ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-10-12 / 150. szám

SZT RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre nég ? pengő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. 'szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A magyar dal ügyét a debreceni országos dalosverseny pá­ratlan sikere hatalmas lendülettel vitte előre. A kultuszminisztérium most arra törekszik, hogy az ország minden olyan községében, ahol csak lehetséges, énekkarokat szervezzenek s ezek vezetésére olyan városokban, ahol zeneiskola is van, karnagyképző tanfolyamokat rendezzenek. A meg­levő dalárdák járjanak ki a falvakba s csináljanak propagandát a magyar dal müvelésének, rendezzenek dalos­ünnepeket s a magyar dal nagy ere­jót is állítsák megerősödésünknek, nemzeti öntudatunk ébrentartásának szolgálatába. Kétségtelen, hogy a dalos emberek, a dalárdisták lelkes, önzetlen, áldozat­kész, engedelmeskedni tudó polgárai a hazának. Azt a nagy társadalmi erőt, amely egy-egy dalárdában meg­van, a kultuszminisztérium — igen helyesen — egy óriási táborrá sze­retné megszervezni. A magyar dal hóditó ereje ma szinte bámulatos! 1925-ben Sopron­ban az ottani országos dalosversenyen köiülbelül kétezren, l927-ben Szege­den hatezren, 1929 ben Debrecenben már tizezren felül jelentek meg dalo­sok a Csonkaország minden részéből. Sopron vidékén az ottani dalverseny óta a három környékbeli járás 30 köz­ségében alakult meg a dalárda. Zala­vármegyének öt év előtt még csak 12 dalegyesülete volt, a Dunántúli Dalos­szövetség agilitása folytán ma 54. varr Az Országos Magyar DalosszövetT] sóg a debreceni dalosverseny után ki­mondotta, hogy ily méretű dalosver­senyt|többé nem rendez, mert nincsen magyar város, amely ily nagyszámú embert — hacsak 2—3 napra is — befogadni, elszállásolni ós élelmezni képes. Miskolc városa foglalkozott azzal a gondolattal, hogy meghívja az Országos Magyar Dalosszövetséget a legközelebbi országos dalosversenyre, de a debreceni megnyilatkozás után lemondott róla, mert legfeljebb 4000 dalosnak tudna helyet biztosítani... A kultuszminisztérium tehát az Országos Magyar Dal 03szö vétséggel egyetórtőleg azt tervezi, hogy az or­szágot daloskerületekre osztja fel, amelyeken belül körzetek alakuljanak. Egy-egy kerületben 7—800 dalosnál kevesebb nem lehet. Ezek időnkint dalosversenyeket, dalosünnepólyeket rendeznek különböző helyeken. Eset­leg több kerület együttesen is rendez­het ilyeneket. ^A daloskorülettk leg­jobb dalárdái kerülnek csak fel az országos dalosversenyekre, amelyek igy nem lesznek túlzsúfoltak, viszont a vidék nagyobb városai többször és könnyebben részesülhetnek abban a kitüntetésben, hogy dalosversenyek színhelyei legyenek. Ürömmel állapította meg az Orszá­gos Magyar Dalosszövetség, hogy Dunántúlon van már eddig is a leg­több dalárda, úgy hogy itt négy dalos­kerületet szándékozik megszervezni, amelyek központjai Pécs, Szombat hely, Székesfehérvár és Győr lenné­nek. (A tervezet szerint az ország más részein Szeged, Debrecen és Mis­kolc lennének még kerületi pzékhelyek.) A körzetek vármegyénkint, vagy föld­rajzilag egységes vidékenkint alakul­nának. Esztergomot főleg a közlekedési viszonyokra való tekintettel Budapest kerületébe szánták, mig a komárom­megyei részt Győrnek. Az esztergomi dalosok nem veszik szívesen a Budapesthez való csatolást, és szivesebben csatlakoznának Győr­höz. Arrafelé missziót is teljesíthet­nének, mig Budapest és környékének erős dalárdáival való versenyeik min­dig erejükön felül vennék igénybe teljesítőképességüket. Erre pedig nincs szükség. Nagyobb szükség van arra, hogy példájuk nyomán minél több új dalárda létesüljön a kettős vármegyé­ben s hogy Idomárom és Esztergom vármegye is méltón foglalhasson he­lyet a Dunántúl dalos vármegyéi kö­zött. E célból memorandummal is for­dulnak az Országos Magyar Dalos­szövetséghez. Mindenesetre örömmel adunk hírt arról, hogy a magyar dal igy hódit az országban, s hogy eme eredmény megállapításánál az esztergomi dalo­sok megelégedéssel és büszkeséggel tekinthetnek eddigi teljesítményeikre. H. I. A bíboros hercegprímás Is résztvesz a szombati jubileumi búcsii­köriiieiieten* Vasárnapi számunkban részletesen közöltük mindazt, amit a X. Pius; Őszentsége aranymiséje alkalmából! engedélyezett jubileumi búcsúesztendő | búcsúnyerési feltételeiről tudnia ilbk a katholikus híveknek. Jeleztük ak­kor azt is, hogy f. hó 12-én, szombaton délelőtt az esztergomi főszékesegyházból körmenet indul a belvárosi ós a vizivárosi plébánia­templomba. A körmeneten résztvevők — amennyiben az előirt többi felté­teleknek is eleget tesznek — meg­nyerhetik a jubileumi búcsút. A biboros-hercegprimás maga is részt­vesz a körmeneten. Oeminenciája kegyes engedélye foly­tán azoknak, akik ebben a körme­netben résztvesznek, nem szüksé­ges a búcsú elnyerése végett még egy körmenetben résztvenniök. A szombati körmenet rendje a kö­vetkező : 3 / 4 9 órakor Oeminenciája, a bibo­ros-hercegprimás fogadtatása a fő­székesegyház főbejáratánál. 9 órakor ünnepi mise, tartja dr. Machovich Gyula prelátus, érseki általános helytartó. Mise után megindul a körmenet, amelyet dr. Breyer István felszentelt püspök vezet. A körmenet elején a tanítóképző, majd a tanítónőképző növendékei haladnak zászlaik elővi i._ mulli nah i ii mi il' 'iyjiH)iL yf Jincr-^iqi Éjjeli szolgálatot október 5-től okt. 11-ig a Hercegprimási gyógyszertár teljesít. Gömbös Gyula lett a honvédelmi miniszter. Gróf Csáky Károly m. kir. honvédelmi miniszter Papp Algya Sándor államtitkárával együtt lemon dott s helyébe a kormányzó úr őfő tele mellett. A keresztvivő után a papnövendékek, papok és a főkáp talán tagjai, majd a körmenetet ve­zető segédpüspök haladnak asszisz­tenciával. Ezután jön a biboros-her­cegprimás az érseki kereszt elövitele mellett, majd a körmeneten résztvevő hivek következnek. A körmenet útiránya: A főszékesegyházból levezető szer­pentin út, a Pázmány-utca, Csernoch János-út, a belvárosi plébánia-temp­lom. Itt elmondják a búcsú elnyeré­sére szolgáló imát, majd tovább indul a körmenet a vizivárosi templomba. Ide ismét a Csernoch János-úton jön a menet, átmegy a Horthy-hidon a Mária Valéria-útra, s a Kolos hídon át a vízivárosi plébánia-templomba ér. Itt ismét elmondják az előirt bú­csúimákat, majd a Ferenc József­úton és a szerpentin úton visszatér a menet a főszékesegyházba. Itt a szószékről hangzik el a búcsúima, mely után szentségi áldás lesz. Vó gül a biboros-hercegprimás a pápai himnus hangjai közben elhagyja a föszókesegy házat. Ismételten felhívjuk a hivek figyel­mét arra, hogy e búcsú a tisztítótűz­ben szenvedő lelkek javára is felajánl­ható, továbbá hogy a gyóntató pap­ság e jubileum alkalmával kiváltsá­gos bűnbocsátó hatalommal van fel­ruházva. móltósága Gömbös Gyulát nevezte ki honvédelmi miniszterül. Gömbös Gyula volt a Károlyi-forradalom idején a Move első elnöke. Nagy része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében Mint a Move ügyeinek vezetője annak­idején városunkban is mondott beszé­det. IV. Károly király második ma­gyar útja alkalmával az ellenállás egyik vezetője volt. Minisztersége elé kíváncsi várakozással tekint az ország népe. A Bakács-kápolnai Mária-Kongregáció férfi és nőtagjait kérjük, szívesked­jenek szombaton, f. hó 12-ón reggel 9 órakor a bazilikából induló búcsú­körmeneten minél számosabban részt­venni, hogy minél többen részesül­hessünk a szentatya búcsúáldásában. Elnökség. A szociáldemokraták a megyei vá­lasztások október 27-ról való elhalasz­tása ellen. A legutóbbi vármegyei köz­igazgatási bizottsági üléssel kapcsolat­ban megírtuk, hogy Komárom-Eszter­gom közigazgatásilag egyelőre egyesi­tett vármegyék közigazgatási bizott­sága is kéri a kormányt a megyei választásoknak október hó 27-ről való elhalasztására az arra a napra eső országos kath. naggyülés miatt. Az újpesti ellenzéki blokk naggyűlést tartott, amelyen Várnai Dániel szoci­alista képviselő előadta, hogy a jobb­oldal pártjai felkeresték a belügy­minisztert ós arra kérték, hogy ha­lassza el a vármegyei választások 2 7-re kitűzött terminusát a katholikus eucha­risztikus kongresszusra való tekintettel. Tehát azt akarják, hogy a választás ne ünnepnapra, hanem egy hétköznapra essék. Ez szerinte a munkásokra nézve jelent sérelmet, mert a munkásságnak és a dolgozó polgárságnak nem áll szabad idő rendelkezésére. — Ha a kormány eleget tesz a jobboldal kí­vánságának, — mondotta — szocia­listák az egész országban passzivitásba mennek át és visszalépnek a választá­soktól. Ezzel a szociáldemokrata beállí­tással szemben tudvalevő, hogy Komá­rom-Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága is azért tartja a választás alkalmatlan időpontjának okt. 27.-ét, mert ezen a napon a választók nagy része a budapesti kath. nagygyűlésre megy, és igy a másik választási nap kitűzésére éppen a választás igazsá­gossága miatt van szükség. Betörés Bicskén. A fejérmegyai Bicske községben betörés törtónt. Eddig ismeretien tettesek fölfeszítet­ték a polgári iskola irodájának ajta­ját és az íróasztalból 2300 pengő készpénzt vittek el. Az ügyben, amelyről az esztergomi rendőrséget ís értesítették, szigorú vizsgálat indult. Kézimunka és kellékek dús válasz­tékban KEMÉNYNÉL. Ebkiállitás és kutyaversenyek Nagy­kanizsán. Az Ebtenyésztők és Ebked­velők Dunántúli Egyesülete a ma­gyarországi telivér kutyatenyésztő egyesületek szövetségével ós a nagy­kanizsai Állatvédő Egyesülettel kar­öltve József főherceg és Ferenc bajor királyi herceg fővódnökségei alatt f. hó 20 án Nagykanizsán a Zrínyi Sportpályán egynapos ebkiállitást ós kutyaversenyeket rendez, melyen ófensógeifien kivül az egyes minisz­tériumok is képviseltetik magukat. Nevezni lehet mindenféle tisztavérü ebet, szépségversenyre, tacskók ós foxterriereket borz- és rókakotorók és patkányfogó versenyekre, rendőr, hadi ós magyarkutyák rendőrkutya­versenyre, vizslák bemutatóra. Neve_ és iveaui, oauuur aiiaiuiiiKardvai egyuix lemon- uiu cm^ö* íumnunaoijai icaiui a * | naui es magyarkutyák ombat-|dott s helyébe a kormányzó úr Őfó-1 ország népe. | versenyre, vizslák bemu jó télikabátok igazán olcsón csak Balognál*

Next

/
Oldalképek
Tartalom