ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-10-18 / 155. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 psngő 40 fillér, negyedévre nég

r pengő. • Főszerkesztő ; Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. 'szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Esztergom város képviselőtestülete letárgyalta a jövő évi költségvetést — Városi közgyűlés — Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete f. hó 16-án (szerdán) délután 4 órakor rendes közgyűlést tartott, amelynek főtárgya az 1930. évi költségvetés letárgyalása és elfogadása volt A közgyűlést különösen jelentőssé ós emlékezetessé tette, hogy azon dr Huszár Aladár főispán és Palkovics László alispán társaságában György Béla dr. belügyminiszteri tanácsos is megjeleiit és végighallgatta a költségvetés vitáját. A köz-gyűlést dr. Antóny Béla polgármester nyitotta meg, aki tárgyso rozat előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Perger Lajos szentgj'^rgymezői esperesplébánosról, aki képviselőtestületnek a városrészek egyesitésj3 óta állandóan tagja volt. Majd Keményfy Kálmán vizivárosi plébános, képviselőtestületi tag 40 éves papi jubileumát méltatta s indítványára a város képviselőtestülete üdvözli Kemónyfyt ez alkalomból. Az elnöki bejelentések során szerepelt Öeminenciájának névünnepe alkalmából a város részéről kifejezett üdvözlésre adott válasz, majd annak közlése, hogy a városi szegényház a Pintér-féle hagyatékból 2.258 P-t kapott s hogy a törvényhatósági bizottság jóváhagyta a képviselőtestületnek ama határozatát, hogy 50.000 P erejéig gazdasági fo lyószámlát nyit. > László István pénzügyi tanácsos je lentette, hogy a belügyminiszter rendelete folytán egybeáilittatott a város függő kölcsöneinek és a vállalkozói hiteleknek részletes elszámolása, amely összesen 1,933.921 P 09 fill.-t tesz ki. Ebben *z összegben többek közt a vízvezeték 309, a kövezés 728, a vízórák 38, iz elemi iskola 48, a zárdaépités 60, i reáliskola és egyéb városi épületek 10, a cselekvő hátralék 50 ezer P-vel izerepel. Az elszámolást a közgyűlés jóváhagyta. Ideiglenes-helyettesül megválasztott tisztviselők. A polgármester jelentette a közyűlésnek, hogy a város pénzügyi sztályánál és számvevőségénél a belgyminiszter kiküldöttjének sürgetésre ideiglenesen, helyettesi minőségen több tisztviselőt kell választani. , közgyűlés egyhangúlag megválasz)tta a polgármester javaslatára a köetkező régebbi tisztviselőket: Főszámvevővó Prommer Ferencet, Lvadalmi alszámvevővó Lőrinczy Kálánt, javadalmi nyilvántartóvá ifj. átus Jánost, marhalevólkezelő ir)kká Domaniczky Józsefet, adóügyi ;ámtisztté Kovács Domonkost, számsvősógi számtiszttó Barcza Jenőt. Ugyancsak egyhangúlag megválasz tották a polgármester előterjesztésére a központi választmány tagjait szabályszerű Írásbeli ajánlat beérkezése alapján. A város központi választmányának tagjai lettek : Bleszl Ferenc, dr Brenner Antal, Farkas Tivadar, dr. Fehér Gryula, dr. Grróh József, Horváth Mihály, Mátéffy Viktor, dr Mike Lajos, v. Szívós Waldvogel Jó /.sef. Tóth Jánq*, Vodicska Lstván dr. Wipli"ger Ödön. A Kossuth Lajos-utcai elemi iskola építése ügyében, mint annakidején lapunkban jeleztük, új kiírás vált szükségessé a vall. és közoktatásügyi minisztérium által kivánt többféle módosítás miatt. A vállalatba adás tárgyában a közgyűlés most döntött olyképen, hogy a beérkezett ajánlatok közül a pénzügyi bizottság javaslatára Toldy János vállalkozóét fogadta el, Hajnali József tervezővel pedig a város szerződést köt az épités ellenőrzési és ev vei .kapcsolatos munkálataira. Az építkezésre egyelőre más fedezet nincsen, mint a kultuszminiszter által e célra utalványozott 60.000 P ós a Kossuth L.-utcai iskolaház értéke, amelyért 16000 P-t ajánlottak. A tervek további redukálása tehát szükségessé válik. Az építkezés megkezdése azonban főleg azért sürgős, mert a városban nagy a munkanélküliség ezért az építkezésnél helybeliek alkalmazását kívánja a képviselőtestület. Mátéffy Viktor közölte a képviselőtestülettel, hogy az építkezés mielőbbi megindítása azért is sürgős, mert a már kiutalt államsegélyt is elvesztheti a város, ha idején el nem kezdik az építkezést. Kérte a polgármestert, hogy közegei által mindent kövessen el, hogy az építkezés 97.000 P-nól ne kerüljön többe. Egy felszólalás a vasúti hozzájáró út kiszélesítését tette kritika tárgyává. Kitűnt azonban, hogy a felszólaló az út továbbhelyezését, nem pedig kiszélesítését vélte a megindult munkálatok céljának s midőn ralgértette, miről van szó, a képviselőtestület egyhangú helyeslése mellett maga is a munkálatok továbbfolytatását vélte helyesnek. Ezután került sor a 1930. évi költségvetés megvitatására, amelyet dr. Antóny Béla magasan szárnyaló beszédben ajánlott a váro3 közönségének elfogadására. ,A trianoni Magyarországnak — úgymond — fekete esztendeje következik. Tiz évi kétségbeesett erőfeszítéssel dolgoztunk, haladtunk, hogy nemzetünket ós vele városunkat is előri vigyük a fejlődés útján s logy ellenségeink lássák, hogy minket tönkretenni nem lehet. Az út azonban most ért el a legnehezebb szakaszához, oda, ahol az önmegtagadásig menő takarékosságra van szükség. A költségvetés legnagyobb nyilvánosság előtt készült s nemcsak egy szűkebb bizottság vett részt a készítésében, hanem a belügyi kormány kiküldöttje is megtette rá szakszerű észrevételeit. Külöüösen a személyi kiadásoknál nagy megtakarítást vél elérni azáltal, hogy a város 'tisztviselőinek a hivatalos időn túl is dolgozniok kell. Egyéb kiadásoknál is a takarékosság volt a főszempont, sőt e tekintetben a realitáson is túlmentünk, bizonyos nélkülözhetetlen kiadások miatt esetleg póti ölt^ég/etésre is lehnt szükség. A legutolsó költségvetési mukála tok óta a város hátrányára lényeges változások történtek. Az 1927. évi költségvetésben még nem szerepelt a felemelt vármegyei hozzájárulás, az államrendőrség fenntartásának, a testnevelési kiadásoknak nagy terhe és sok olyan anyagi kötelezettség, melyre két év előtt még nem gondolhattunk. Leszállították a földadó éa házadó kulcsát; a kereseti és a forgalmi adót, ami azt eredményezi, hogy a költségvetésnek erre épített számításai bevételcsökkenést jelentenek. Legszomorúbb, hogy leszálltak és még le fognak szállani a kereseti lehetőségek is. Az 1927. éviekhez képest ma már csak 60 %-os az átlagos jövedelem" az egész vonalon. A bankkamatláb viszont 2 %-al emelkedett. A függő kölcsönök nem változtathatók át hosszú lejáratú kölcsönökké. A város csak egy függő kölcsönt tudott hosszú lejáratúvá átváltoztatni, a Közüzemi rt.-ét. A költségvetés mar lefokozott igényekkel számolt. Igényeinket már nem tudjuk tovább lefokozni, mert nincs mit lefokozni. A polgármester expozéját óljenzéssel fogadta a közgyűlés, majd áttért a költségvetés részletesebb tárgyalására s aránylag rövid vita után a költségvetést teljes egészében, változtatás nélkül elfogadta. Borzalmas autószerencsétlenség a dorogi országúton Eüsztergoin és Észtergomtábor között F. hó 16-án, szerdán este borzalmas autószerencsétlenség történt a dorogi országúton. A szerencsétlenségnek egy halott és több súlyosan sebesült áldozata van, A szerencsétlenségről tudósításunk a következő : Szerdán este 8 óra tájban egy autó közeledett a város felé a Dorogi-úton. Az autót Kerschbaummayer Péter esztergomi lakos vezette Kivüle még Havas Imre soff őr, továbbá Molnár Mihály ny. tiszthelyettes és Farkas Gábor honvéd ült az autóban, akik az Esztergom-Tábor környékén levő katonasirok rendezési munkálatainál voltak és innen hazafelé ha ladva az országúton kerültek az autóra úgy, hogy Kerschbaummayer szívességből felvette őket. Az autó az országúton a Szent János patak tájára ért, amikor megtörtónt a szerencsétlenség. Ugyanis Esztergomból egy gyümölcsszállitókocsi jött a városj felől. A szembejövő autó teljes erővel óriási robajjal nekifutott a kocsinak. Az összeütközés irtózatos volt. Az autóban ülő Molnár Mihály ós társa kirepültek az autóból ós borzalmas sérüléseket szenvedtek. Az autó darabokra törött. Molnár tiszthelyettes, akinek feje a kocsi támlájába ütődve valósággal szétloccsant, vértől boriíottan, élettelenül terült el az úttesten. Társa is véres tagokkal, eszméletlenül hevert az összeroncsolt autó mellett. Legkevésbbé súlyosan sérült meg az autót vezető Kerschbaummayer Péter. Havas könnyebben sérült. A kocsisnak nagyobb baja nem történt, a lovak azonban véresen terültek el az út porában. A kocsin ülők közül Újhelyi Ferencné 44 éves aszszony a jobb lábán és Bádi Jánosné 52 éves asszony a fején sérült meg. A szerencsétlenség hire óriási izgalmat okozott a városban. A mentők azonnal kivonultak és a szerencsétlenség áldozatait a Kolos-kórházba szállították, ahol a legsúlyosabban sérült Molnár tiszthelyettes még az este fél 10-kor meghalt. A esendői sóg és rendőrség erélyes nyomozást inditott ez ügyben abban az irányban, [hogy kit terhel a felelősség a súlyos szerencsétlenségért. A kihallgatások folynak. A szerencsétlenség halálos áldozata, Molnár Mihály ny. tiszthelyettes kat. nyilvántartó főmester iránt, aki öt gyermek apja, nagy részvét nyilvánul-meg mindenfelé a városban. ••••••••••••• Éjjeli szolgálatot október hó 12—18-ig a Kerschbaummayer Károly gyógyszertára a „Megváltóhoz" teljesít. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja pénteken este 3

/

4 7 órakor tartja ez idei első rendes gyűlését a gimnázium zenetermében. Esperesi egyházlátogatás a helybeli ref. egyházban. Az esztergomi református egyházközségnél r. hó 18-án, azaz pénteken d. u. 2 órakor Lőke Károly esperes úr egyházvizsgálatot iszttó Barcza Jenőt. | előri vigyük a fejlődés útján s logy'Havas könnyebben sérült. j Károly esperes úr egy! Szép és jó télikabálok igazán olcsón csak Balognál.