ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-07-07 / 70. szám

XXXltf. évfolyam, 70. szám. Ára ÍO fillér. Vasárnap, 1929. július 7. ZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Jóváhagyják-e vagy nem hagyják jóvá? Esztergom, 1929. július 7 Tudjuk, hogy mit: a vizvezetéki szabályrendeletet. A vízvezeték már évek óta készen van, kristályos, öditő vize akadálytalanul folyik be utcáinkba, házainkba, lakásainkba, isszuk, fürdünk benne, öntözünk vele, fizetünk érte, akik akarták, Örülnek neki, akik nem akarták, már meg­nyugodtak benne, megtanácskoztuk a legapróbb cseppjeiig, engedménye­ket tettünk benne embernek, állat­nak, a vizdij is befolyik, — szóval a vizvezetéki mű már régen teljes üzemben van, a viz folyik, ahogyan és amerTe akarjuk, csak egy baj van: az esztergomi vizvezetéki viz­nek még mindig nem sikerült ke­resztülszűrődnie vagy keresztültörnie magát a bürokratizmus retortáján, azaz a vizvezetéki szabályrendeletet még mindig nem hagyták jóvá. Naponta azon tűnődnek a jó esz­tergomi polgárok hónapok óta, va­lahányszor a kezükbe veszik a po­harat a vízvezetéknek üditő vizével, hogy: jóváhagyják-e a vizvezetéki szabályrendeletet vagy nem hagyják jóvá ? Avagy talán nem így van ? Meg­élünk a szabályrendelet jóváhagyása nélkül is ? A mű prosperál jóváha­gyás nélkül is ? Felelhetnénk erre tréfásan is, maliciózusan is, — azonban az ügy mégis csak komoly és azt gondoljuk, hogy ha már a vízvezeték megvan és azon a jóvá­hagyás sem nem ronthat, sem nem javíthat és hogyha már a szabály­rendelet jóváhagyásának késleltetése nem fogja olcsóbbá tenni a vizveze­téki vizet és senkit sem fog pénz­hez segíteni, hogy a vízdíjat köny­nyebben fizethesse, — hát mégis csak jóvá kellene végre hagyni a vizvezetéki szabályrendeletet, hamar a dolog rendje igy hozza magával. Még szerencse, hogy dr. Antóny Béla polgármester, aki a napokban járt a belügyminisztériumban a viz vezetéki szabályrendelet jóváhagyá­sának megsürgetése ügyében, biz­tató Ígéretet kapott. Reménykedhetünk tehát, hogy most már hamarosan jóváhagyják a szabályrendeletet. Mi rendkívül üd­vösnek tartjuk és igen beesüljük azt a jóakaratú igyekezetet, amely az egész vonalon a közigazgatás egy­szerűsítését és a bürokratizmus le. törését tűzte ki célul. Esztergom város képviselő­testületének 30 virilis és 30 választott tagja lehet Esztergom szab. kir. város kép­viselőtestülete f. hó4-ón, csütörtökön délután 4 órakor rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen az új közigaz­gatási törvény értelmében választandó képviselők számát s a városi kép viselői kerületek beosztását állapították meg. A fontos tárgyat tekintve, a közgyű­lés aránylag gyér érdeklődés mellett folyt le. í)r. Antóny Béla polgármester napi­rendelőtti bejelentései ós Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőnek a társadalombiztositói székház építésére vonatkozó és tegnapi számunkban is­mertetett indítványa után a vonat­kozó elnöki előterjesztést tárgyalta a képviselőtestület. Az elnöki előterjesztés szerint az új közigazgatási reformmal kapcso­latban új szabályrendeletet kell al­kotni a városi képviseletről, a bizott­sági tagok számáról és a választási kerületek röL A képviselőtestületi tagok száma a választók számához igazodik és ez Esztergomban nem lehet több hatvan­nál. Esztergom város képviselőtestü­lete a jövőben 30 virilis ós 30 válasz­tott tagból állhat. A 30 képviselőtestületi tagot a szavazók 2 kerületben fogják válasz­tani, ós pedig úgy, hogy a város I., II., V., VI. ós III., IV. kerülete al­kotna egy-egy szavazókerületet. Az elnöki javaslatban igyekeztek a sza­vazókat úgy elosztani, hogy egy-egy kerületben mindeu társadalmi osztály képviselve legyen. Az I. kerületből 18 tagot és 5 póttagot, a II. kerület­ből 12 tagot és 3 póttagot fognak választani. Dr. Zwillinger Ferenc bizottsági tag felszólalásában kifogásolta a ke­rületek beosztását, amennyiben nem látta szükségét annak, hogy az I.,II. kerület szavazóit a sztgyörgym.-i kerü­lettel, a Ill.-ót pedig a szenttamási­val tegyék össze és inkább aján­lotta az I., II., III. és a IV., V.,VI. kerületi beosztást. A képviselőtestület azonban az el­möki javaslat mellett döntött. Még es« éiben remi be hozatja i áros a ripáriai utcákat a Értesülésünk szerint a városi mér­nöki hivatal már előkészítette a terve­ket és a költségvetést a Ripária ut­cáinak rendbehozására és a ripáriai útrendezés ügye legközelebb a tanács elé kerül, ha a háztulajdonosok is belemennek a költségekbe. A tervek szerint a Villany telep­utca, a Szent László-utca, a Mátyás király-utca ós a Hetvenhatos-utca ke­rül sorra. Az utakra járdát készíte­nek. Az úttestet a város ? makadámra készíti elő jobb- ós baloldalon lefolyó árokkal. A házak előtt a kapuknál 3 m.Jszóles trachit fej követ helyeznek el. A város az érdekelt háztulajdonosok­kal tárgyalni fog a költségeket ós az esetleges kívánságokat illetően. Fo­lyómóterenkint 4 pengőbe kerül a betonszegélyes járda. Az egész utcarendezés a városnak egyenlőre 2688 pengőjébe kerül. A telek hossza szerint számítják ki az egyes háztulajdonosra eső részt. Egy­egy háztulajdonosra átlag 50—60 pengő jut. Az átrendezéssel, amely talán még az őszre meg is valósul, a ripáriai lakosok régi vágya teljesül és sok panasz hallgat el. Kinek kell kétszeresen számítani az adóját a törvényhatósági tagok névjegyzékének egybeállításánál ? A vármegye hivatalos lapjának legutóbbi rendivüli száma közli azt az alispáni rendelkezést, amely a tör­vényhatósági választásokkal kapcso­latos törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozik. Ez magá­ban foglalja azt a közhírré teendő hirdetményt, amelyben Báthy László az igazoló választmány elnöke fel­hívja mindazokat, akiknek adóját kétszeresen kell a törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének egy­beállításánál beszámítani, hogy jo­gosultságukat f. hó ll-ig igazolják. Kétszeresen számítják az adóját annak: a) aki a Magyar Tudományos Aka­démia tagja, b) akinek valamely főiskolán, vagy ezzel tanértókre egyenrangú iskolán szerzett és a magyar államban érvé­nyes oklevele, vagy államvizsgálati bizonyítványa van, vagy aki a főis­kolával tanórtékre "egyenlő értékű katonai iskolát végzett, c) aki a vitézi rendnek egyéni ér­deme alapján tagja, vagy aki az aranjr vitézségi érem tulajdonosa. ••••••••••••••••>•••••••••••• Vita a képviselőtestületben a város szegényUgyéröl A lélektani kisérleti laboratórium ét a szegénygyermekek cipőjavító műhelye. A legutóbbi városi közgyűlés egyik tárgy ser ozati pontja szerint Ober­müller Ferenc reáliskolai igazgató az Esztergomban felállítandó kisérleti lélektani laboratórium költségeinek részére évi 600 pengő támogatásokért a várostól. Az új pedagógiai intéz­mény célja — mint annak idején la­punkban már ismertettük a gyermek" léleknek kisérleti alapon való vizsgá­lás a és tehetségek szerinti osztályo­zása a pályaválasztást illetően. Mátóify Viktor országgyűlési key* viselő, bizottsági tag szólt hozzá a kérdéshez, és felszólalásában a mai körülmények között illuzóriusnak ta­lálta az embrionális állapotban levő intézmény gyakorlati munkásságát éa nem látta reálisan megindokolva azt, hogy a szegény város ilyen bizony­talan gyakorlati értékű intézmény számára pénzt adjon. A szegény gyermekek gondozásá­val járó szociális feladatokra is alig bírja a város előteremteni a szüksé­ges összegeket, pedig ez hasonlítha­tatlanul fontosabb és sürgősebb a mai nagy szegénység közepette. Nemrégen kérés érkezett a város­hoz abban az irányban, hogy a télen lyukas cipőben járó szegény gyerme­kek részére az iskolákkal kapcsolat­ban a város cipőjavító műhelyt tart­son fenn oly módon, hogy a szegény gyermek leveti a rossz cipőjét az iskolában, elviszik a javítóműhelybe és jó cipőben megy haza, — Amíg a város ilyen célra nem tud pénzt áldozni, addig nem szavaz­hatom meg a lélektani laboratórium költségeit sem jó lélekkel! — mon­dotta Mátéffy Viktor. Dr. Brenner Antal válaszában ki­jelentette, hogy a város a kérésre nem adott rideg elutasító választ, hanem a szegényügy megoldásával foglalkozó központi karitativ egyesü­letnek ajánlotta megtárgyalásra. A kijelentést vitta követte a város szegónyügyőröl, amelyet — mint Mátéffy Viktor emiitette — nem le­het központilag, hanem csak ágazatai­ban megoldani úgy, amint az Eszter­gomban évtizedek óta meg van ala­pozva, részint az iskoláknál, részint az Erzsébet egylet pénz-, és élelmiszer­osztásánál, részint a népkonyhánál ée az egyesületek szegényakcióinál. Min­den kornak, társadalmi osztálynak ós foglalkozásnak másféle szegénysége van, amely másféle orvoslást kíván. Nem lehet azt állítani, hogy Esz­1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárúháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom