ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-15 / 52. szám

XXXIV. évfolyam, 52. szám. Ám Cí filier« Szombat, 1929. jdnias 15. KERESZTÉNY POLITIK AI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszer készt (5: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A kérvényező városok sorába lépett Esztergom is, mint a ma sok szegény embere, aki fűhöz, fához futkos, folyamodik ide is, oda is megélhetésért, tűrhető sorsért, va­lami kis jóért, lakásért, munkaalka­lomért, kenyéréit, vagy még több kenyérért, jobb egzisztenciáért, ha ereje, életkedve van. A többi ne­héz sorssá!, küzdő vidéki várossal a még nehezebb sorssal küzködő Esz­tergom is kér állami támogatást, állami tőkét, építkezést és hozzájá­rulást, és kérvényei sorra mennek a minisztériumokba, odakerü'nek a kér­vénygarmadák tetejébe, hogy elin­tézést nyerjenek, hogy jöjjön egy kis állami tőke, áliami építkezés, állami útépítés Esztergomba. Jöjjön, mert a város maga már anyagilag teljesen kimerült, pénze nincs, a kölcsöuök kamatai agyoneszik, — és viszont fejlődése kezdetén van, élni akar és munkaalkalom, kenyér, ke­reset kell. Lehetetlen, hogy ha a miniszterek megismernél? ennek a városnak hely­zetét, ne segítenének az ügyek ked­vező elintézésével, hiszen Esztergom oly szerény volt eddig, talán az Öaz­szes vidéki városok között a leg­szerényebb. Azután meg a város éle­tének fellendítése, a polgárok adpzó­képességének fokozása állami érdek is. Vetii Sancte-tól Te Deuniig a tanító szüntelenül ott látja minden gyermek homlokán e figyelmeztetést: „Vigyázz reám ! Ne nyúlj hozzám avatatlan kézzel! Én Istené vagyok!" Aggódó szent félelemmel kezdi meg oktató és nevelő muökáját szep­temberben és folytatja ugyanígy jú­nius végéig. Sokszor megr< meg kezében a lát­hatatlan véső, amellyel Isten tulaj­donainak értelmén ós lelkén dolgozik. Mert csodálatos tulajdonságú drága­ságok ezek ! Egyszer lágyabbak a vajnál, és egy tekintettől formát vál toztatnak ; máskor keményebbek a gyémántnál, és ugyancsak erősen kell dolgoznia vésőjével, mig egy odaté­vedt salakot kiemel, vagy egy eltor­zult vonást helyreigazit. Végtelen aggodalom fogja el néha. Hátha durva volt a vésője! Hátha mélyebbre szaladt, mint akarta! Hátha rombolt ott, ahol építeni kel­lett volna ! Most az iskolai év végén az ő fe­lelőssége megszűnt, de a tiétek, kedves szül ők megkétszereződött. Vigyázzatok, mert eljön egyszer a ti,számotokra is az ,,óv vége" és eljön az Úr és számonkéri övéit, kiket elsősorban reátok bixoitl (tn ) Szükségessé vált a vasúti hozzájáró úi átépítése. h költségek a várossal együtt a vármegyét és a üávot is terhelnék. Az esztergomi vasúti állomás hozzá­járó útja, a mai nevén Baross Grábor­út, a háborúelőtti Esztergom élcelő­désének, bosszankodásának és hí flap krokijainak állandó tárgya volt a fenéketlen por és sár miatt, amelyet az utasnak az állomástól a vámig és vissza végig kellett szenvednie, mi­után a Mária Terézia-utca kereszte­zésének sártengeren sikerült magát keresztülküsíködnie. Azóta ez a hely­zet megszüs't és az út legalább is tűrhető a vámházig, onnan pedig az aszfalton végig egészen megfelelő. A forgalom megnövekedése és a vasút környékén kialakult építkezé­sek, új átrendezések, és az a körül­mény, hogy az idegenforgalom szem pontjából is fontos, hogy a vasúti hozzájáró út a msi kor követelmé­nyeijűek megfeleljen, a város foglal­kozik, a Baross Grábor-út átépítésé­nek tervével. Ez annál is inkább időszerű, mert az út dorogiúti tor­kolatánál útszélesítést kell keresztül vinni. Az utat mindenesetre új bur­kolattal kell ellátni. A város elő­készíti az ügyet ós lépéseket tesz abban az irányban, hogy az útépítés költségeit a várossal együtt a vár­megye ós a Máv is viselje. A város vesetősége különben is tudatában van annak, hogy a jó utak mit jelentenek a forgalom és fejlődós szempontjából és minden alkalmat megragad arra, hogy a város utcáit javítsa, modernizálja ós jó burkolat­tal lássa el. A kereskedelmi minisz­tériumban is van a városnak egy kérvénye, amelyben kéri a dorogi vámtól a Horánszky-utcáig terjedő xVtvonálnak keramittal való burkolá­sát államköltséggel, amelyhez a városnak 10 %-kal kellene hozzá­járulni Az ügyet, amelynek érdeké ben Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő tegnap járt el a minisztériumban, jóindulatúlag kezelik, és kilátás van a kedvező elintézésre. A csehszlovákiai ké#edési esetek és korrupció (Prágai jelentés.) A cseh ,,nemzeti és rendállamban" — mint dr. Benes hangoztatni szokta, — a sok apróbb kémkedési és korrupciós ügyeket nem te­kintve négy súlyos eset vonja redőkbe a kormánykoalíció pártjainak homlo­kát annyira, hogy határozati javaslatában. — melyet a kormányhoz inté­zett, — az állam létét félti a „kormányzat minden ágában megnyilvánuló bűnöktői ós hibáktól." Ez a négy eset a következő : 1. Falout vezérkari kapi­tány kémkedése, aki a cseh mozgósítási terveket adta el Németországnak ; 2. a Massinger-féle pozsonyi kémkedési ügy, aki állítólag Magyarországnak szállított katonai értesüléseket: 3. Schnajdo Vencel prágai állami pénzügyi igazgatósági főtisztviselő zsarolási és vesztegetési ügyei és 4. Klepsch és Zitek pénzügyminiszteri tisztviselők francia értékpapír-hamisítása, A csehek minden hajt, bűnt az Osztrák-Magyar Monarchia hagyománya­ként szeretnek feltüntetni. De a soroza*os esetek, melyeknek szereplői szü­letett csehek és u. n. megbízható elemek, kezdik már a franciák szemét is felnyitni középeurópai szövetségesük értékét ós megbízhatóságát illetőleg. I Ör % Az angol király eryik udvari orvosa Hajdúszoboszlón járt ós vitt magával a gyógyforrás vizéből, melyet felhasz­nálnak a király gyógyításánál. Pakson egy 24 tagú színtársulat működött. A gyér pártolás miatt ab­bahagyták a játékot, de a színészek nem tudnak elutazni, mert nincs pénzük. Bethlen István gróf miniszterelnök megkötötte Spanyolor zággal a békél­tető és döndőbiróságí szerződést, amely nagyban hozzájárul Magyaror­szág nemzetközi pozíciójának emelésé­hez. Az etezreóik üj népiskola készül el ősz folyamán, mondotta Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a képvi­selőházban, A barcelóniai világkiálitás magyar pavilonját, amelyről lapunkban már megemlékeztünk, csak június 28-án nyitják meg nagy ünnepséggel. Szegeden kukoricapapirgyárat léte­sítenek A kukoricaszár és cirokszár szállítására most folynak a tárgyalá­sok a gazdákkal. Grlattfelder Gyula csanádi püspöü lekötötte e célra az uradalom 100 holdas cirokterméeét. Váralján (Tolna ym.) Szűcs János gazda szóváltás közben egy zúzóval fejbeütötte két felnőtt fiát. Az egyik nyomban meghalt, a másik életveszé­lyesen megsérült. Az apa ezután el­tűnt a községből. Holttestét most ta­lálták meg egy közeli erdőben. Fel­akasztotta magát. * Éjjeli szolgálatot június 15—21-ig a Roch­litz örökösök „Szent István" gyógyszertára teljesít. Emlékeztető. — Június 15. — D. u. 6 órakor a Szent Anna-zárdai szivgárda szinielőadása az intézet nagytermében. Este fél 8 ó. zeneiskolai hangverseny. A Magyar Nők Szentkorona Szövet­ségének kuitúrdélutánja. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége hely­beli szevezete vasárnap, f. hó 16-án délután fél 5 órai kezdettel kultúr­délutánt rendez a gimnázium nagy­termében. Belépődíj nincsen. Mű­sor : 1. „Hiszekegy" énekli a turista da­lárda. 2. Beszéd. Tartja Uzv. Istvánffy Gryuláné, a Magyar Nők Szt. Kor. Szöv. országos titkárja. A gyászeset miatt főméit, herceg Odescalchi Ká­rolyné helyett. 3. „Álmodj" Balya Ibolykától és még egy szám, énekli K. Eitner Irón énekművész. 4. „A hid„ ifj. Szász Károlytól, szavalja Szarvasy Olga szavalóművósz, oki. középiskolai tanár. 5. Záróbeszéd^ tartja Bokor Imre író, gróf Zichy János helyett aki gróf Au drásy Gry ula halála miatt nem jöhet Esztergomba, a „Lafontaine" társaság igazgatója. 6. Himnus, énekli a turista dalárda. Színielőadás a Szent Anna-zárdában. Mint már jeleztük, az esztergomi Szent Anna-zárda leányiskolájának szivgárdája f. hó 15. és 16-án (szom­baton és vasárnap) d. u. 6 órakor az intézet nagytermében színielőadást rendez, melyen szinrekerül „A lurdi pásztorlányka" c. szinmű 5 felvonás­ban. Belépődíj 1 P, állóhely 50 fill. A reáliskola évzáró tornaünnepélyét vasárnap, június 16-án tartja a Move szigeti sportpályáján. Kezdete 16 óra 30 perckor (d. u. fél 5-kor). Műsora: 1. felvonulás 5 oszlopban, 2. Hiszek e gy • . • 3. Közös tagszabadgyakor­latok. 4. Síkfutás (LIL o. 60 m., III­IV. o. 80 m., V-VI1. o. 100 m.) 5. Magas nyújtógyakorlatok. 6. Staféta­futás (I-IL o. 4X60 m., I1I-IV. o. 4X80 m.), 7. Súlylökés, diszkoszdo­bás és derelyvetés, 8 Gyakorlatok a lovon, 9. A felső osztályosok fa­botgyakorlatai. 10. Talajtorna, 11. Futballjáték az intézet I. ós II. csa­pata között, 12. Felállás oszlopokba, díjkiosztás, 13. Himnus, 14. Elvonu­lás. A m. t. szülőket, az iskola ba­rátait és a szives érdeklődőket tisz­telettel meghívja az Igazgatóság. Be­lépődíj nines. Ma éjjel tűz volt Tabánban. Csü­törtökről péntekre virradó éjjel, 1 órakor vészes szirénabúgás riasztotta fel a város csendjét. A tüzet a tüzoltóőr jelezte, aki észrevette a Főapát-út'-sarkáról, hogy ^Tabán felől 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma alog László divatárúháza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom