ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-08-04 / 94. szám
ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte- Főszerkesztő : Homor Imre. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Fe!elős szerkesztő : Gábriel István. vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Az érsekség nyilatkozik az esztergomi iparosok és munkások foglalkoztatásáról. Az „Esztergom" szerdai számáhan az „Elkeseredett panasz" cimen megjelent cikk hangot adott az esztergomi iparosok és ipari munkások a felett való elkeseredésének, hogy a most folyó nagyobb munkákban mellőzve vannak. Erre vonatkozólag vettük az Esztergomi Érsekség Központi Hivatala részéről a következő sorokat: Nyilatkozat Mivel az „Esztergom" f. évi július 31. számának Elkeseredett panasz cimű vezércikke olyan építkezési és restaurálási munkálatokra is vonatkozik, amelyeknél az érsekség a munkaadó, következőleg az érsekség helyreigazitáskópen az alábbiakat jelenti ki: 1. Az érseki tanitóképző építésénél az érsekség kifejezetten ós szerződésileg kötelezte a vállalkozót, hogy egyenlő feltételek mellett esztergomi munkásokat és iparosokat alkalmazzon. A vállalkozó a föld és kőművesmunka legnagyobb részét csakugyan esztergomiaknak adta. A villanyszerelési munkát is esztergomiak végezték A hiányzó bútorokat esztergomi asztalosok készítik. A terep planirozásán ós a kerítésen esztergomiak dolgoznak. 2. A szeminárium csatornázását, valamint új berendezésével kapcsolatos asztalosmunkáit esztergomiak végzik. 3. A vízivárosi templom és a primási palota restaurálása esztergomi munka, amiről bárki könnyen meggyőződhetik. 4. A bazilika restaurálásánál az összes napidiias munkások észtergomiak; a Vkőműves közül 12, a 4 kőfaragó közül 1 esztergomi. Az ablakmázoló munkát egy budapesti cég kapta, mert lényegesen olcsóbb volt. A cég egyébként ígéretet tett, hogy esztergomi munkásokat fog alkalmazni. Az állványozás szintén idegen cégnek jutott, mert az esztergomi ajánlatnak tizedrészéért vállalta. 5. Sőt még Esztergomon kivül is az érseki kegyúri templomok ós plébániák, nemkülönben a gazdasági és*erdószeti épületek restaurálási munkáit is jórészben esztergomi vállalkozók kapták. Ezen tények száraz felsorolásából mindenki könnyen megállapíthatja, mennyiben volt igaza a cikkírónak, mikor panaszkodó sorai között az érsekségre is célzást tett. •••• Nagyboldogasszony ünnepe és Esztergom — A bakácskápolnai kegykép története. — A huszonhafosok ünnepe alkalmából nemcsak a hazafias kötelességteljesítés erényének áldozunk, hanem a hazafias kötelességteljesítés áldozatairól is megemlékezünk. A nagy világháború idején könnyezve kisértük ki a vasútállomásra a menetszázadokat, de mégis bizonyos büszkeséggel, lelkesedéssel, vigasszal a szivünk mélyén, hogy a hazáért mennek el, a hazáért szenvednek, véreznek idegen országokban. Az a hazafias kötelességteljesítés, amelyet a háborús nehéz idők követeltek a magyar nemzettől, megtétetett, elmúlt, nem maradt más belőle, mint a sok kereszt, a sok temető, a sok szenvedő magyar idegenben és idehaza, a hazafias kötelességteljesítés szomorú áldozatai, a rokkant, beteg, özvegy és árva körülöttünk. Megtétetett, elmuit, de a mai sorsunk nem lehet annak a nagy hazafias kötelességteljesitésnek eredménye. Ez a sors ujabb kötelességteljesitésre sarkall bennünket. Erre az új hazafias kötelességteljesitésre int bennünket ezer és ezer ujj, ezer és ezer szomorú tekintet a mai ezredemlékünnepen is. •••••••••••••••••••••••••••• Diplomáciai bonyodalom az új pápai állam körül A Ciita di Vaticano határait ideiglenes kerités jelzi Történt a minap, hogy a Szent Péter téren a kerités mentén gyermekek játszadoztak, midőn két sintértől űzetve egy kutya futott arra. A gyermekek megsajnálták a szegény állatot és bekergették a Gitta di Vaticano területére. A sintérek utána akartak szaladni, de az őrt álló svájci gárdista útjokat állotta. — Kérem ide nem jöhetnek be! — Csak a kutyát akarjuk megfogni. .. — Épen azt nem engedhetjük . . . Szó szót követett, előkerült a gárdista felettese is, de bizony Ő sem engedett. Udvariasan, de határozottan kijelentette az egyenruhás pecéréknek, hogy a határt át nem léphetik, A közönség jót mulatott a jeleneten és tréfásan kérdezgette, nem lesz-e diplomáciai folytatása a dolognak ? Legjobban azonban csak a kutya örült: mintha csak tudta volna, hogy a Vatikán védelmét élvezi, nyugodtan megállt a gárdista megett és farkát elégedetten csóválva nézett a mérgelődő pecérek szemébe. YYy*rfrrYYyy m rrry 0 r*^ Időjárás. Aug. 2-án Esztergomban 32-6° C volt a legnagyobb és 16'8° C a legalacsonyabb hőmérséklet. Ma délben 26" C a hőmérséklet. Esztergom nagy búcsújáróhely lesz Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából, ahová az ország egész népe elzarándokol. Nagyboldogasszony napját maga Szent István király avatta nemzeti ünneppé, amikor Székesfehérváron azt az egyházi és világi előkelőségekkel és az ország minden részéből oda sereglett magyarsággal minden évben a legnagyobb fénnyel ülte meg és utána törvénykezési napokat tartott. Ez a szokás utódai alatt Szent László és Kálmán királyok idejében is még megvolt. Szent István király emlékét is méltán ülhetjük meg Nagyboldogasazonykor, mert a II. Szilveszter pápa által küldött szent koronával ezen a napon volt az első király-koronázás ; a szent király ezen a napon ajánlotta fel országát az Istenanyának és ő ezen a napon fejezte be földi áldásos életét. De van még más is, ami Esztergomot az ország egyik legnagyobb búcsújáróhely évé teheti. És ez nem más, mint a Bakácskápolnában lévő kegykép. Szűz Mária fára festett képe ez, karján a kis Jézussal. Alatta az oltár tabernákulumában trónoló Isten osztja áldásait mindazokra, akik a Szűzanya oltalmát kérik. Számtalan csodás imameghallgatás és gyógyulás történt már e kegyhelyen, ha igaz hittel ós bizalommal fordultak az Istenanyához. A bizanti stílben vastag fára festett, görög betűkkel ellátott kegykép eredete ősrégi ; ez még a régi Szent Adalbert-bazilikának volt egyik ékessége. A régi bazilika a törökök ostroma alatt 1543-ban, de még inkább 1594-ben rommá vált, abból csak a mecsetül használt Bakács-kápolna ma radt meg. A törökök eltakarodása után, a XVIII. sz. elején Barkóczy Ferenc primás már székhelyének Nagyszombatból Esztergomba való visszatétele és egy új bazilika építése fölött gondolkozhatott. A vár talaj egyenlítési munkálatai alkalmával a romok között találták meg a kegyképet, telJ3sen ép állapotban, ami akkor a város lakossága körében nagy szenzációt keltett. Báró Schuknecht Miksa akkori várparancsnok a képet 1728-ban ünnepélyesen a Ba kács-kápolnába helyeztette el és alapítványt is tett, hogy ott minden szombaton és vasárnap délután a Szűzanya lauretomi litániája mondassák el. Utóda Erős Ádám várparancsnok a kegykóp alakjainak ruháit szinezüsttel vonatta be. Ami kor a Bakács-kápolnát jelenlegi helyén újból összeállították, illetve a bazilikába beépítették, Rudnay Sándor hercegprímás a kegyképet arany koronával látta el ós 1824. óv június 7-ón személyesen a kápolna oltára fölé helyezte el oda, ahol ma is van. Az esztergomi nép a ,,várbeli Szüzmáriát" minden időben nagy tiszteJetben tartotta. A kegykép hű mása sok házban megvan és drága ereklyeként őrzik azt a jámbor családok. Az esztergomi adófizető polgár hozzászólása az idegen forgalom és a fürdőváros kérdéséhez Egy dunaparti padon pihen az esztergomi polgár estefelé és csendesen beszélget. — Rengeteg nép lesz Esztergomban megint vasárnap. — Lesz — felel rá rezignáltán. — Jó ez az idegenforgalom. Nem szól semmit, csak egy kicsit jobbra ingatja fejét. — Nb igen, hát mégis csak fellendül az üzleti élet Esztergomban ? ! — Ugyan kérem! — és fáradtan legyint egyet. — Ezektől a vasárnapi kirándulóktól ugyan felkophátik az állunk. Mit fogyasztanak ezek itt Esztergomban ós hol hagynak itt pénzt ? Hacsak a strandfürdőt és a vendéglőt nem gondoljuk ! Nem mondom, annak is szüksége van a pénzre, hiszen azért építtetett strandfürdőt, hogy jó jövedelmi forrást teremtsen magának, de hát kérem, ebből nem ól meg az esztergomi polgár. Az ilyen idegenforgalomban számunkra nincs köszönet. Jönnek, végigrobognak a városon, legfeljebb fürödnek egyet, aztán tovább . . . Mélabúsan tekint végig a topekaúton. Elszomorkodunk. —- Azért lehetne itt idegenforgalmat és fürdővárost csinálni úgy, hogy az adófizető polgárságnak is legyen haszna belőle ! _ ? — Hát kérem a dolog igen egyszerű. Necsak átfutó kirándulókat ós idegeneket hozzunk ide, hanem idegeneket, akik itt nyaralnak, itt költenek, itt vásárolnak, itt élnek. _ ? — Ön most penziókra gondol. Én nem ! Épitsék tele a Duna partját, a szigetet apró veekend-házacskákkal, amelyekben egy-egy család eltölthetnó a nyarát. Szivesebben jönnének ide, mint a penziókba. Nem a milliomosokra kell berendezkedni, ilyenek Esztergomba sohasem jönnek nyaralni, — hanem a fáradt magyar középosztályra, amely aránylag olcsó pénzért jól érezné ós kipihenhetné magát itt a Duna vadregényes partján. Hogy ki csinálja ezt meg és hol van rá a tőke ? En azt hiszem, hogy ilyen célra akadna vállalkozó tőke, ha a város nem is szánná rá magát . . . Nagy zúgással ós tülkölóssel kanyarodik le a Csernoch János-útra egy mellóküléses motorkerékpár. Hátizsákos nő és férfi száll ki belőle a fürdő előtt.
