ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-07-03 / 66. szám

XXXIV. évfolyam, 66. szám. Ara €t Aller« Szerda, 1929. jdlias 3. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. ***y^WÍP^ ! SÜ^-gggB——— gügJgSBW^• i . — —— ii, i i ii i —ii Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte- ^^^^^szevke&ztő : Homor Imre. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra , 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­1 pengő 40 fillér, negyedévre négy, pengő. Felelős szerkesztő: Gábriel István. vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. dott a lelkében már-már szétoszlóban voltak, mint ablaküvegen a rálehelt pára, mikorra az idegen felérkezett a váihegy tetejére. Hanem itt aztán }%lejnárkolt lelkébe a históriás mult minden Tarázsa,-%>*,j£gendás idők min­den romantikája & a miivészihietalkotta szépségek gigantikus ereje ; felvitték a toronyba, levitték a kriptába, be­vitték a sziklák alá, odabócsátották a kincseskamra falai közé s az idegen bámult, rajongott, hódolt s alig vette észre a borravalóért feléje nyújtott kezeket, melyek a mult csodás gaz-^ dagságából ötpercenkint visszarántot­ták a jelen sivár szegénységébe . , . Olyan a mi idegencsábitó, törté­nelmi patinába vont, nemzetiszinü ködbeburkolt históriás multunk, mint valamj nagyszerű pecsenye rossz gar­nirunggal. Egy nagyszerű ősmagyar kulíúra és honalapítás emlékei, az államalkotó szent király személye köré szűrődő nimbusz-huszfillórért. Valami olyan vegyes illat csavarja az idegen orrát, mint a külvárosi vegyeskeres­kedésben, hol szagos szappant is árul­nak, meg petróleumot is ... Az ide­gen pedig ballag visszafelé a kerami­tos főutcán s azon morfondiroz, hogy miért nem lehetne úgy, mint a külföl­dön, az idegent, — vidám, Örvendő arccal és szives készséggel látó embe­rek sorfala közt haladva, egyetlen belépőjeggyel beengedni a toronyba, a kriptába, hogy ne zavarná az ihle­tet, a rajongást, a hódolást ötpercen­kint a szegónyarcú realitás ? ... A debreceniek megemlékezése a régi Esztergomi Uri Dalárdára Dalosainké legyen ma az első tiszta szó és be­széd, akik elvitték szivüket Debre­cenbe és győzelmet, dicsőséget hoz­tak haza. • Amikor az orom és elis-, mezes hangján köszöntjük őkef most, hogy két napi távollétük al­kalmával a rokonszenv lés jóhir de­rűjében fürödhettünk általuk, ne fe­ledkezzünk meg róluk akkor sem,, amikor itt élnek, itt dolgoznak, szi­veikkel itt forgolódnak és itt éne­kelnek Közöttünk. Szeressük mindig és dédelgessük ezeket a dalos csa­patokat ! A szeretet, jóakarat és pártfogás melegével vegyék körül a tehetősek és azok Í8 } akik szeretetükön és ér­deklődésükön kivül egyebet nem ad­hatnak. Vegyük körül mindenkoron ezeket a jó esztergomiakat, ezeket a jó magyar embereket és jó ma­gyar testvéreket, akik a nehéz napi munka után kijáró pihenésüket, sok­szor fél éjszakájukat áldozzák fel a hazaszeretet, a testvériség és jóba­rátság himnuszaiért, az igaz szív beszédeiért, a magyar dalért. Ve­gyük körül őket necsak most, ha­nem mindig, — hiszen szívükkel, lelkükkel szolgáltak rá a legszebb esztergomi névre : a Turista Da­lárda az ő Hajnali Kálmánjával és a legényegyletí dalárda az ő Am­mer Józsefével. ••••«••••••••••••••••••••••• Jfttt az Idegen tétovázó bizonytalansággal a kerami­tos főutcán végig s kereste a törté­nelmi város levegőjében, forgalmában, épületeiben, népében azt a vonzóerőt, mely ilyenkor nyáridőn a téli unalom­és tespedésszülte fogadkozások ered­ményéül meginditja az embereket, ki a kényelmes, nyugalmas, csendes ott­honból, bele zajos, poros, füstös váro­sok forgatagába, hogy a felfrissülésre sóvárgó lélek, a munkában megsava­nyodott kedély, a napi élet robotjá­ban ellankadt idegek új energiákat, új impulzusokat, új olajat vegyenek fel a további hajrához. Jött az idegen s idegenül bámultak rá azok, kikben testvéreket, bottyánivadékokat, törté­nelmi tradíciókért közösen lelkesedő magyarokat keresett s talált az utcán fáradtan bandukoló, munkában meg­rokkant embereket, az üzletajtóban töprengő kereskedőt, munkaalkalom után futkosó iparost, kopott tisztvise­lőt, karikásszemű, horpadtmellű asz­szonynópet, vánnyadt gyerekeket, papirosszemetet, szakállas, részeg kol­dust ós kelepelő kofanépet. ASÍ illúziók pedig, melyeket ott hor­Az első debreceni országos dalos­verseny tudvalevőleg 1868 ban volt, amelyen néhai Bellovits Ferenc kar­nagy vezetésével szerepelt a volt Esz­tergomi Uri Dalárda is újonnan fel­szentelt zászlaja alatt s ott 'aranyér­met nyert. A debreceni lapok vissza­emlékezéseket közöltek ezen 61 óv előtti dalosversenyröl s megemlékez­i Tinnum in ll i py^WMgp^a Éjjeli szolgálatot június 30-tól—július 5-ig Rochlitz örökösök „Szent István" gyógyszer­tára teljesít. I Dr. Walter Gyula c püspök temetése | A bazilika hajójában ravatalozták fel hétfőn délután Walter Gyula dr. c. püspök érckoporsóját, amely köré a nap folyamán számos koszorú ér­kezett a papság, a püspök rokonai és azon társadalmi intézetek részéről, amelyeknek a c. püspök vezetője és : pártfogója volt. A temetés kedden délelőtt 9 órakor volt a gyászmise után, amelyet Se­rédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás tartott nagy papi 'segédlettel. A temetést is a biboros-hercegprimás végezte. A kórus ez alkalommal Rheinber­ger requiem jót adta elő Büchner An­tal karnagy vezetésével ós Gruber Liberáját énekelte. A temetés nagy részvét mellett történt. Megjelentek dr. Huszár Aladár főispán, Palko­vics László alispán, dr. Antóny Béla polgármester ós vitéz Zay Ödön al­ezredes vezetésével a megyei, városi ós katonai hatóságok képviselői, — képviseltette magát a történelmi tár­sulattal és a Stefánia-egyesülettel együtt, amelyeknek az elhunyt elnöke tek meleg hangon az akkori eszter­gomi dalárda győzelméről is. Érdekes, hogy a Turista Dalárda ugyanazon zászlót lobogtatta most meg újra Debrecen utcáin, amely alatt az alá­sorakozott daloscsapat annakidején ugyanott az első nagy győzelmet aratta. ós bőkezű mecénása volt, több társa­dalmi egylet. A felsőház, amelynek Walter Gyula dr. mint az esztergomi székes fökáptalan nagyprépostja szin­tén tagja volt, küldöttségileg vett részt a temetésen Rakovszky Endre háznagy vezetésével. Résztvett a te­metésen Esztergom társadalmi életé­nek szine-java, hogy utolsó Útjára ki­sérje az ősz püspököt a bazilika ha­jójából a főszékesegyházi Jkriptába. Egyházzenei napok Székesfehérvárott. Shvoy Lajos megyéspüspök ós a Cecilia Egyesület rendezésében már tavaly Nagykanizsán tartottak kántor­napot. Az idén Székesfehérvárott tar­tottak ismét ilyen kántornapot. Ebből az alkalomból a kántorok legjelesebb­jei összejöttek ós az egyházi zene és ének, valamint liturgikus mozgalom ismertetésére kántorversenyt rendez­tek. Üdvös volna nálunk is ehhez hasonló egyházzenei napokat tartani. Adományok. Az „Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" javára, mely a város és vármegye homályba vesző múltját kutatja és az Obermayer-házban történelmi muzeu­mot tart fönn, a folyó évben eddig a következő adományok folytak be: Salgótarjáni (dorogi) Kőszónbánya R.-T. 200 P, Magyar Általános Kő­szénbánya R.-t 160 P, Pesti Hazai Első Takarókpénztir 50 P, Nemzeti Hitelintézet 50 P, Egyesült Téglagyár R.-T. Lábatlan 40 P, Esztergomi Ta­karókpénztár 30 P, Esztergomi Gazda­sági Bank 10P-t, mely adományokat hálás köszönettel hozunk nyilvános­ságra. Az elnökség. Az esztergomi énekesek hitvallói mű­ködése Debrecenben. A debreceni dalos­verseny alkalmával az esztergomi énekesek szép jelét adták annak, hogy a Magyar Sionból jöttek. Szent Péter ós Pál ünnepén d. e. 8 órakor a deb­receni róm. kath. plébánia-templom­ban tartott szentmisén, amelyet Szent­királyi Márton bencés-tanár mondott, a Turista Dalárda énekelt Hajnali Kálmán karnagy vezénylése mellett. A mély érzéssel előadott szebbnél­szebb egyházi énekek a zsúfolásig megtelt templomban meleg elismerést keltettek. A szentmisén Kőhalmi László, a dalárda tagja ministrált. Ugyanezen napon este mind á két esztergomi dalárda a plébánia ablakai előtt lampionos szerenádot adott dr. Lindenberger János apostoli kormány­zói helytartó, pápai prelátus, debre­ceni plébános tiszteletére. Hasonlóan gondolkozott a Miskolci Szent Cecilia Énekkar és a Zalaegerszegi Egyházi Ének ós Zeneegyesület is. Az eszter­gomi dalosok szóbeli üdvözletét szű­kebb küldöttség élén dr. Antóny Béla polgármester tolmácsolta az apostoli kormányzói helytartó előtt, akit igen meghatott ez a figyelem s válaszában hangsúlyozta, hogy az esztergomi éne­kesek dalából a Magyar Sión üzenetét olvasta ki, amely őt e nehéz őrhelyen tovább is buzditani, lelkesiteni fogja. Központi cselédelheíyezö-intézet Szent­tamási-utca 8. szám. 35 éves találkozó. A mult vasárnap találkozóra jöttek össze az esztergomi gimnáziumban ezelőtt harmincöt évvel érettségizett diákok. Hudyma Emil a székháza kápolnában szent misét mon­dott. Utána László Dániel gimn. h. igazgatónál tisztelegtek, kinek az egybegyűltek nevében Hudyma Emil tolmácsolta az intézet és rend* iránti hálás szeretetüket s ragaszkodásukat. A találkozón megjelent: Ács András hittanár, Csóffalvy Aladár esperes­plébános, Farkasfalvy János reálisk. tanár, Fülöpp János miniszteri taná­csos, dr. Grósz Ármin ügyvéd, Hu­dyma Emil gimn. igazgató, Jurik Kabos esp P-plébános, dr. Laczó Viktor szfőv. tanácsjegyző, dr, Márffy Oszkár reálgimn. igazgató, Miklós Alajos reálg. tanár, Rothnagel János gazd. intéző és dr. Schrank Mór likörgyáros. A Női Kereskedelemi Szaktanfolyam I. évfolyamára a beirások július 3., 4. és 5-ón d. e. 11—12 óráig történnek a Német-utcai fiú-iskola emeleti II. oszt. termében. Amennyiben a II. év­folyamra elegendő számban jelentkez­nek hallgatók, úgy a II. évfolyam is megnyilik. Megjegyzendő, hogy a ke­reskedelmi tanfolyamok nemcsak irodai állások betöltésére képesítenek, de azon leány-hallgatóknál, kik nem kivannak magasabb fokú tanulmá­nyokat folytatni, a közép- vagy pol­gári iskola négy osztályában szerzett ismereteket kiegósziti s a tanulót a gyakorlati életre j-neveli. Ezen felül 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma = Balog László divatárűháza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom