ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-12-06 / 196. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Sviikiliásesti interpelláció Esztergom, 1929. A mikulásesti interpellációt röviden így lehetne előterjeszteni: miért nem hoz a Mikulás bácsi minden magyar gyermek részére telicipő csemegét, telicsizma ajándékot!? A cipőcskének de megörülnének sokan csemege nélkül is és a csizmácskának csecsebecse nélkül, szólna közbe valaki epésen. Szegény Mikulás bácsi pedig szótalan mosolygással halad tova a szomorú magyar ablakok alatt, mert hiszen őneki csak jószíve van és odaadja mindenét, amije csak van. Másfajta és máshangú lesz azonban az interpelláció, amikor az ember szívéből gazdasági és szociális problémákon átszűrődve a közélet terére jut. Istenem, olyan csalogató, kedves mikulásesti kirakatok vannak. A sok mindenféle szép és jó hetek óta várja a vevőt, a vevőket, akik örömet okoznak egyrészről azzal, hogy vesznek: a kereskedőnek, másrészről azzal, amit vesznek: a családnak. Az öröm azonban — úgy látszik — mindkét részről elmarad. • Kétségbeejtő helyzet, nem vásárolnak az emberek! — mondja a kereskedő. Kétségbeejtő helyzet, nem kapok fizetést! — mondja a tisztviselő. Kétségbeejtő helyzet, nem kapok megrendelést! — panaszkodik az iparos. Kétségbeejtő helyzet, nem birok pénzhez jutni! — kiált fel mindenki, — nemcsak egyesek, hanem közületek, nemcsak polgárok, hanem a községek, városok, nemcsak az esztergomi polgár, hanem Esztergom szab. kir. város is ! A panasz általános, nagy baj van mindenfelé, segíteni kellene mindenütt, és mindenünnen hallatszik a szomorú mikulásesti interpelláció, amely a kivezető útak iránt kérdezősködik a szorongattatások tizenkettedik órájában, amikor sürgős segítséget kér és követel 'mindenki és amikor már a puszta reménység nem adhat többé elegendő testi-lelki erőt a nélkülözések elviseléséhez. A mikulásesti interpelláció azzal a szomorú, segítségetkérő sóhajtással végződik, hogy meddig, . . . meddig tart még ez így! ? A szegény gyermekekért! Ezen ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslclkíí fel* karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Nemcsak nálunk, a győztes államokban is nagy a pénzhiány. Szerbia már két év óta keres egy milliárd külföldi kölcsönt, de nem tudja megkapni. Hogyan született a Nem ! Nem ! Soha !" A fenti címmel a „Magyarság" szerdai számában a következő közlemény jelent meg: „Kevesen tudják ebben a csonkaországban, hogy a trianononi magyar sors dacos jelmondata, a fájdalmas büszkeséggel hangzó Nem! Nem! Soha!, hol és miképpen született. Erről ír most nekünk rendkívül érdekes sorokat Csiky Gusztáv dr. jászberényi ügyvéd, aki a Nem! Nem! Soha! történetét a következőképpen mondja el: 1919-ben a magyar hadifoglyoknak egyik csoportja a Nikolskunirsk nevezetű délkeletszibériai városban táborozott, ahol a magyar fiúk az Amerikai Keresztény Ifjak Szövetsége támogatásával zenekart és dalárdát alakítottak és bajtársaik vigasztalására hangversenyeket rendeztek. A dalárdának a vezetője ebben az időben egy Ammer nevezetű lelkes fiatalember volt, aki?a fogolytábor egyik nagy hangversenyén a műsor utolsó számat titokban tartotta. Természetesen mindenki tudta, hogy Ammer a magyar hadifoglyok számára valami kedves meglepetést tartogat és meg is telt a hatalmas terem, hogy jóformán gombostűt sem lehetett elejteni. És akkor a sok-sok száz magyar hadifogoly előtt, ünnepélyes csöndben és fel-feltörő zokogástól kisérve, hangzott fel először a Nem! Nem! Soha! Ezt a megrázó szépségű irredenta dalt azóta már nálunk is széltébenhosszában éneklik, valósággal nemzeti imádsága lett a trianoni szegény magyaroknak s így jóleső kötelességet teljesítünk, ha megemlékezünk arról az Ammer nevezetű derék magyar ifjúról, akinek a lelkében a hazafias fájdalomnak s a törhetetlen magyar erőnek ez az imádsága Keletszibéria hómezőin megszületett." A közlemény elolvasása után megkérdeztük Ammer Józsefet, a város kegyúri plébánia-templomának jeles karnagyát, a „Nem, nem, soha" c. mű szerzőjét, hogy a fenti sorok mennyiben felelnek meg a tényeknek. Ammer karnagy nagy meglepetéssel olvasta e közleményt és kijelentette, hogy bár Csiky Gusztávra nem emlékszik hadifogsága idejéből, de abból, hogy a leírt dolgok csakugyan fedik a valóságot, a hallgatóság soraiban kellett lennie. A hadifogolytábor neve— bizonyára sajtóhiba — nem Nikolskurinsk, hanem Nikolsk-Ussurisk, Vladivosztok közelében. Tényleg havonkint rendeztünk hangversenyeket — úgymond — amelyekre való előkészület jóleső elfoglaltság volt a hadifogság rettenetes egyhangúsága közepett. Szerzeményem nem volt éppen titok, mert az énekkar tagjai buzgón és lelkesedússel tanulták, a bemutató alkalmával azonban mégis olyan nagy volt a meghatottság, mint ahogy a „Magyarság" megírta. Érdekes, hogy legelőször a hadifogoly cigányzenekar tagjai érezték át e dal hatását s az ő soraikban tört fel a zokogás, amely pillanatok alatt elterjedt a hallgatóság között. Aki akkor ott volt, soha el nem felejti ezt a bemutatót. Esztergom jótékony hölgyei a Népkonyháért A Szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nőegylet lelkes tagjai átérezvén a felállítandó Népkonyha nagy fontosságát, elhatározták, hogy a szükséges költségek előteremtésére f. hó 15-én jótékonyelőadást rendeznek. Hogy ennek sikere biztosítva legyen, áldozatos lélekkel arra is vállalkoztak, hogy a belépőjegyeket a jószívű és megértő közönség körében árusítani fogják. Aki tudja, mit jelent házról-házra járni egy jótékonycél érdekében, megérti a vállalkozásban rejlő nagy áldozatot, amelyet a jó Isten bizonyára megjutalmaz avval, hogy a szegények ügyében Szent Erzsébet példájára eljáró hölgyeink sehol sem fognak zárt ajtókra és hideg szivekre találni. til i §€ É£ Éjjeli szolgálatot november 30—december 6-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár teljesít. Utolsó városi közgyűlés. Mint értesülünk, a város eddigi képviselőtestülete szombaton d. u. 4 órakor tartja utolsó közgyűlését. Hármas jubileum a gimnáziumban. Az esztergomi gimnázium Mária-Kongregációja a Szeplőtelen Fogantatás-dogma^ kihirdetésének 75, XI. Pius pápa Őszentsége pappá szentelésének 50, és a gimnáziumi Mária-Kongregáció fennállásának 25 éves évfordulója alkalmával 1929. évi december hó 8-án jubileumi ünnepséget rendez. Ez alkalommal f. hó 8-án, vasárnap reggel 8 órakor az ünnepi szentmisét mondja és a kongregáció tagfelvételt végzi dr. Boros Alán bencés-plébános, a Szent Ferencrendiek templomában. Az ifj. énekkar a De Angelis-misét énekli. D. u. 5-kor jubileumi ünnepély lesz a gimnázium dísztermében, melynek gazdag műsorán szerepel Ney-Pokorny: Morus Tamás c. történelmi színműve is 4 felvonásban. A Stefánia Mikulás-ünnepségén felülfizettek: Dr. Machovich Gyula 20 P, dr. Breyer István, dr. Drahos János, dr. Fehér Gyula, dr. Hamza József 10—10 P, dr. Lepold Antal, Mátéffy Viktor 9—9 P, dr. Mike Lajos 8'50 P, Vojtka Józsefné 6 P, dr. Csárszky István, Etter Ödön, dr. Gönczy Béla, dr. Rudolf Béla, dr. Mertán János (Dömös) 5—5 P, Diítert Gyula, Kerschbaummayer Károlyné, Kovancsek Jenő, Pfalz Tibor, Palkovics László 4—4 P, Bánfy Györgyné, Huszár N., Pelczmánn Lászlóné, dr. Sajó Lajos 3—3 P, dr. Antóny Béla 2*50 P, Bakos Sándorné, Schaller Mátyás, Tihanyi Miklós, dr. Závody Albin 2—2 P-t, tizen 1 pengőt, hatan pedig 50 fillért fizettek felül. (Folytatjuk.) Tánckurzus a Magyar Királyban. F. é. december hó 3-án (kedden) este 8 órai kezdettel új kurzus kezdődött. — Tekintettel a legújabb táncokra — a kurzus 8 (nyolc) hétig tart. Tandij 10 pengő. Beiratkozni lehet minden kedden, csütörtökön és vasárnap. Minden vasár- és ünnepnap össztánc. Szives pártfogást kér Zachey /te^tánctanárnő. Kultúrest Tokodüveggyárban. A Tokodüveggyári Népművelődési és Jótékonysági Bizottság f. hó 1-én este 8 órakor kitűnően sikerült kulturestét rendezett a gyártelep és környékének lakossága részére, melynek hozzáértéssel egybeállított műsorát a Mátyás királyról szóló előadáshoz simuló számok élénkítették. Kinczel Vilma szép szavalata után Szoleczky Sándor ig.-tanitó az újonnan beszerzett vetítőgéppel — melynek ez estén volt az első használatbavétele — „Mátyás király korából" cimmel tartott élvezetes ismeretterjesztő előadást. Majd dr. Knapp Oszkár vegyészmérnök Jókai Mór verseiből olvasott fel. A műsort aztán a „Táncos Ferkó" c. egyfelvonásos cigánytréfa zárta be igen sikerülten. A szereplők: Blum Miklós, Misik Vilmos, Tiba Lajos, Valentin Margit, Maries Sándor és Pogány Oszkár valamennyien nagy tetszést arattak a hozzáértő rendezés eredményeképpen. A közönség meleg elismeréssel adózott valamennyi szereplőnek és a kultúrest lelkes rendezőjének, Szoleczky Sándornak, aki a gyártelep vezetőségének példás támogatásával igazi kultur életet teremt a gyártelepen. Acél ruganyos ágybetéteket jutányos áron készít HA VAS, Németutca 8. sz. Új tűzoltótestület az egyesitett vármegyében. Szőny községben is megalakult az önkéntes tűzoltótestület. Egyelőre 32 tagból áll, de lassanként 50-re emelik a tagok számát. A lakosság nagyon méltányolja a testület fontosságát és munkáját, ami látszik abból, hogy mintegy 150 pártolótag jelentkezett önként. A tűzoltóság minden tagja el van látva ruhával, ami dr. Dezső Kálmán földbirtokos nagylelkűségéPraktikus, szép és olcsó ajándék, meiy