ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-16 / 53. szám

XXXIV. évfolyam, 53. szám. Ára 111 fillér* Vasárnap, 1929. Június 16. RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő .-Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia* 4 könyvnyomdavállalatnál. Miért legyünk optimisták? Esztergom, 1929. június 16. "Wekerle Sándor pénzügyminiszter költségvetési záróbeszédében élesen körvonalozta a kormány jövendő pénzügyi "és gazdasági politikáját. Rövid miniszterkedésének máris je­lentkezik érezhető hatása. Az adó­könnyítésekre vonatkozó végrehajtási utasítás már elkészült és a miniszter legközelebb értekezleten fogja a pénz­ügyigazgatókat arra utasítani, hogy olyankor követeljék be az adók fi­zetését, amikor az adósók fizetni tudnak. A pénzügyigazgatóságok a felhatalmazással nagy hatáskört kapnak, de ez egyúttal nagyobb fe­lelősséget is ró rájuk. A pénzügy­miniszternek gondja lesz, hogy szo­ciálas és gazdasági szempontból az adóenyhitési törvényekben lefekte­tett, intenciót az adó-adminisztrációt a gyakorlati életbe átvigye. A magángazdaság tőkeszegénysé­gének enyhítésére a pénzügyminisz­ter külön törvényben felhatalma­zást kér a szükségesnek mutatkozó kölcsöntárgyalásokra. A parlamen­táris szünet alatt remélhetőleg ked­vezőbbre fordul a külföldi pénzpiac helyzete és a miniszternek módot kell nyernie arra, hogy a kínálkozó előnyös kölcsönöket le is köthesse. Főként a mezőgazdaság érdekében fekvő méltányos záloglevélkölcsönről, továbbá a városok fennálló súlyos tartozásainak enyhébb kölcsönre leendő konvertálásáról ^kiván a pénz­ügyminiszter kellő időben gondos­kodni. Ezek a kölcsönök remélhető­leg enyhíteni fogják a jelenlegi nagy hiteldrágaságot. "Wekerle Sándor az optimizmust megyőződésének vallja és e meg­győződést alaposan meg is indokolja, mert azt akarja, hogy optimizmusa az ország széles rétegeiben vissz­hangra találjon. A miniszter a ja­vulásnak biztató jelenségeit látja. A kormány nagy alkotásokat fog már a közeljövőben megvalósítani. A kisvasutak építése az úthálózat nagy­arányú kiépítése, a vasutak helyre­állítási munkálatai, a pénzügyi kér­dés hamaros megoldásával már a legközelebbi jövőben megindulnak. Addig is amig erre nézve a szüksé­ges beruházási kölcsönök a külföl­dön leköthetők lesznek, a kormány az érdekelt vállalkozókkal egyetér­tőleg megtalálja a módját az ideig­lenes finanszírozásnak. E nagyarányú építkezési és közmunkák a földmun­kások tízezreinek fognak kenyeret juttatni. Az árvédelmi müvet csak államsegéllyel tudja elkészíteni a város. A város teljes ármentesitésére egy védőgát létesülóse szükséges. Nemcsak az érdekeit gazdák, akiknek földjei a szentkirályi árterületen vannak, hanem a város közönségére is háramló gazdasági következmények miatt a város érdekei is sürgették az ármen­tesitést. Meg is alakult az esztergomi árvédelmi bizottság, amely azonban csak úgy tud effektive működni, ha államsegélyt és államkölcsönt kap. A védgát költségei olyan nagyok, hogy sem város, sem az érdekelt földműves gazdák nem birnák csinálni. — Arány­lag a mentesített terület kicsiny, úgy, hogy 1 holdra elviselhetetlen terhet róna a költség viselése. Ha azonban legalább a költség egy részét az állam segélyképen adja, a hiányzó Összeget pedig kiskamatozású kölcsön formájában nyújtja, akkor az árvédelmi társulat üdvös és közgazda­sági szempontból rendkívül fontos működését ki tudná fejteni. Ebben az ügyben a város kérvényt nyújtott be a földművelésügyi minisz­terhez. Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő csütörtökön délben a minisztériumban járt és hangsúlyozva a védőgát elodázhatat­lan szükségességét, a város kérésének kedvező elintézését kérte. A legényegyleti dalárda pályázik a kormányzói dijra Az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája f. hó 9-én tartotta meg a debreceni országos dalosversenyen való részvétele útiköltségeinek fede­zésére rendezett dalestólyót a legény­egyleti nagyteremben. Az aznapi nagy körmenet és a júniusi meleg sokakat visszatartott ugyan a megjelenéstől, az estély azonban igy is a lelkes és őszinte elismerés jegyében igen szép erkölcsi sikerrel zárult. Ammer József szép jeligéjének el­éneklése után a Magyar Hitvallás csendült fel az ifjak ajkán, majd Varga József egyleti tag lelkes han­gon megírt alkalmi ódáját szavalta el az egylet egyik tehetséges szavalója: Szentgyörgyi Lajos. Ezu­tán sorra következtek azok a szebb­nél-szebb magyar dalok, amelyekkel a fiatal, de kitűnő hanganyagú és nagy szakértelemmel vezetett énekkar a debreceni országos dalosversenyen fellép. Ezek közül különösen Demény : „A tamási biró háza . . ." keltett élénk érdeklődést. Evvel a dallal pá­lyázik a legényegylet dalárdája is a kormányzói dijra. A másik figyelmet keltő műsorszám Zöld Karoly: „Nép­dalegyveleg" c. műve, amellyel a da­lárda a dalosverseny nópdalcsopor.t­jának versenyében vesz részt. A Himnus elóneklósóvel zárult tartalmas műsor a dalárda dicséretes ambíció­járól ós kiforott technikájáról tett ta­núbizonyságot. Szeretettel kívánjuk, hogy a debreceni dalosverseny ered­ménye isigazolja mindezen megálla­pításokat. Világraszóló diadalmenet lesz a pápa útja, amely a Szent Péter Bazilikától a Laterans Bazilikáig halad. Lapunk római tudósítója jelenti: Aki nem ól itt — az ma talán még el sem tudja képzelni, hogy milyen óriási jelentősége van a lateráni egyez­ménynek. Ez a béke, amelyet a pápa bölcsessége hozott létre, amelynek spiritus rektora Mussolini, olyan világraszóló eseményt jelent, amelynek hatását talán majd később fogja érezni az egész világ. Mint beavatott forrás­ból tudják, 1929. Junius 24-ón lesz az a pillanat, amikor 70 éves fogság után Szent Péter utódja kilép a bronzkapun és megjelenik az urökváros történelmi patináju utcáin. Mussolini külön utasítására a belügyminiszter államtitkára érintkezésbe lépett Grasparri bíboros államtitkárral, hogy megtárgyalják azt, hogy milyen ünnepélyes formák között fogja a pápa elhagyni a Vatikánt. Amikor Olaszországban és az egész világon elterjedt a pápa útjának Jhire a Vatikántól a Lateráni bazilikába, az öt világrész minden részéből rádió­grammok lés táviratok tömege adta tudtára az örökváros lakóinak, hogy százezrek akarnak résztvenni ezen az ünnepségen. A szállodák legnagyobb része már le van foglalva. A zarándokházakat kibővítették, de még mindig kevés a hely, mert ugyanennyi olaszra is számítanak az Orökvárosban. Ez a szám azonban még nem teljes. Több, mint valószínű, fél millió ember fog sorfalat állni azon az útvonalon, ahol pápa el fog haladni. Elképzelhető, hogy milyen fény ós pompa között fog lefolyni ez az ünnepség. Magyarország­ról is várják a zarándokokat, akiket Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás fog vezetni Rómába. — Őeminenciája vasárnap reggel utazik el városunk­ból előbb Budapestre, este aztán tovább utazikJRóma felé. Hogyan javallja az állam­építészeti hivatal vezetője az Árok-utca rendezését? A nyáron Iiefödcs alá kerül a tabáni csatorna is. A város vezetőségének közegészség­ügyi és városrendezési szempontból ma égető feladata az Árok-utca ren­dezése, amely — mint a részletes költségvetés mutatja, oly nagy ösz­szegbe kerül — (70, 80, ezer pengő), hogy azt a város előteremteni nem tudja. De nem áll a város rendelkezésére semmilyen formában, az a 60 ezer pengős összeg sem, amelyre nagy spórolással Ujszászy Imre műszaki tanácsos, az államépitószeti hivatal vezetője szerint az előbbi összeget le lehetne nyomni. Azért ilyen költ­séges a rendezés, mert az Árok-utca az elkészített tervek alapján csak úgy rendezhető, ha annak szintje az árvízszint fölé emelkedik, minthogy az árviz a hegyi vizek le­vezetésére szolgáló csatorna aknáin alacsonyabb nívónál felnyomulna és az utcát elöntené. Ez okból nem ve­zethetők be a csatornába az Árok­utca, valamint az oda torkolló Deák Ferenc, Jókai-, és Szt. Anna-utca szenny és csapadékvizei sem. Az utca szintjének felemelése tete­mes földmunkát, valamint a fentemli­tett betorkoló utt ákkal kapcsolatosan felmerülő egyébb mellókmunkákat, csatornakiegészitóseket stb. kívánja. Minthogy költségek hiányában a város ezt megvalósítani képtelen, Ujszászy Imre műszaki tanácsos ja­vasolja, hogy a szenny- és esővizek levezetésére a jelenlegi utcaszint meg­hagyása mellett három méter szélességgel birő köve­vezett, cementtel hézagolt folyókon burkolat létesíttessék, mely a közegészséget veszélyeztető jelenlegi állapotot nagyban megjaví­taná. Ez — véleménye szerint — hozzávéve a mellókmunkákat, körül­belül 9000 pengőbe kerülne. Az utca feltöltése a folyók két oldalán lassan eszközölhető ós a végleges rendezés ilyenformán elő­készíthető volna. Szükséges még az utca két oldalán gyalogjáró, amelynek költségei azon­1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma Balog László divatárúháza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom