ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-10-31 / 166. szám

XXXIV. évfolyam, 166. szám. Áwm <S fillér* Csütörtök, 1929. októbetf 31. RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre né?y pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István, Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. 'szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Apponyi szózata Az idei katholikus nagygyűlésről hiányzott a magyar katholicizmus egyik vezérlő alakja : Apponyi Albert gróf, ós mégis az ő beszéde, üzenete — amelyet Zichy János gróf olvasott fel a beteg szónok helyett — avatta eseménynyé a nagygyűlést. Apponyi gróf beszédének két pont­ját kell külön kiemelnünk. Az egyik­nek politikai, a másiknak valláser­kölcsi jelentősége van. Apponyi gróf, amikor vallomást tett a katholikusok megingathatatlan hitbeli testvériségé­ről, hangsúlyozta azt a másik, földi testvériséget, amelynek szellemében a magyar katholikusok kezet fognak minden becsületes magyar emberrel. A katholikusok tudják mivel tartoz­nak hazájuk belső békéjének, és a haza érdeke vezeti őket minden cse­lekedetükben. Tömörülésük Jnem ha­talmi szervezkedés, nem a felekezeties­kedés hiú, öncélú dulakodása a hata­lomért, hanem az emberiség és a magyarság [üdvéért való magasztos küzdelem. Apponyi gróf kijelentette, hogy a katholikus egyház mindenkor meg fogja tartani méltóságos önfe­gyelmét és sohasem fog ellentámadásba menni azokkal a méltatlan támadá­sokkal szemben, amelyek bizonyos ol­dalról érték, olyan időkben, amikor csak a kölcsönös megértés, hazafias összetartás vezetheti ki országunkat súlyos gazdasági helyzetéből és teheti eredményessé az újjáépítés nehéz mun­káit. A katholikus erőgyűjtés csupán a belső emberért van, nem pedig a külső hatalomért; nem támadó szel­lemű, hanem fenköít eszméi védel­mére irányul. De ennek az erőgyűjtésnek egyet­len biztosítéka — fo'ytatta bölcs fej­tegetését Apponyi gróf. áttérve be­szédének valláserkölcsi részére — a belső egyházi élet tisztasága, egysége és energiája hitben és erkölcsben. Es ezen a ponton igenis harci szervezetté válik a katholikus tömörülés. Az egyház minden erejét latba fogja vetni, hogy megóvja a társadalmat az er­kölcsi elfajulás ellen, melynek legve­szedelmesebb tünete a házassági in­tézmény meglazulása. Ennek a vesze­delmes ós elszomorító jelenségnek az oka a pozitív Isten-fogalomtól való eltávolodás, ami az ösztönös állati féktelenség felzúdulását jelenti az ön­uralom törvénye ellen, már pedig enólkül nincs egyéni boldogságság, társadalmi együttlét és nemzeti erő. *t>»_0II\JVIP~|Í j'Vn^ifijf'uji"1 i."*mi1m<PHi< nyomon Választási hirek. Az „esztergomi független polgárok választási cso-t portja" a következőket jelölte a noJ vember 3-iki törvényhatósági válás*! tásra : az I. kerületben Holop István! (Szérűsor), Meszes Ferenc (Bábszkyj veje), Számord Ignác és dr. Zwillin-' ger Ferenc, — a II. kerületben I Adorján János (Jókai-utca), Dóczya Ferenc, Gere János (Spóner veje)! Mátéffy Viktor, dr. Mike Lajos ém Nádler István választópolgárokat. Az esztergomi kereszténypárt jelöltjei a megye­bizottsági tagságokra 10 rendes és 5 póttagot választ Esztergom város közönsége november 3-án az új megyebizoifságba Az Esztergomi Keresztény |Gazda­sági ós Szociális Párt választmánya f. hó 28-án este 6 órakor népes ülést tartott a Hitelbank tanácstermében, amelynek egyedüli tárgya a nov. 3.-i megyebizottsági tagválasztásokra|való jelölés volt. A megyebizottságba a nem virilis alapon választó polgárság Esztergomból tudvalevőleg összesen 10 rendes és 5 póttagot választ. Az I. választókerület 4 rendes- és 2 pót­tagot, a II. kerület pedig 6 rendes és 3 póttagot. A párt választmánya en­nek megfelelően az I. kerületbe : Számord Ignác Tóth János (Simor-u.) Dr Jármy István Hermann Lajos Horváth Mihály a II. kerületbe: Mátéffy Viktor Dr. Mika Lajos Etter Ödöi Toldy János Nádler István Dr. Mattyasovszky ívasszián Lenkei Emil Bartus József Kovács Mihály tagokat jelölte, akik közül a szava­zatok aránya szerint lesznek majd rendes vagy póttagok. Megemlítendő, hogy a földmives polgárok közül a párt választmánya a maga körében is szavazást rendezett, amely rendkívül megoszlott, igy az I. kerületben egy alkalmas derék polgárra a földmives nép saját tetszése ós bizalma szerint szavazhat. A választások alkalmára a párt az egyes választási körzetek sze­rint párttitkárokat küld ki, akik az illetékes választópolgárokat a körze­tük választási tudnivalóiról rószlete­S sen tájékoztatni fogják. »•1 Megalakult Budapesten az Esztergomi Rádió Egyesület által kezdeményezett Magyar Rádió egyesületek Országos Szövetsége Az az üdvös és korszerű akció, amelyet az Esztergomi Rádió Egye­sület kezdeményezett, 'vasárnap meg­valósult, amidőn Budapesten 19 vi­déki egyesület kiküldöttjének és mint­egy 120 meghívott szakmabeli képvi­selőnek jelenlétében végre megalakult a Rádióegyesületek Országos Szövet­sége. A megalakulás főórdeme Dr. Mike Lajos kir. közjegyző, az Esztergomi Rádió egyesület agilis elnökéé, aki kezdettől fogva fáradhatatlanul agi­tált a szövetség létrehozása érdeké­ben. Kiderült a gyűlésen, hogy Buda­pestnek még nincsen számbavehető rádióegyesülete. E téren tehát előbbre vagyunk Budapestnél. Az alakuláson Mike Lajos dr. ismer­tette a vezetőség célját, ami az egye­sületek összefogásán kivül a rádió intenzív propagálásában, a rádiótech­nika ujabb vívmányainak meghonosí­tásában és népszerűsítésében áll, to­vábbá magában foglalja a hazai ipar támogatását s mindenek előtt a szak­mabeli béke megteremtését. Megem­lítésre méltó, bogy a szövetség fel­adatának ismerte el a rövidhullámú technikának a nemzeti hadsereg köré­ben a leendő gyakorlati terjesztését. A megalakulás kimondása után megválasztották a tisztikart: szövet­ségi elnök : Karafiáth Jenő dr., ügy­vezető elnök : Mike Lajos dr., társel­nök : Fodor István dr. és igazgató : Babits Viktor lett. Ezenkívül 50 főnyi választmányt alakítottak az egyesü­letek, ipari vállalatok ós a sajtó kép­viselőiből. Éjjeli szolgáíatot október hó 2ó—30-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár teljesít. Szent óra. Az Oltáregyesület csü­törtökön d. u. 5 órakor tartja havi szent óráját a vizivárosi zárda­templomban. Meghidegült az idő. Az erdőgazda­sági szakiskel a észlelő állomásán ked­d j n a hőmér jóklet minimuma -j- 0 4, maximuma -{-121 fok volt. Októberi) :n 043 százalékkal drágult az élet. Oktober havában a család el­látási költsége • a szeptember végi 73'01 pengőről 73 33 pengőre (916.625 emelkedett, ami 0.43 százalékos drá­gulást jelent. Az élelmiszereknél «k­tóber havában is mutatkozott 0"8 százalékos olcsóbbodás. Mig a tüzelő­anyag szükségletnél 07 százalékos drágulás, a szociális terheknél pedig 3 9 százalékos kiadás jelentkezett. A háború kezdete óta az élelmiszereknél 371 százalékos (19.894-szeres), az öszszüksógletnél pedig 48'3 százalé­kos (21.476 szoros) drágulás mutat­kozik és egy pengőnek a békebeli vá­sárló értéke 67'3 fillérre csökkent LIU CIIC1B V» O Hllcao UÖU±i.ti.(3U \j. A felvidéki magyar pártok most öt­vennyolcezer szavazattal többet kap­tak, mint 1925-ben. A cseh válasz tások véget értek és tegnap megtör­tént a szavazatok összeszámlálása. Eszerint a választásokon leadtak ösz­szesen 7,386.019 szavazatot, amivel szemben az 1925. évi választásokon összesen 7,103 913 szavazatét adtak le. A legtöbb szavazatot kapta az egész országban az agrárpárt — Svehla—Hodzsa—Udrzal-párt — ösz­sze3en 1,104.956 szavazatot. Az előző választáson erre a partra 1,005.938 szavazat esett. Az egyesült magyar pár­tok: 257.438 (99.148). A magyar pár­tok ötvennyocezerrel több szavazatot kaptak, mint 1925-ben, Feltűnő, hogy Strbnyt, Benes és Massaryk halálos ellenségét is megválasztották. Az Esztergomi Sétahelyszépítő Egye­sület gondjai. Az Esztergomi Séta­helyszépítő Egyesület hétfőn délután 5 órakor dr. Perger Kálmán rendőr­főtanácsos elnöklése mellett választ­mányi ülést tartott a Takarékpénz­tár tanácstermében, amelyen elsősor­ban az egylet őszi és tavaszi város­szépitési terveit tárgyalták meg. Szó volt a kiszáradt fák pótlásáról, a Főapát-út, a vasúti hozzájáró út, a Rudnay-tér, a Mária Terézia-utca par­kírozásáról és egyéb szükséges mun­kálatokról, amelyek keresztülvitelére azonban újabban nem rendelkezik kellő anyagi feltételekkel az egyesü­let. Az 1200 pengő, amit a város a mai viszonyok között adni tud az egyesület céljaira, továbbá a tagdi­jakból befolyó összeg nem elegendő. Ezért az egyesület több hozzászólás után elhatározta, hogy a szükséges anyagi fedezetet részint műkedvelői előadás révén ^fogja előteremteni, másrészt megpróbálja a város polgár­ságát felszólítani, hogy minden adózó polgár 1—1 pengővel járuljon hozzá a városszópitési költségekhez. A mű­kedvelői előadásra, amelyet decem­berre terveznek, már meg fis kezdik az előkészületeket és a vigalmi bi­zottság megalkotására vitéz SZÍVÓS Waldvogel József és dr. Perger Kál­mán vállalkoztak. Adótárgyalások a vármegyeházán. Kedden kezdődtek a vármegyei adó­tárgyalások az adóf elszólamlási bizott­ság előtt a megyeháza kistermében. A környékről számosan jelentek meg a fellebbezők, akik a délelőttre a megyeháza máskor csendes környékét élénkké, mozgalmassá tették. „ Nincs gyufa a városban. A Magyar Által ános Gyufaipar Részvénytársa­ság városunkban mindössze két szak­üzletnek utalt ki bizonyos mennyi­ségű gyufát, mig a többinek még az áruért előre befizetett pénzt is visz­szaadja. .Esztergomban ós az egész környéken igy valóságos gyufainsóg van, mert Dorogról ós a környékbeli falvakból is Esztergomba jönnek gyu­fáért, de hasztalan. Ez indokolatlan áruhalmozásra és a gyufa árának fel­verésére ad alkalmat. A Kereske­delmi Társulat és a hatóságok figyel­mébe ajánljuk ezt a panaszt, amely mintha a háborúvégi ós a kommün alatti kereskedelmi viszonyok árnyé­kát vetné előre . . . jpp** Kötöttkabátok, harisnyák, sálak, keztyük legolcsóbbak Balognál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom