ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-02-06 / 11. szám

XXXIV. évfolyam, 11. szám. 4r*» 141 fillér. Szerda, 1929. febvaá* & SZT RGOM KERESZTÉNY PuLlTfKAl ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 120 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős s'.nrkesztő : G á b r í e l István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések* fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál Az iparosságot kérdezgetik most országszerte, hogy szükségük van-e a központi Kézműves Kamarára vagy nincs, — kell-e a Kézműves Kamara vagy nem kell, — mert hogy ez életbevágóan fon­tos kérdés, ez fogja az iparosság jobb jövőjét megteremteni, ezzel él vagy hal, áll vagy bu­kik az iparosság. Érdekes azonban a dologban, hogy maga az ipaiosság, nevezetesen a kisiparosság nem tartja ezt a kérdést reá nézve olyan halálos fontosságúnak és egyáltalán nem mutatja azt az izgalmas érdeklődést, amelyet a kérd s homlokára irt szózat és a körkérdés mars­rútája megkövetel. Az iparosság ugyanis a lelkes felhívások dacára alig jelenik meg a szavazógyúléseken, és amint Esztergomban is történt, a gyűlések a megjelentek kevés s?áma miatt határozatképtelenek maiadnak. Tehát, amint az iparosság gondolja, a Kézműves­Kamara kérdése nem is olyan elsőrangú kér dés. sőt olyan ügy, amely nélkül — ha egyW> bajok légiói nem gyötöraék és nyomorítanák — még nyugodtan a udhatna a kisiparos társadalom. Az iparosság — úgy látszik — nem akar új szervezetet, új intézményt létesíteni, amelynek révén a jövőben talán ©rvosoltatni tudná az iparosbajokat, mert tudji Isten, megrendült a mindenféle költséges szervezke­désekben és intézményekben a hite. Azt tartja, hogy nem annyira az új intézmények és szer­vezetek segitenek az emberen, hanem inkább a jóakarat, az emberi érzés, igazságosság, be­cetiiet és munka. Nem új nagy szervezetet, intézményt akarnak tehát a kisiparosok, n m új nagy­képű bürokráciát bizonyos „nemes faladatok életbevágóan S'/ükséyes elvégzésének" égisze alatt, mert hogy : haladás igy, haladás úgy, iparosjoy: igy, iparosjog úny, fényes jövő igy meg úgy, több költség és fizetség ptdig igy is, úgy is, — hanem ig>nis az iparosság új fczivbt, lelket és jóakaratot, igaz embereket kivan mindenüvé, ahol ma az iparosügyeket intézik. És talán nincs igazuk ?! Egyelőre te­foát nagy szivet a gyors segítésre, — a nagy Intézményt talán halasszuk jobb időkre! Balassa Bálint nótái az idei Balassa-bá on Az első n^gy magyar költő emlékére Esz­tergomban akkuit irodalmi ós n űveszeii társa­ság szombati báljai is — miktm a társaság minden éíetmegnyilvánulását — az átlagon mersze felüli nivó, eredetiség és meghitt hangulat jel­lemezte. A mulatságot rövid műsor vezette be, amelynek első száma Walter Margitnak, a Tár­saság egyik legkedvesebb lollú tagjának ötletes előjátéka volt. Egy ^szentimentális óa egy i«ig­vérig mod-rn leányka (Kiekker Ixén ós Gryörgy Ida) beszédétnek a férjhezmenésről. Lehangoltan állapitjak meg, hogy sem a ho dsugar, az eszmé­nyiség, a léhk differenciáltsága, sem a sporto­lás, a rúzs a cigaretta s az üzletből ho'atott hideg vacsorák nem alkalmasak a fiatalemberek rősülósi hajlamai? ak felkeltésére Végeztére mé­gis csak a mamától kell megkérdezni, hogy ő hogyan csinálta? . . . A kitűnő szpreplőket és a szerzet egyaránt meleg ünneplésben részesítette a széps^ámban megjnUnt díszes közönség. A műsor második, majd negyedik száma dr. Molnár Imrének, az Orsz, Zeneművészeti Fő­iskola tanárának fellépte volt, aki régi magyar dalokat és népdalokat énekelt remek hangján ifj. Kliuda Káro'y reáliskolai tanár zongoraki­sérete molett Balassa Bálint dalain k* zdte. A szivhezsxóló bűnbánó ének, a „Bocsásd meg Úr­isten" . . . után a nép ajkára is átment ^Dar vak nótája" következett : . . . Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél . . . Mindig rokonszenvesek voltak ezek a so­rok a magyarnak, amilyenben a n» m eti színek o'y termnszete-en kerü'mk együvé egy íhl ;tett lélek daltermő tűdben ! Majd XVI—XVII. századi daltk, uótfrk kö­vetkezek s a közönség npm győzött betelni azok szépségével. Némelyik nótát háromszor is meg­ismételtették a gyönyörű, hangú előadóval, akit ez estén hosszasan ós őszintén ünnepeltek. Igen kedves volt Vitányi: „Attak" c. há­borús jelenete is, amelyben f lsőbabochai Kep­linger Gr záné, a Társaság mű ész eti osztályá­nak tagja, a szép asszony szerepében, Rochlitz Tibor a kis huszár és vréz Holló Kornél, a Társaság háznagya, a tábornoa szerepében nyúj­tottak felejthetetlen akkitásst. Külön meg keli emlékeznünk v. Ho'ló Kornél ez alkalomri ké­szített kulisszáiról, amely-knel szebbet még nem láttunk Esztergomban. A műsor után a bált megnyitó ünnepélyes diszfelvonulás, m jd a tánc kezdődött. A láncot .Jaschih Á'mosíié, a bál egyik nagyasszonya és Obermü;ler F renc. főret dezŐ kezdte meg. Kálön emlékesünk meg a művééi táncren­dek j Ől is, amelyek a bál maradandó emlékei.Min­den táncrendet H Mebrand Bélának táncoló párt ábrázoló pialettje b Jü pedig Magas-Néu.elh Gr«bor fe.-tön űvészrek egy ereded lé karca di­sz«tett. A réz' arc Esztergom várát Balas a-ko­rában ábrázolja Emelte a táncrend st Jszerűsé­gét egy Balassa-idezet is. Éjfélkor a tarsa c ág művészi zsűrije Ja^chik Almos tanárnak, a Társaság tiszteletbeli tagjá­nak elnökletével kij-ö te a bálkirálynöt Feji Sárika (Léva) ós udvarhölgyeit G-yörgy Ida és Brilli Anci sz-mélyeben. Uj bb diszf 1 vonulás után a szép bál király nő elfoglalta trónját, ud­va. hölgyei pedig megkoronázták a v. Hollóné— Fuchs N«lly által készített iparművészeti becsű gyöngye oronával. A felemelő jelenet után a tánc megújult jókedvvel fo yt egész a r-ggeli órákig. A szép siker oroszlánrésze Obermüller Fe renc főr ndező ós a Holló házaspír ag ! is és művéd/.i érzékkel végzett önzetlen fáradozásá­nak tulajdonítható. üfyilmiiow főtárgyalás! Jelenjen meg ma * barátja meggyilkolásá­val vádolt Roxie asszony 14 U Mi r rU m\ m bű^pörének nyilvános fő­— — -^ f __ u _ _ ^ tárgyalásán az esi-üdtek fiiPAl If M Jl előtt A „Chicagó"-ifőtar­gyalásra jegyek át vehetőn 1929. feoruár hó 10-én I II BEK. A Szabad Egyetem e heti tanrendje* SZERDA, február 6. Este fél 9-től fél 10-ig: Ember József, reálisko­lai tanár: A sarkvidékek. Második óra: Sarkvidéki utazások és felfedezések. PÉNTEK, február 8. I) u. 6—7-ig: Dr. Laky Vilmos, szentbenedek­rendi fög mnáz ; uoii tanár. A görög mytho­logia és istenvilág. Másod k óra : Apollón. Artemis, Hókató, Hermés, a satyrok és Pan. Az előadások helye : a reáliskola III. oszt. tanterme. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájá­ban (Deák F,-utca 2. sz. földszint 1. ajtó.) XI Pius pápa megkoronáztatásának évfordu­lója alkalmiból vasárnap, f. hó lO-én d. e. $ órakor a főszókesegyházban ünnepi hálaadó isientis telet lesz, amelyre a helybeli hatóságok is meghivattak. Eljegyzés Farkas Adélt eljegyezte Vas­váry Bela BeKéscsabáról. (Minden külön értesí­tés he'yott.) Új Óvónő. A társulati kisdedóvó felügyelő­bizottsága hétfőn délben a megüresedett óvónői áLásra egyhangúlag Q-onda Olgát vállasztotta meg. Miniszteri elismerés. A m. kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszter a Magyar Általános Kőszénbánya Rt igazgatóságának, amely a tokod­a tárói bányatelep szegénysorsú tanulói számára 2300 pengő értékű cipőt adományozott, továbbá az Esztergomi Polgári Egyesületnek, az Eszter­gomi Szent Ferencesek Harmadrendjének és ez Esztergom-belvárosi Asszonyok Mária Kongre­gác'ójának a sz^gónysorsú tnnulók felruházásáért őszinte elismerését és köszönetéi nyilvánitotta. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 6 án, szerdán d. u.4 óra­1 or a városháza nagytermében rendes közgyű­lést tart A tárgysorozat nevezetesebb pontjai: Tanácsi jelenté-? arról, hogy a népjóléti minisz­ter a Kath. Legényegyletben létesített inas­oithontioz vaió hozzájárulás cimén^ 40.000 P államsegélyt folyósított s hogy még további 10.000 P-t helyezett kilátásba. — A város teljes árvizmentesitése céljából megalakítandó árvé­delmi társulatba a városnak, mint érdekelt tu­lajdonodnak belépése. — A Törs-féle végkövete­telés kiegyenlítése. — A városi villamos háló­zatnak Dunahogdány községbe leendő bevezetése, a Közüzemi Kt.-al lefolytatott tárgyalások eredmónyéaek jóváhagyása. — Az 500000 P-ős fügüőkölcsön meghosszabbítása. — A pecsenye­malacok után jaró vágóhidilletóknek elengedése. — A Simor-kórháznak a Koloskórház ki­bővítése céljaira történt kibérlése. — Az új elemi iskola epü'etónek tervezésére ajánlatok be-zerzés« és a régi iskola épületének elárvere­zése. — A Szes/tay-féle városmérési ós lejtmó­retezóoi munkálatok elkészülése és sikeres felül­vizsgálata — A vizműtelep új gépésze. — A Hóvizi-park úri joga stb. Halálozások. Kurcz Antónia életének 68-ik évében hosszas betegség után f. hó 2-án elhunyt. Temetése a helyoeli úri társadalom meleg rész­vétele meilett kedden d. e. 11 órakor folyt le a szentgyörgy mezői temetőben. — Baits 'Gryörgy, Bajót község főjegyzője, szolgálati idejének negy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom