ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-10-27 / 163. szám

ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. 'szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Megkezdődött az Országos Kath. Nagygyűlés a szombat délutáni Veni Sancteval és ma, vasárnap délelőtt 10 órakor. Minden jó katholikus magyar ember figyelmét a vezérek szózatára és arra az emelkedett színvonalú tanácskozásra forditja, amely Budapesten a Vigadó nagytermében összegyülekezett ezrek lelkes jelenlétében folyik. Ott vannak lélekben azok is, akik testben nem lehetnek jelen, és töltekeznek a katholicizmus őrök igazságainak üditő erejével. Mert nagy szükség van Krisztus igazságainak erejére, hogy nagy bajainkban és szenvedéseinkben is bízzunk és reméljünk a szebb jövőben. Nagy szükség van arra, hogy hitttnkben megerősödve és megtisztulva az életben jobbak, igazságosabbak és emberszeretőbbek legyenek a vezetésre hivatottak és bizakodóbbak, hívőbbek az elhagyottak, szegények és az üldözöttek. ••••••••••••• • ••••••••••••• Esztergom idegenforgalmának és az Esztergombúcsújáróhelynek új szószólója akadt a „Pesti Napló" cikkírójában. Az már más! ... A jó esztergomiak — már bizonyos körök — szófogadó szívval szívták be a cikk tartalmát, végre is a kivágott cikket szerkesztőségünkbe küldték, hogy nagy szolgálatot teszünk a köznek, ha egész terjedelmében közöljük. Itt rájöttünk, hogy a cikkben foglaltakból azt, ami igaz, már régen megírtuk. Csak hivatkoznunk kell az „Esztergom" egyes megjelent számaira. Igaz, hogy amikor mi irtunk, akkor — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — igazán ^másféle „elbírálásokban" volt részünk, mint a x Pesti Napló" eikkirójának. Amikor mi például úgy irtunk Esztergomról, hogy: „ez a nagyon szegény város," akkor ránkirtak, hogy rossz szellemet terjesztünk. Amikor mi az.t irtuk, hogy kevés hasznunk van azokból az idegenekből, akik még „a pohár sörüket is a hajón isszák meg," akkor ránkripakodtak, hogy üres fecsegéseket ne közöljünk. Amikor mi azt irtuk, hogy jó volna a szegényebb magyar nyaralókra berendezkedni ós olcsóbb, kisebb Jnyaralóházacskáknak a Dunaparton való építésére idecsalogatni az üdülni vágyó magyar közönséget, akkor kérdőre vontak bennünket, hogy|: tudja-e cikkíró ezt, és fel tudja-e fogni ön, szűklátókörű ember, azt ! ? És igy tovább ! De nem baj ! Az igazság igazság marad ós lényeges, hogy valakinek a szájából mégis csak elfogadják. Ami á fővárosi lap cikkében tévedés, azt meg úgy sem hiszi el egyetlen komoly esztergomi ember sem! Ki hiszi el azt, hogy a biboros-hercegprimás Esztergomból el akarja vinni a képtárat építendő budai palotájába. Először is: hol van még az a palota, másodszor meg: a prímásnak igazán eszében sincs a képtár elvitele. Hétszáz épületről kell prímásnak gondoskodnia A Pesti Napló f. hó 19,-i száma azt a hírt eresztette [szélnek, hogy a hereegprimás a közeljövőben Budán új palotát építtet 8 akkor többek közt az Esztergomi Keresztény Múzeumot is Budára viteti. A budai új primási palota építésének ügye, — mint a P. N. cikke is megemlíti — már régebbi keletű, mert bizonyos, hogy a mostani budai pa

1 lota, különösen belső állapotát tekintve, sehogysem felel meg Magyarország hercegprímásának, akinek ott olykor fejedelmeket, világhírű dignitáriusokat is kell logadnia. A tervek már megvannak, s ezek szerint az új palota a Koronáz ó-főtemplom déli oldalánál, a mai barakkiskola helyén épülne a pénzügyminisztérium gyönyörű gótstilü palotájának [párjaként ugyancsak gótstilusban s egyike lenne a főváros legszebb palotáinak. A palota terveinek képét a Nemzeti Újság képes melléklete annakidején közölte is. Azonban az építkezés ügye egyáltalán nem aktuális. Addig, mig a hercegprímásnak mai szerény jövedelme mellett 700 épületet kell fenntartania és jókarban tartania, köztük pl. az esztergomi és budai primási palotát, a szemináriumot, számos kegyúri templomot, plébániát, iskolákat stb., szó sem lehet arról, hogy ujabb, nagyszabású építkezés terheit vegye magára. A primási képtárnak, helyesebben „Főszékesegyházi Keresztény Múzeuminak ezzel kapcsolatban Budára való áthelyezése egyáltalában nem volt szóban. A múzeumot Sim«r primás a főszékesegyház tulajdonába bocsátotta, igy az Esztergomhoz van kötve s az itteni primási palotában külön erre célra tervezett helyiségekben van elhelyezve. A budai új primási palota felépitésetermészetes azt sem jelenti, hogy a hercegprímás akkor elhagyná Esztergomot és székhelye Budapest lenne. A budai palota a tervek szerint különben sem lenne oly nagyszabású épület, amely az esztergomit feleslegessé tenné. Hónapok óta növekszik a pénztelenség a városházán Amint látszik, a város gazdasági élete legválságosabb idejéhez érkezett el. Az a nehéz helyzet, amelybe egyrészt az óriási beruházási kölcsönök, a drága háztartás ós a városra kiszabott súlyos terhek viselése, másrészt adófizető polgárainak leszegónyedése folytán jutott a város, most már teljes mórtékben érezteti hatását a városházán. A város teljesen ki van költekezve, a pénztár üres, talán még annyi sincs készenlétben, amennyi egy jobbmódú polgár kasszájában található, ós viszont napok óta alig van forgalom a pénztárszobában, nem jön a bevétel, adót alig fizet valaki. Ha nem is kétségbeejtő ez a nagy üresség ós fizetésképtelenség, de mindenesetre elszomorító ós gondolkodóba ejti az embert. Közeledik az elseje és a város nem tud fizetni. Talán majd részletekben ötödikéig, hatodikáig birja kifizetni tisztviselőit, alkalmazottait. Ez a nagy pénztelenség — órtesü lésünk szerint — már régebben, talán augusztus hónapban kezdődött ós azóta állandóan fokozódik a városházán, ahol arra gondolnak, hogy talán a novemberi adónegyed {lendíteni fog ezen a nincstelen helyzeten. A novemberi adónegyed azonban akkor javítana a helyzeten, hogyha az adófizetők fizetnének. Ma nem fizetnek. A földműves ember ma nem fizet, mert nincs pénze a betakarítás után sem. A termények ára oly olcsó, hogy egyrészt nem akarja elkótyavetólni nehéz ^munkája gyümölcseit, másrészt meg ha el is ad, oly kevés pénzt kap, hogy adóra nem jut belőle. Az iparos meg a kereskedő fizetne adót, ha volna miből, — hiszen kínálja portékáját, de nincs aki megvegye. A tisztviselő vásárolt mégis a legtöbbet, amig volt rendes fizetése. Aki meg akar győződni a tisztviselő ember igazán nehéz, küzdelmes sorsáról, az nézze meg Esztergom városnál a tisztviselők és alkalmazottak fizetési listáját. A névsorban végig a legmagasabb rangútól a legalacsonyabbig majdnem mindenkinél láthatjuk, hogy visszatartják a fizetés 35—60 %-át előlegre, adósságra, adóra. Adjunk hálát az Istennek, hogy élünk, mondaná valaki a küzködö esztergomi polgárnak, de nem mondhatja ugyanezt Esztergom szab. kir. városnak. Segítségért kiáltanánk, ha tudnánk, hogy valahonnan megjöhet a segítség ! Mert végre is jobb sorsot érdemelünk mindnyájan várósunkkal együtt! Több mint kétszáz esztergomi iparost perbefogtak „A Magyar Ipar Almanachja" miatt Nem mindennapi ügy tartja izgalomban egy idő óta Esztergom város iparostársadalmát. A Magyar Ipar Almanachja cimű könyv állítólagos rendelései és szállítása, majd visszautasítása és nemfizetése körül olyan bonyodalmak támadtak, amelyek folyományaként több mint kétszáz szegény iparost fogtak perbe ós most folynak a bírósági tárgyalások, amelyek hol előnyösen, hol hátrányosan végződnek az iparosokra nézve. A Magyar Ipar Almanachjával kapcsolatos esztergomi ügyek, amelyek különben élénk fényt vetnek iparosaink szegénységére és nehéz helyzetére, továbbá a mai viszonyokra, • alaposan felborzolták a kedélyeket. Általában nagy a felháborodás az iparosok között A Magyar Ipar Almanachja miatt, amellyel kapcsolatos ügyek előzményei a következők. Megjelennek a gyűjtők. A Magyar Ipar Almanachja cimű kényv szerkesztőbizottsága a magyar iparügy több előkelő vezetőfórfiából áll, akik között Dobsa Sándor dr.-t, az Iposz igazgatóját, több nyug. államtitkárt, több iparkamarai titkárt stb. találunk. Az előszó megírására báró Szterónyi nyug. minisztert nyerték meg. A vállalkozás megbízottja természetes n Esztergomba is eljött és úgy mint az ország több városában és községébe, ahol ipartestület van, az ipartestület pártfogását kérte ahhoz, hogy az iparosokat érdeklő könyv részére előfizetőket gyűjthessen. Az engedélyt ós pártfogást a legtöbb helyen meg is kapta, mint Eszter' gombán is, ahol bekopogtatott minden iparoscsaládhoz. Több esztergomi iparost megkérdeztünk a könyvre való előfizetés gyűjtésének körülményeiről. Az egyik pl. elmondja, hogy a megbízottá név és az üzlettel kapcsolatos adatok bediktálását kérte és a magánál hordott blankettákat aláíratta. — Kérem, a régi esztergomi iparosokat gyűjtjük könyvben az adatokat* tessék bemondani í — mondotta. Könyvet készítünk, amelyben sok hasznos dolog mellett minden magyar iparos benne lesz. Tessék aláírni. A gyanútlanul meghallgatott előkészítés után jött az előlegkérés. — Mikor már a bejegyzés megtörtónt, akkor következett caak a java, kóremi — mondja egy régi esztergomi iparosember a járásbiróság előtt. Akkor a megbízott azt mondta, hogy a kitöltött blanketta és aláírás most már a könyv megrendelését jelenti és hogy adjunk a könyvre öt pengő előleget. A könyv 28 pengő lesz. Kötöttkabátok, harisnyák, sálak, keztyük legolcsóbbak Balognál.