ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-09-15 / 127. szám
I ftfti I T ita ESZTERGOMT KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte- Főszerkesztő : Homor Imre Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca lével mindennap. Előfizetési ára egy nőnapra 30. !szám alá küldendők. — Hirdetések fel1 pengő 40 fillér, negyedévre nég/ pengő. Ftílelős szerkesztő: Gábriel István. vétetnek a .Hunnia-könyvnyomdavállalatnáT. Társadalmi életmegnyilvánulásaink Az őszi hűvösebb idők és hoszszabb esték elkövetkezésével ismét megmozdulnak társadalmi köreink, egyesületeink és céljuknak, hivatásuknak megfelelően igyekeznek eleget tenni alapszabályszerű kulturális feladataiknak. Munkába állanak az egyesületek tevékeny tisztikarai és egymással versenyre kelve, egymást szinte túllicitálva igyekeznek megnyerni jóindulatát (és pénzét) annak a publikumnak, amely részben állásának és rangjának megfelelő társadalmi kötelezettség folytán, részben akár rokoni, akár egyéni szimpátiából, akár valamely érdekeltség révén kell, hogy betöltse az egyesületi életmegnyilvánulások kereteit. Ha tekintjük a közönségnek az egyesületek munkáját figyelemmel kisérő és anyagilag is támogató részét, azt kell észrevennünk, hogy itt a művelt magyar középosztály az áldozó és áldozat, akár mint az egyesületekben dolgozó, akár mint az egyesülésben rejlő erő áldásait élvező »közeg." Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy ez az egyoldalú és igazságtalanul terhes társadalmi kötelezettség minden haszon nélkül való. Azt sem állítjuk, hogy nem lehetnek az egyesületi életnek oly örömei, amelyek szinte élvezetté varázsolják bizonyos körülmények között az egyesületi életben való el merülést. S ahol a közműveltség terjesztéséről, alkotásokról és gazdasági kihatások eléréséről van szó, az arra hivatottaknak a haza hivő szavát kell hallaniok akkor, amikor őket egyegy szerény meghívó, vagy nyugta egyesületi munkára, vagy anyagi áldozatra szólítja. Van azonban mindennek határa. Határt kell szabni mindenütt a túlzásoknak, szertelenségeknek, a kíméletlen, meggondolatlan megterhe léseknek ; igy az egyesületi mozgalmakban is. Többször hangzott fel komoly szó ily értelemben, de hasztalanul. A vége mo«t, a katasztrofális gazdasági pangás idején könynyen az lehet, hogy minden egyesületi munka a sikertelenség jegyében folyik majd le, s a vezetők elkedvetlenedése és a közönségnek anyagiakban való teljes kimerülése még olyan intézményeket is a veszélybe sodor, sőt megszüntet, amelynek fennmaradása pedig fontos szociális, kulturális, vagy gazdasági érdek lenne. Valljuk meg őszintén, hogy az egyesületi életnek olyan mérvű mozgalmassága, elevensége, amely Széchenyi zseniális elgondolása szerint „közlelket" volna hivatva teremteni, már régóta nincsen Esztergomban. Csak társadalmi ünnepeink vannak, társadalmi hétköznapjaink hiányoznak. Pihenő óráinkon nem keressük a rokon gondolkodásúak társaságát; szórakozásaink szinte a primitiv falusi kereteket ssm érik el, a drága pénzen épített, vagy bérelt egyesületi helységek — talán éppen aránylagos nagy számuk miatt — kellően használva nincsenek. Esztergom szab. kir. megyei város háztartásának 1930 as évi költségvetési előirányzata immár elkészült és valószinüleg a jövő hét folyamán kerül a képviselőtestület elé megtárgya lásra. A város polgármestere azon felelősség tudatában, amellyel a költségvetés realitásáért a képviselőtestületnek tartozik, a számvevőság által összeállított nyers költségvetést a pénzügyi bizottság elé vezérelte abból a célból, hogy az általa kiküldendő szűkebbkörü bizottsággal karöltve állapíttassák meg, hogy az ügyosztályok és intézetek vezetői által előtérj fsztett kívánságokból melyek és mily összeg erejéig vétessenek fel a költségvetésbe. A szűkebbkörü bízott sá,' tagjai Etter Ödön, Marosi Ferenc, Mátéffy Viktor, Számord Ignác és vitéz Szivós-Waldvogel József voltak, akiknek közbeojötte mellett napokon keresztül tartó munkával a költségvetési előirányzat tételről-tételre tárgyalás alá vétetett. A főösszesités szerint a városi háztartás összes szükséglete 1,758.378 P, ezzel szemben a bevétel 1,590,522 P, igy tehát pótadó útján fedezendő hiány 167.856 P. A pótadó megállapítására alapul szolgáló állami adók : a 37.552 75 P t kitevő földadó, a 189.027*52 P-t kitevő házadó, a 31.375-47 P-t kitevő társulati adó és a 8.290-88 P-t kitevő tantiém-adó. Ezek összesen 266 215 63 P-t tesznek ki, amelyből ha a pótadó alól mentes 7.656 01 r-t levonjuk, marad 258.559-62 P pótadóalap. A ki mutatott hiány fedezetére 65%-os községi pótadó kivetése szükséges és igy 206 P fedezeti többlet mutatkozik. A pótadó alapjául szolgáló adókAmikor tehát egyrészt új, kétségbeesett próbálkozás indul meg a közönség bizonyos rétegének anyagi és szellemi megdolgozására, másrészről tán lehangoló tehetetlenség lesz úrrá a hivatott vezetőkön, — újból komoly hangon szólunk : ami értékes társadalmi intézményünk van, ne engedjük elsorvadni részvétlenségünkkel, viszont az egyoldalúan igénybevett áldozatkész társadalom is tanuljon meg és tudjon megkülönböztetni, s ahol szükséges és kell, engedje át a könnyűnek talált és gyökértelen társadalmi alakulatokat sorsának, az önmaguktól való megsemmisülésnek. nál emelkedésre a mult óv tanulságai szerint számítani nem lehet. Annak, hogy az 50%-os pótadón felül még 15% os pótadó kivetése vált szükségessé, súlyos okai vannak, amelyeket a város vezetőségének egyáltalán nem állt módjában elhárítani. A súlyos okok egyike az, hogy a vármegyei kiadásokhoz való hozzájárulás az 1939 évre előirányzott 15 471 P-vel szemben 23.347 P-re, a Testnevelési alap kiadásaihoz való hozzájárulás 7800 P-ről 14.763 P-re, függőkölcsöneink kamatterhei pedig 209.775 P-ről 232.462 P-re emelkedtek. A másik súlyos ok ezzel szemben egyes bevételi tótelek csökkenése. Csökkenés mutatkozik a fogyasztási adóknál 134.000 pengőről 123.000 pengőre, a százalékos kereseti adónál 76.ooo-ről 71.000-re, és a forgalmiadórészesedésnél 750 000 P-ről 65.000 P-re. Az adócsökkenés a mult évi rossz termések miatt és az építkezések elmaradása miatt mutatkozik. A költségvetés egyaránt tanúskodik a város és a polgárság súlyos helyzetéről. ••••••••••••• • ••••••••••••• Az egri érsek kitüntetése. XI. Pius pápa őszentsége Szmrecsányi Lajos valóságos belső titkos tanácsos , egri érseket püspökké szenteltetósónek közeledő 25 éves jubileuma alkalmából pápai trónállóvá nevezte ki. Ezt a ritka kitüntetést a magyar főpapi karból most az egri érseken kivül Zicay Gyula gróf kalocsai érsek és MaiJáth Grusztáv gróf erdélyi püspök viseli. A kitüntetésről szóló okmányt a pápai nuncius ma, vasárnap személyesen adja át az ősz főpapnak Egerben. Az esztergomi reál, tanítóképző és a váci gimnázium evezős ünnepélye Magyarország a legutóbbi években egyes sportágakban európai viszonylatban is vezetőhelyre került. Az összes sportversenyek közül az evezés igényli a leghosszabb, legkitartóbb ós önmegtartóztatással járó tréninget. Az ifjúság nevelésénél különösen fontos szerepe van az evezőstróningnek, mert amellett, hogy előfeltétele a legnagyobb fegyelem, az önmegtartóztatás ós az egymásra utaltságnál fogva a kölcsönös megbecsülés és a bajtársiasság, a jellemnevelésnek olyan tág terét nyitja meg, ami döntőleg befolyásolhatja a középiskola falai közül kilépő ifjú karakterét. Emellett nagy előnye a sportnak az ifjúság szempontjából, hogy egyenletessé teszi a szervezet és a csontrendszer tejlődósét, egyenes testtartásra szoktat és a pormentes levegőn, a napsugártól megedz^B, ellenállóvá válik a szervezet a betegségekkel szemben. Ezek a szempontok vezették az Esztergomi Hajós Egyletet, amidón lehetővé tette a helybeli középiskolák felsőosztályú tanulói számára zz evezőskiképzést. Díjtalanul bocsájtotta rendelkezésükre az egyesület felszerelését és kora tavasz óta a reáliskola és tanítóképezde 8—8 növendéke nyert kiképzést Philipp József művezető és Takács Ernő vezetése mellett. A nagy vakáció alatt nap-nap után indult a két intézet négyes csapata a vízre. Amikor már teljes biztonságban ültek a fiúk a könnyű regattahajókban, kisebb-nagyobb kirándulásokon is résztvettek felügyelet mellett, tüzek a kirándulások nemcsak szórakozást, hanem az állóképesség fejlesztését és az önállósá'gra nevelést célozták. A hosszú hónapok kitartó, fáradsáságos munkájának eredményét fogják e hó 22-én, (vasárnap) délután fél 3 órakor bemutatni a helybeli reáliskola és tanítóképző, továbbá a váci kegyesrendi gimnázium négyes csapatai. Angliában az óv egyik legkimagaslóbb eseménye a cambridgei ós oxfordi főiskolások nyolcevezős versenye, amire messze földről eljönnek az érdeklődök és már előzönap sátrakkal vonulnak ki, hogy a versenypálya mellett biztosítsák maguknak a helyet, mert sok százezerre rúg a nézők tömege. Budapesten is most már évenként megrendezik a főiskolák nyolcevezős versenyét, amely a nézők nagy tömegét vonzza a Duna-partra. Esztergom az elsó\ ahol középiskolások "állanak starthoz, egyelőre még csak a váciak bevonásával, amiért az ünnepség nem is-nevezhető „versenyhnek, de kezdetét jelenti az ezután évenként Esztergomban rendezendő középiskolás országos evezős versenyeknek. A győztes csapat intézete Jaschik Elkészlllt az új városi költségvetés A jövő héten kerül a képviselőtestület elé tárgyalásra. Szvetterek, pulloverek, kabátok, esőköpenyek Balognál.
