ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-23 / 59. szám

XXXIV. évfolyam, 59. szám. ziert» 141 Aller. Vasárnap, 1929. júnias 23, ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITÍKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Egy miniszteri elismerés margójára Esztergom, 1929. június 22. Az „Esztergom" szombati száma közölte a hivatalos lap nyomán, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a város egyik érdemes, régi polgárát, Fritz Györgyöt félszázadot meghaladó közhasznú és érdemes ipari tevékenységéért elis méréssel tüutette ki. Rövid időn belül immár másodízben van alkalmunk örülni annak, hogy az iparos ember munkáját felsőbb helyeken is illően méltányolják. A mult Révben Szatzlauer János, ezidén Fritz György derék polgártársaink nyerték meg a miniszteri elismerést. Nemcsak azért okoz ez örömet a társadalmunkat elfogulatlanul vizsgálgató és értékeket kereső magyar embernek, mert ebben az elismerésben egyéni megbecsülést és tiszteletmegnyilvánulást lát, hanem annak a nagy gondolatnak a diadala is, hogy értékelésre, megbecsülésre és kitüntetésre méltó a becsületes hétköznapi munka, hogy akkor, amikor a kovács jő patkót készít, a pék, a cukrász finom süteményeket állit elő, a szabó kitűnő szabású ruhát varr, az asztalos tetszetős bútort konstruál, a cipész, csizmadia kényelmes lábbelivel elégíti ki megrendelőjét, és minden iparos a maga szakmájának meg felelő ipari terméket tudásának, ügyességének teljességével csinálja meg, fontos, hazamentő, uemzetgazdagitó munka folyik. A kisipart igen sok közgazdász elsorvadó kereseti tevékenységnek tartja és sokban igaz is ez a megállapítás. De amint a földmivelésben a gőzekék és aratógépek mellett a kézikapának is mindig meglesz a maga feladata, a dftbörgő gépek, dinamók és drótnélküli csodák korában is kell, hogy legyenek a kézikalapácsnak, tűnek, gyalunak szakképzett forgatói. S mint a harctereken a tűzokádó negyvenkettesek, repülőbombák, gáztartályok rettenetességei mellett sem nélkülözhető az egyéni bátorság és az erős lélek, amely a hősi cimet és a látható érdemjeleket derekasan kiérdeml^ úgy nem tudunk elképzelni oly technikailag fejlett kort, amelyben a lélek nemes erőinek, a szorgalomnak, józanságnak, kitartó munkakedvnek, takarékosságnak és becsületességnek n^ volna elsőrendű szerepe a javak előállításában. S aki ezt a szerepet derekasan betölti, az elismerést, a dicséret jelét érdemli nug akkor is, hacsak műhelye hűsén folytat ily hősi, veritek es munkát. Ezért örülünk, hogy a magyar kisipar és a magyar kisiparos a megnehezedett körülmények között is helytáll s hogy érdemeit a legmagasabb helyeken is kellően méltányolják. Esztergomban alakul meg a rádiózok országos szövetsége — Rádiónap Esztergomban. — Az Esztergomi Rádió Egyesület kezdeményezésére országos akció indult meg a Magyarországi Rádió Egyesületek Szövetségének megalakítása tárgyában, mely szövetség hivatva lesz a rádió hivatalos vezetőivel szemben a rádiózok érdekeit képviselni A megalakítást előkészítő ors/ágos értekezletet f. hó 23-án, vasárnap délután 3 órakor tartják a rádió egyesület Fürdő-szállodai külön helyiségében. Az értekezlet iránt óriási az érdeklődós, s ezideig számos előkelő rádió egyesület jelentette be képviseltetését, sőt a magyar rádió ipar részéről is élénk érdeklődés mutatkozik, mert a Tungsram, Standard, Philips, Vatea, Ahemo és több más gyárak kiküldöttei is résztvesznek e nagy jelentőségű mozgalom megindításában. A f. hó 23.-Í rádiónap programmja következő : d. e. 3

/

4 11 órakor / Rádió-Matiné a Stúdió művészeinek közreműködésével, a következő műsorral : 1. Dr. Mike Lajos elnöki megnyitója. 2. Scherz Ede, a stúdió ismert bemondója konferál. 3 Teleky Sándor magyar nótákat énekel, Kolompár Laci ós cigányzenekarának kíséretével. 4. Berki Lili sanzonokat énekel, Pongrácz László, a Stúdió II. karnagyának zongorakisérete mellett. 5. Weygand Tibor modern dalokat énekel, zongorán kiséri Pongrá( z László. 6. A „főpróba" bohózat. Személyek : a férj : Gózon Gyula, felesége : Berki Lili. 7. Operettrészletek, énekli : Verbőczy Ila, zongoránál Pongrácz László. 8. Duette az Alexandrából, énekli: Verbőczy IIa és Teleky Sándor, zongorán kiséri: Pongrácz László. 9. Szünetjel foxtrott, Rádió csárdás, énekli : Gózon Gyula, zongorán kiséri : Pongrácz László. A műsor keretén belül bemutatásra kerül a viiághirü Philips gyár legújabb mikrofonerősitö berendezése, mely egyszerre 32 hangszórót fog működésben tartani. Az Esztergomi Rádió Egyesület kérésére felhívjuk a m. t. közönség figyelmét, a matiné pontos kezdetére, mert tekintettel a hosszú műsorra és a vendégművészek kötött idejére, az előadást pontosan kezdik. 13 óra 30 perckor díszebéd a Fürdőszálloda terraszán. 1B órakor az országos értekezlet ülése, melyen megvitatásra kerül: 1. Kívánatos és szükséges-e a Magyarországi Rádió Egyesületek Országos Szövetségének megalakulása. 2. Mikor ós hol történjék ezen megalakulás. 3. Rádiókiállitással kapcsolatos országos rádió-kongresszus előkészítése. 4. A szövetség székhelyének megállapítása. 5 Az egyes egyesületek és érdekképviseletek miképen legyenek képviselve a szövetségben és annak vezetőségében. 6. A szövetség miképen óhajtja befolyását gyakorolni a magyar rádió élet minden fázisában. 7. Egyéb, a rádiózókat érdeklő indítványok. A fentiekből a rádiónap gazdag programmja tárul elénk, s mi, esztergomiak büszkén látjuk, hogy a fiatal esztergomi egyesület máris nagy tekintélyre tett szert a magyar rádió egyesületek között, amely tekintély a jövőben csak emelkedni fog. Az esztergomi rádiónap városunk idegenforgalmát is növeli, mert nagyon sokan jönnek erre a napra Esztergomba, akik ezideig csak névről ismerték városunkat, anélkül, hogy annak szépségeiről tudomásuk lett volna. Nekünk vissza kell kapnunk a fulsó járást A kultúra egyre tartó erős térhódítása, az árúterjesztés; a bankok bekapcsolódása a gazdasági életbe, a földműveléshez szükséges befektetések, nagyon gyakran vezettek már a múltban is gazdasági katasztrófához ; azelőtt azonban többnyire az egyik ország túlprodukcióját nivellálta a másikban jelentkező árúhiány. A mai politikai ellentétek, a nemzetek között keletkezett antagonizmusok annyira elfajultak, hogy az államokat képviselő kormányok inkább saját polgáraiknak is kárt okoznak, mintsem hogy a gyűlölt szomszédországot előnyökhöz segítsék. A gazdasági életben megnyilvánuló munkakészség eredménytelen marad, ha pl. a földműves egész nyáron át verejtékező munkával dolgozik, de a munka eredményét megfelelően értékesíteni nem tudja. Hitelt vesz igénybe, mert szentül hiszi, hogy termése meg fogja adni a kamatfizetés, , esetleg tőketörlesztés lehetőségét, sőt marad még annyija, hogy a nélkülözhetetlen háztartási cikkeket is beszerezheti. Az iparos joggal számit arra, hogy foglalkoztatva lesz egész évben, mert készítményeire szükség lesz. A kereskedő pedig hivatásának megfelelően beszerzi az árut, mert az ő számításának az az alapja, hogy úgy a földműves, mint az iparos táplálkozni, öltözködni ós fűteni fog és így a befektetett tőke jövedelmet, helyesebben megélhetést biztosit. A bank pedig azért ad kölcsönt, mert bizik az? adósoknak teljesítőképességében. Ez a gazdasági lánc, amelynek minden egye-! szeme bekapcsolódik a másikba, feltéve, hogy minden rendben megy. Azonban ma a buza oly alacsonyan áll, hogy annak eladási ára a befektetett munka értékét nem fedezi. A földműves tehát nem jut fölösleghez. Nem tud semmit sem vásárolni, nem tudja az iparost foglalkoztatni. Tehát sem a földműves, sem az iparos nem tud vásárolni. A kereskedő boltjában ott marad az árú. Gyenge ellenvetés, hogy élni kell: ha nincs pénz, akkor puszta kenyér is megfelel. A pénzintézet — mert elkésve, vagy sehogysem kapja meg az előre kalkulált kamatot, — új hitelek megszavazásánál rigorozusabb lesz a hitelt keresőkkel szemben. Most ez a baj világjelenség . és a kóros eltolódás oly nagy, hogy pl,, a végtelenül gazdag Britt szigeten Mac Donald külön minisztériumot állit, a munkanélküliség leküzdésére. Nálunk még aránylag kevés a munkanélküli, viszont azonban az egyedre jutó jövedelem oly kicsiny,, hogy az életmódot a legszerényebb igényekre kell berendezni. És különösen áll ez a minket főleg érdeklő Esztergomra nézve, amely város zsákutca végén tesped ós igy nem a, természetalkotta északi forrásból.hanem 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárűháza í