán az összes kereskedőink minder elismerést érdemlő fáradságának eredménye. Dicséretére válik az esztergomi kereskedőknek, hogy az] ország gyárosaitól, nagykereskedőitől szerzett összegen tudták otthonukaj megcsinálni. Már első alkalommal a végtelen barátságos és tiszta helyiségek, jc konyha, a jelenlevők legteljesebt megelégedését kiérdemelték. Ügy látjuk, hogy nemcsak kereskedőink de városunk intelligens családjainak is otthona lesz ez az intim g klub. Foglalkozásra való tekintet nélkül az intellektuellek is már nagy számmal jelentkeztek tagnak éí csak rövid hetek kérdése, hogy Í régi taglétszám a háromszorosán emelkedjék. , A fényes nagy helyiség dacára! a tagdijak felemeléséről szó sen) lehet, erre nincs is szükség. Azonban kívánatos, hogy társas "üzletné minden társtagj és tagjainak kere Settel biró fiai, hozzátartozói is iratkozz anak be' hogy az összes napilapok, bel- és külföldi hetilapok stb ' is járathatók legyenek. Ott nincs terAz „Esztergom" teája. Előkészülés sz. Imre herceg centenáriumára. Irta : Dr. Lacza István. II. Szent Imre hercegről írni nem könnyű feladat. Nem könnyű külö nősen annak, aki mondanivalóját a történeti kritika prizmáján keresztül óhajtja a napvilágra vinni. Kétségtelen, hogy a magyar faj egyik legdicsőbb alakjával a magyar történelem mostohán bánt el. Mégsem vádolom meg a magyar történelmet, mert úgy érzem, hogy a magyar történetírás ezzel a hiánnyal nagy szolgálatott tett a mindenkori magyar ifjúságnak s nagyban hoz-zájárult Szent Imre herceg dicsőségének gyarapításához. „Coneummatus in brevi, explevit tempóra multa". Rövid volt az élete, mint a verőfényes tavaszi égből aláhulló hópihóké, melyek alighogy földet érnek, könnyű páraként törnek ismét égi hazájuk felé, mielőtt szeplőtelen fehérségük sárrá változnék. Ily rövid idő nem volt alkalmas arra, hogy az eseményeket fö'di szemmel, időben és térben korlátolt ítélőképességgel értékelő történelem számára a dicső ifjúról sok fel jegyezeni valót nyújtson. De milyen tartalommal, milyen tért ós időket átfogó természetfölötti erőkkel kellett ennek az ifjú életnek telítettnek lennie, melynek gyorsan alkonyodó napjai az aggastyánok korát tartalomban maguk mögött hagyva, az évekkel számított hosszú életet az érdemek sokaságával túlszárnyalva, a kort oly tündöklő erények érlelésével tudták kárpótolni, melyek évszázadok multán ragyogásukból ,,nemcsak, hogy semmit sem veszítettek, hanem ellenkezőleg az ország határain túl is az egyetemes emberiség csodálatát és hódolatát vívják ki a maguk számára, íme a katolicizmus szenteket kitermelő ereje, mely ezúttal ismét fényt áraszt erre a sorsüldözött szegény magyar hazái\i s az ősök hősi erényeinek jutalmazásaképpan úgyszólván egyedül követeli a tiszteletet ós hódo^tot a magyarság számára attól a világtól, mely e nemzetnek mártiromságán már csak gúnyolódni tudott. íme Szent Imre herceg szomorú, de egyben magasztos küldetése, elhivatottsága Az ifjú testben inkarnálód ott, hősi fokban átélt és gyakorolt magyar katolicizmus ő, melynek leg szebb hivatása az, hogy őrzőangyalként virrasszon a nemzet hányatott élete fölött, hogy a tiszta erkölcsöt — minden ország támaszát és talpkövét — megóvja a rothadástól. hogy a nemzettel jó és balsorsban összeforrva a csüggedőkbe erőt öntsön, az elbizakodottakat alázatosságra oktassa, a tévelygőknek utat mutasson előre, mindig előre a szebb ós boldogabb magyar jövőbe. Hát nem élet ez, hát nem valóság, nem történelem ez ?! Kell-e annál valóbb élet ós élőbb valóság, mely még évszázadok multán is törénelmet csinál, egy nemzet történőimét ? ! Igaz, a történelem, mint tudomány nem sokat mond nekünk a „vezérlő herceg w-ről ós, amit mond, abban is kétségben hágy. De ez nem fontos. Mindegy, mit tudott Inchofer jezsuita atya oly hire? történettrdósok nyomán, amilyenek Cartuitius, Ranzanus, Bonfiniu?, Baronius és mások voltak, Magyarország egyházi annáleseibsn Szent Imréről az utókor számára feljegyezni. Nem fontos, hogy nem tudjuk még azt sem, vájjon Szent István királyunk második, vagy harmadik gyermeke volt-e, vájjon Aaiericusnak, Henriknek, vagy az illír nyelven szelídet, békéset jelentő Mircusnak hívták-e, hogy Esztergomban született-e vagy Székesfehérvárott, — a fontos é3 lényeges az, hogy Szent Imre volt, hogy magyar volt ós szent. Életíróinak feljegyzései szerint 23 esztendőn keresztül szívta az áldott magyar föld levegőjét, midőn szűztiszta háza* életének hetedik évében az ég váratlanul magához ragadta öt, as ifjú magyar nemzetnek ós szent királyának félteit büszkeségét, egyetlen reménységét. Mi volt halálának oka, nem tudni, de hogy mit ragadott el vele a halál, az sejthető abból a mélységes gyászból, mely halálával a nemzetre borult Magyar volt minden izében és férfi testben óslólekben erős. Ennek kellett lennie, mert az a tíz intelem, melyet királyi atyja intézett hozzá, csak ilyen fórfiunk szólhatott. Férfinek kellett lennie, ki elég erős ahhoz, hogy a szilaj magyar népet katolikus hitében megtartsa s az ifjú magyar keresztény egyházat a támodásokkal szemben megvédje,— bölcs, ki az ország véneinek tanácsával ólai tud s azok tekintélyét a maga ós az ország javára megvédi ós kamatoztatja, széleslátókörű, ki az idegenekkell szemben vendégbarátságot gyakorolni mindenkor kész, hogy hazájának barátokat szerezzen. — ki türelmes és igazságos tud lenni az alatt-l valókkal, de ugyanakkor félelmetes' az ellenségekkel szemben, — mindenekfölött pedig férfinek, ki hatalmai tetőpontján királyi fejét alázatosan tudja meghajtani Isten előtt, minden hatalom kútfeje előtt. Ilyennek parancsolják Szent Imrét királyi atyjánakintelmei. Ilyen volt-e, a történelem, mint tudomány nem tud válaszolni, De, hogy ilyennek kellett lennie, azt bizonyítja a magyar nemzet történelme, mint élet és valóság. Ilyennek látjuk őt a korai halálát siratí nemzet fájdalmában, ez a királyi alakn jából kiáradó legyőzhetetlen, lelkesítő erő szólaltatja meg a nemzet dalosai^ a költőket, avatja szentünket a legendák hősévé s küldi évszázadok multán is diadalról diadalra a magyar ifjúság seregeit a legnehezebb harcban : harcban a szivek tisztaságáért jüppen ennek a ténynek; hogy a történelem nem körvonalozza pontosar szentünk alakját, gondviselésszerű következménye, hogy bsnne az aszkózisért, a vezeklósért lelkesedő középkor éppen úgy megtalálja a maga minta 1 kópét, mint a küzdelmet, lüktető életet, a nehézségeket legyőzni szerető modern ifjúság. Éppen ezért tue ő „vezérlő hercege" lenni ma Í3 a magyar ifjúságnak ós éppen szentségének ez a korfelfogástól és változ( nézetektől mentes függetlensége biz tositja számára minden idők magyat és nem magyar ifjúságánál a pé da kép fenséges szerepót, ami pedij többet ér minden hoh betűnél.