ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-21 / 57. szám

XXXIV. évfolyam, 57. szám. Ára © fillér. Péntek, 1929. jánias 21. RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Állig felfegyverkezve félnek a lefegyverzett Magyar­országtól. A kisantant színpadi fel­vonulással tiltakozik a magyar irre­denta ellen. Feledik a kisantant ha­talmasságai, hogy a békeszerződés óta már tiz év telt el s nem veszik észre, hogy a decennium földerítő és felvilágositó munkája nem mult el nyomtalanul és hatástalanul a világ közvéleménye előtt. Ma már lénye­gesen megváltozott a nemzetközi politika atmoszférája. Most már az antanthatalmak is máskép Ítélik meg Magyarországot és a magyar nemzet történelmi rendeltetését, mint tették akkor, amikor a háborús pszichózis izgalmas légkörében egye­dül és kizárólag csak a rágalom­hadjárat besúgásaira hallgattak. A kisantant fél. Kitől ? A fegy­vertelen Magyarországtól ? Nem lesz józan ember a földön, aki el­hiszi, hogy a magyar nemzet a mai körülmények között erőhatalommal kívánja kivívni igazát. Az igazság fegyverével — igen. De ki az, aki ezen megütköznék, a kisantant ha­talmasságain kivül ? Lehet-e azt jó­zanul kívánni, hogy egy önérzetes nemzet némán tűrje megalázását s lehet-e komolyan tiltakozni az ellen, hogy a magyar nemzet apellál a világ igazságérzetéhez s nem mond le a reményről, hogy végre is fel­rázza a világ lelkiismeretét s eléri azt, hogy a szégyenletes trianoni sorompók leomoljanak, vagy lega­lább- is hátrább tolódjanak a nyelv­határok felé ? •••••••••••••••••••••••••••• A nehéz gazdasági helyzet javítását, a dolgozók, az iparosok, a kereske­dők javát szolgálja tulaj donképen minden intézkedés, amely a tiszt­viselői járandóságokat növeli. Tudvalevő, hogy a jövő évi állami költségvetés az állami közigazgatás­ban 2*2 millió, az üzemeknél pedig r3 millió, összesen tehát 3 V 2 millió felesleget irányoz elő. §A felesleget teljes összegében az állami tisztvise­lők lakáspénzének feljavítására ki­váoja felhasználni. Ugyanis a lakás­pénz-osztályba való sorozás ma már nem felel meg a megváltozott viszo­nyoknak. A városoknak és községek nek lakáspénzosztályba sorozása utoljira 191 l-ben történt ós azóta óriási változások mentek végbe, főleg az országhatárok új megállapítása folytán. A méltányosság megköveteli, hogy ezekben a községekben ós váro­sokban az állami tisztviselők ós al­kalmazottak lakásbóreit összhangba hozzuk az ottani tényleges viszonyok­kal. A kormány m^ga is tisztában van azzal, hogy az ország köztehervise­lését tovább fokozni nem lehet. Uj terheket nem is ró az országra ez a móltányos lakbéremelés. Mind­össze annyi történik, hogy az állami gazdálkodásban mutatkozó feleslege­ket a tisztviselők sorsa javítására szenteljük. A költségvetési felesleg­nek ily felhasználását iz egész ország tetszése ós megelégedése kisóri, annál is inkább, mert ez a pénz ismét csak a dolgozó magyar társadalom javára szolgál, — hiszen a jobb lakbér fejé­ben a háztulajdonos javíthatja házát s akik ezt a javítást végzik, kereset­hez, kenyérhez jutnak. Június 27-én választ a kereskedelmi és ipar­kamara új elnököt Halbritter Károly győri iparkamarai elnök e tisztségéről lemondott, és most kereskedő elnök után iparos el­nök jön sorra: így a kereskedők egyöntetűen átengedték az elnökvá­lasztás jogát az iparosoknak. A győri iparkamara ipari osztályának jelen­legi elnöke Morvay István építőiparos nagy megelégedéssel tölti be e tiszt­ségét, sőt az elnök lemondása óta, a kereskedő-alelnök kütföldi tartózko­dása folytán, egyedül vezeti most a győri kamarát, így majdnem egyhangú megválasztása bizonyosra vehető. Mint illetékes helyről értesülünk, szó van egy gyáros személyéről is, akinek Bécsben állandó lakása van, azonban a kereskedők és iparosok ér­deke legtöbbször homlokegyenest el­lenkezik a gyárosok érdekével s igy az iparosok és kereskedők zöme által beválasztott kamarai tagok nem is szavazhatnak másra, mint Morvay Istvánra, a kamarai ipari osztály mos­tani elnökére. Az esztergomi ipartestület is öröm­mel támogatja és szívesen látná az elnöki székben Morvay Istvánt. Az esztergomi vármegyeházán a gyászlobogó Komárom ós Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett varmegyék nagy gyászát hirdeti. Meg­halt Thaly Ferenc felsőházi tag, a vármegye törvényhatósági bizottsá­gának neves tagja, aki kiváló köz­életi működésével és egyéni jellemé­vel nagy ürt hagyott maga után nem­csak vármegyei, h&nem országos vi­szonylatban is. A magyar integritás­nak, a közélet tisztaságának, a vár­megyei önállóságnak és az ezredéves magyar tradícióknak kevés oly nagy­tudású és elszánt harcosa volt hazánk­ban, mint Thaly Ferenc, akinek vá­ratlan elhunyta őszinte részvétet kelt minden jó magyar emberben, aki mul­tunkért lelkesedik ós jövőnkbe biza­lommal, reménykedéssel tekint. Mindössze két hétig volt beteg s Budapesten, a Payor-szaiiatóriumban gyógykezelték. A 67 éves, de erő­teljes, szikár kinézésű, fiatalos ener­giájú férfiút a korával velejáró bajok mégis kimerítették annyira, hogy szerdán délután 5 órakor elhunyt. Thaly Ferenc mindenkit magával­ragadó izzó magyarságát családi tra­dícióként örökölte. Édesatyja 48-as huszárezredes volt, testvérbátyja, Thaly Kálmán, Hákóczi korának ra­gyogó tollú történetírója, a remek­szép kuruc versek és balladák egybe­gyűjtője, lantosa. Minden ősét, min­den rokonát lángoló hazaszeretet jel­lemezte ; ö maga is felesküdött a magyar függetlenség zászlóvivőjének, elszánt harcosának. A nagyigmán di választókerületnek több cikluson át volt országgyűlési képviselője függetlenségi és 48-as programmal. Komárom és Esztergom vármegyék "egyesítésének nagy har­cában az integritás gondolatának elve alapján ^harcolt az egyesítés ellen s amikor az egyesítés mégis megtörtént, azok közt volt, akik az egyelőre megváltozhatatlan helyzetben nem a komáromiak passzivitása, hanem ak­tivitása mellett foglaltak állást. En­nek az álláspontnak a megyegyűlése­ken igyekezett is mindenkor érvényt szerezni, — a viszonyokat megismerve — csakhamar a legteljesebb megértés jegyében. A felsőházi tagválasztások alkal­mával Csonka-Komárom-vármegyekép­viseletében választott felsőházi tag letts a felsőház tisztikarának megvá­lasztásakor nagy szótöbbséggel az alel­nöki tisztséggel ruházták fel. Thaly azonban puritán lelkülettel lemondott e nagy móltóságról, azt hozván fel in­dokul, hogy anyagi ereje nem engedi meg a felsőház alelnökéhez illő élet­módot, a megcsonkított haza pénzén pedig nem kíván magának anyagi és társadalmi előnyöket. Lemondása or­szágszerte fokozta azt a nagy tiszte­letet, amellyel személye iránt igen sokan addig is< viseltettek. Temetése szombaton délután 3 óra­kor lesz a komárom-megyei Szent­mihálypusztán. A vármegye tisztikara baráti Huszár Aladár dr. főispán ós Palkovics László alispán vezetése mel­lett testületileg vesz részt a temeté­sen s koszorút helyez az elhunyt ravatalára. •••••••••••••••••••••••••••• Éjjeli szolgálatot június 15—21-ig a Roch­litz örökösök „Szent István" gyógyszertára teljesít. Személyi hir. Palkovics László al­ispán csütörtökön a komarommegyei Etón, pénteken pedig Agostyánban tartózkodik hivatalos ügyekben. Újra kifestik a szeminárium kápolná­ját. Az esztergomi érseki papnevelő intézetben most folyó tatarozási mun­kálatokkal kapcsolatban újból kifestik a szeminárium freskókkal díszített kápolnáját. A kifestés művészi mun­kálatait Magasi Németh Grábor vezeti. A restaurálás ideje alatt a növendék­papok a Bakács-kápolnában végzik ájtatosságaikat. Kévekötő, zsák, zsineg nagyban Schvachnál. Hol legyen az adóhivatal ? Mint ér­tesültünk, a m. kir. adóhivatal jelen­legi helyéről el óhajt költözni s a vízivárosi Magurányi-féle házat sze­melte ki új helyiségéül. A közönség érdekében valónak látjuk, ha az adó­hivatal a város központjában, a többi hivatal közelében marad. Mivel ille­tékes helyeken szó esett róla, mi is ideális megoldásnak tartanok, ha ily fontos közhivatal pl. a posta mellett, a Brenner-féle házban nyerne elhe­lyezést, amely e célra központi hely­zeténél fogva különösen alkalmas. Piissérozást legszebben készít Schvach. A hősök emléke c. beküldött közle­ményünkre a város polgármestere annak közlésére kéri lapunkat, hogy az emlék körüli park virágdiszót Mráz József kertész hazafias lelkesedésből és az emléken is megörökített, hősi halált halt Péter nevű fia emlékére ingyen ülteti ki és gondozza, mig az öntözést a város végzi, igy hát a pol­gárság külön egyéni hozzájárulására — bár minden önzetlen adományt szívesen elfogad e célra — ezidő­szerint szükség nincäen. Mráz kertész a mult évi egy virágcsoport helyett az idén már négyet kószitett. Ami a park állandó felügyeletét illeti, olyankor, amikor a Dorogi-út és a Baross-utca sarkán nagy forgalom nincsen, különösen a reggeli és az esti órákban, az arra felé hajtott álla­tok elvonulásakor a rendőrőrszem az emlék előtt teljesít szolgálatot, nap­közben pedig a környék lakossága ügyel arra, hogy a hely az emlékhez méltó legyen. Egyébként, ha az em­lék mögött az uj iskola felépül, az iskolaszolga kap megbízást a park felügyeletére is. 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárúháza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom