ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-11-15 / 178. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' s— Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Botbüntefés, párbaj és a katonai fegyverhasználat: főképen ez a három dolog az a most parlamenti tárgyalás alatt lévő katonai törvényjavaslatban, amely nem egyezik meg a művelt ember lelkületével. A botbüntetés alkalmazása — mint maga Zsitvay igazságügyminiszter is mondotta — nem illik a magyar ember gondolkozásához. Nem javít, nem használ, csak elkeserít, megaláz. A párbajról nem gigen nyilatkozott az igazságügyminiszter, de tudjuk, hogy úgy is mint jogász, törvénytudó és az igazság legfőbb őre és úgy is mint keresztény katholikus ember, ezt a — mai kultúrvilágban már csak a kirakati állovagoknak és operetthősöknek való — középkori csökevényt szivéből elitéli. Ha csak lovagokból és tisztalátású, okos emberekből állna a társadalom, akkor még csak lehetne valamiképen magyarázni — akkor sem helyeselni — a párbajt! Sajnos azonban igen sok szenvedélyes, ostoba, krakéler és elvakult ember is van, akikkel szemben vagy akik számára csak a független bíróság ítéletét fogadhatja el igazságnak és elégtételnek a józan ész és |az erkölcsi érzék, — és nem a párbajt, amely a gavallér bátor és igazlelkű ember számára sem lehet elégtételi mód, hiszen a párbajban sokszor az ostoba elvakultság és bűn vesz magának „eiégtételt" azon, akinek igaza van Isten és ember előtt. A katonai fegyverhasználat pedig, amely Önhatalmaskodást és önbíráskodást jelent, szintén nem állhat meg a független bíróság korában. Érdeklődéssel figyeljük a parlament, főképen a kereszténypárt viselkedését a katonai törvényjavaslat egyes tételeivel szemben. Jubileumi búcsú Tokodon Háromnapos ünnepség keretében ülték meg a tokodi plébánia hivei a szentévi búcsút. F. hó 9. és 10-én, szombaton és vasárnap, az iskolák a vallásos társulatok és a hivek közös szenláldozáshoz járultak a plébánia-templomban, a tokodaltárói bányatemlomban és az üveggyári egyházközség kisegítő-kápolnájában. Ugyanaznap a belsőközségi hivek körmenetileg vonultak át az altárói bányatemplomba, ahol ünnepélyes szentmise és jubileumi prédikáció volt. Az ünnepség befejezése hétfőn, sz. Márton püspök ünnepén, 2a község búcsúnapján volt. Az ipartelepek lakói a szakadó eső dacára sok százan, zárt sorokban énekszóval vonultak a plébánia-templomba, ahol — mint lapunk tegnapi számában megírtuk — Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, f őtanfelügyeiő tartott főpapi misét és gyönyörű szentbeszédet. Ezután az új (nagy központi katholikus iskola szépeii feldíszített előcsarnokában az ifjúsági szivgárdák tartottak kedves jubileumi hódoló ünnepséget, amelynek keretében a prelátus felszentelte az új iskolát és megáldotta ugyanezen iskola, valamint az altárói bányaiskola és az üveggyári állami iskola szívgárdistáinak három fehér selyem lobogóját. A szép ünnepség felejthetetlen emlékekkel gazdagított minden jelenvoltat. Itt emiitjük meg, hogy dr. Frey Vilmosnak, a dorogi kerület közszeretetben álló országgyűlési képviselőjének kiváló érdemei vannak a tokodi új iskola felépítése körül. A miniszter nem engedélyezte a negyedik gyógyszertár felállítását Esztergomban Annak idején megírtuk, hogy Horváth Istvánné új gyógyszertár engedélyezését kérte a várostól, amelyet a kerektemplom táján állított volna fel. A város közgyűlése a kérelmet elutasította, mire az fellebbezés folytán a vármegyéhez került, amely a gyógyszertár felállításának engedélyezését javasolta a miniszternek. Most érkezett meg a miniszter döntése az ügyben, amely szerint a negyedik gyógyszertár felállítását Esztergomban nem engedélyezi, mert egzisztenciáját nem látja biztosítottnak. A miniszter nem zárkózik azonban el az elől, hogy az 1930-as népszámlálás után — ha a lakosság szaporodása indokolttá teszi, — a gyógyszertár felállításának ügyét kérelem esetén revizió alá vegye. Mozgalom indul, hogy as adóév július elsején kezdődjék Sok a panasz, hogy a mostani katasztrofális súlyos mezőgazdasági helyzetet még jobban megnehezíti az a fkörülmény, hogy az adóév nem esik össze a gazdasági évvel. A falusi nép mostoha sorsát, — amely szükségszerű folyománya annak a lehetetlen értékesítési folyamatnak, amely 18 pengős búzaárak, 14—16 filléres must, 90 filléres sertésárak mellett dolgozik — nagyon is megkönnyítené az állam azzal, ha elrendelné az adóév július elsejével való megkezdését és ezért most mozgalom indul. Fontos volna elsősorban az adózók érdekében, hogy a községek számadási éve összhangban legyen az állami költségvetés évével, — vagyis az év július hó {1-től június 30-ig tarthasson — mert jelenleg az adófizetésnek az éve január hó elsejével kezdődik. Ez pedig a gazdára nézve a holt szezont jelenti. Az élet is igazolja, hogy a falusi ember 90 százaléka nem tud az évben adófizetési kötelezettségének eleget tenni, hanem csak az év harmadik évnegyedének vége felé. Nagyfontosságú e kérdés rendezése szempontjából a községek háztartása is, mert nagyon szükséges, hogy amikor a számadási év kezdődik, akkor volna várható a bevételek legnagyobb része is. Technikai keresztülvitele is minden nagyobb megrázkódtatás nélkül menne, mert az állami költségvetési évvel egybeesne. De segítene a jegyzői karon is, amely a mostani agyonterhelése mellett alig tud időt szakítani magának, hogy a falu társadalmának ügyeivel is foglalkozzon, mert a munkaterhét az év minden szakában egyenletesen lehetne eloszlatni. Hivatalos elfoglaltságán kivül a falu jegyzőjének még a falu fejlesztésére is maradna ideje. HIREK. Éjjeli szolgálatot november hó 9—15-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár (Ferenc József-út) teljesít. Személyi hir. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök kedden, dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök pedig szerdán Esztergomban tartózkodott s dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimással tárgyalt egyházi ügyekben. A trianoni békeszerződés aláírásának napján, november 13-án a föszékesegyházban Magyarország sorsának jobbrafordulásáért ünnepi szentmise volt, amelyet dr. Breyer István felszentelt püspök mondott. Az istentiszteleten megjelentek a helybeli vármegyei, városi és állami hatóságok, a katonaság és a rendőrség képviselői, továbbá az érseki tanitó- és tanítónőképző intézetek növendékei tanáraik vezetésével és számos hivő, A szentmisét a Himnus eléneklése zárta be. Kultúrest Tokodon. A tokodüveggyári Népművelési és Jótékonysági Bizottság műkedvelő gárdája f. hó 10-én nagysikerű kultúrestélyt rendezett, melynek első száma dr. Knapp Oszkár mérnök érdekes szabadelőadása volt a magyar üvegipar történetéből. Utána a „Felhő Klári" c. eredeti népszínmű sikerült előadása következett Szoleczky Sándor igazgató-tanitó főrendező betanításával. A darab összes szereplői kitűnő sikert arattak otthonos, odaadó játékukkal. A kultúrest a tokodüveggyári vezetőség és a munkásság szép egyetértéséről tesz tanúbizonyságot. Katalin-est. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör 1929. nov. 17-én, vasárnap saját helyiségében színdarab és műsor nélkül Katalin táncestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj személyjegy 1 pengő, családjegy (3 személy) 2 pengő. Komárom-Esztergom vármegye ujjáépitése Trianon után cimű mű szerkesztősége annak a közlésére kér bennünket, hogy fenti cimű munka adatgyűjtő munkái a vármegye területén csaknem teljes befejezést nyertek, s igy a munka sajtó alá rendezése megkezdődött és a legközelebbi hetekben sajtónapvilágot is lát. A végkielégitett közalkalmazottak mozgalma. Az állam a szanálási évek alatt végkielégítéssel sok ezer tisztviselőt bocsátott el állásából. Ezek a végkielégitettek annakidején a korona romlásakor felvett összegeket csakhamar elvesztették és most minden alap és megélhetés nélkül tengetik életüket. Most erkölcsi és anyagi érdekeik védelmére megalakították a Végkielégitett Közalkalmazottak Gazdasági és Jótékonysági Egyesületét, mely egyesület memorandumot nyújtott be Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, melyben arra kérik a kormány elnökét, hogy törvényes úton rendezzék ennek a társadalmi rétegnek az ügyét. Kérik, hogy a végkielégítési összeget visszafizethessék és a nyugdíjjogosultsággal birok részére a szabályszerű nyugdíj folyósittassék. 49*2 millió pengővel csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a november 7-iki kimutatás szerint az október 31-iki állománnyal szemben 49'2 millió pengővel csökkent. E csökkentést a zsiróbefizetések és a váltótárca állomány apadása idézte elő. Az állami számlákra 26"8 millió pengő, egyéb számlákra pedig 2'2 millió pengő folyt be, úgyhogy végeredményben a zsiróállomány 29 millió pengővel emelkedett. A váltóesedékességek összege a váltóbenyújtások összegét 22 és fél millió pengővel haladta meg. Devizabeszolgáltatások révén az érckészlet 21 millió pengővel növekedett.