ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-06-09 / 47. szám
RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A munkanélküli ember Esztergom, 1929. június 8. Divatos szó lett a „munkanélküliség", évek óta ankétek, gyűlések, parlamenti felszólalások és kormányintézkedések nehéz problémája a munkanélküliség kérdése, évek óta rágják, csépelik, úgy, hogy szinte rájár a szánk és süketen megyünk el mellette. A legtöbbet hánytorgatott ügy, amelynek megszüntetése érdekében másokhoz viszonyítva — el kell ismernünk — sok történt, de még mindig nagyon kevés, ha magát a munkanélküliséget nézzük, a munkanélküli embert, a családapát, aki kenyeret akar adni éhező családjának, de nem adhat, mert nem dolgozhat, — vagy akár a munkanélküli fiatalembert, aki ambícióval teli indul neki az életnek, de a munka hiánya miatt pályájában megakad, családot nem alapithat és sokszor a züllés útjára téved. A munkanélküliség erkölcsi, szociális és politikai kihatásai is beláthatatlan veszedelmeket hordoznak a nemzet jövőjét illetőleg. Nemcsak a maga, de a nemzet szempontjából is jótétemény, ha egy egy munkanélküli szegényember munkát, kenyeret kap, és vádoló, lá zongó lelkét megnyugtatva dolgos kezébe veheti a szerszámot. Sok mindenféle közmunkát, építkezést, amely ellen különben az amúgy is súlyos adóterhek miatt tiltakoznánk, megbocsátunk, ha azt a munkanélküliség enyhítésével indokolták. Több vidéki várossal együtt Esztergom is elment a munkanélküliség enyhítését célzó középitkezéseknél ad dig a határig, amelynek túllépése tekintetbe véve az eddigi súlyos hi telkamatot, a város csődjét és az adófizető polgárság anyagi romlását jelentené. A munkanélküliség enyhi tése érdekében mégis örülnünk kell minden oly vállalkozásnak és épit kezesnek, amely városunk területén más (állami, egyházi vagy magános) tőkék segélyével kel életre — a mi iparosaink és szegény munkásembereink foglalkoztatásával. És han'gsú lyozzuk külön is: nem igegenből hozott iparosokkal, munkásokkal I Ez az erején túl sokat áldozott város el is várhatja az államtól és más nagyobb tőkehatalmaktól azt a támogatást, amely biztatólag hatna a város fejlődésére és a dolgozni akaró szegény emberre is. h új szólőgazdáikodási és hegyközségi törvény esztergomi vonatkozásokban Irta : Bleszl Ferenc. A szőlőgazdaságra vonatkozó új törvény egyik legfontosabb része azon megszorítás, hogy a földmivelési miniszter a varmegyei hegyközségi tanács meghallgatásával rendelettel állapítja meg azokat a szőlőfajokat, amelyek az egyes borvidékeken telepíthetők. A régi bortörvény, az 1893. évi XXIII. törvénycikk az országot borvidékekre osztván, Esztergom a neszmélyi borvidékhez osztatott be és igy az esztergomi „hegyi" borok „Neszmélyi bor" elnevezés alatt hozhatók forgalomba, azonban tudtommal a régi törvény nem állapítja meg, hogy a neszmélyi hegyi borok mily szőlőfajokból állíthatók elő. Fiatalabb koromban, tehát évtizedekkel ezelőtt ón is foglalkozván intenzív, szakszerű szőlőműveléssel és a szőiöfajok megválasztásához, a termés mennyisége és minősége tekintetében elért helybeli gyakorlati tapasztalataimat a jövőbeli szőlőbirtokosoknak, valamint az alakitandó vármegyei hegyközségi tanácsnak következőkben bocsájtom rendelkezésükre. Voltak ugyan kevert fajtájú régi szőlőim is, azonban az általam telepitett új szőlőkben már teljesen fajtiszta táblákat, illetve a kísérleti telepen fajtiszta sorokat ültettem, ezek terméseredményeiről a következőkben számolok be. A szent János-kúti, délnyugati fekvésű, 2 l / 9 kat. hold szőlő 5 táblába volt osztva ós mindegyik félholdas részletbe más fajtájú borszőlő lett ültetve, ezek átlagos egy évi termésmennyisége ós a klosterneuburgi mustmérő szerinti cukortartalma átlagban a következő volt: Mézes fehér 18 fokos 16 hl. törk. must Ezerjó 19 „ 13 „ „ Apró fehér 16 „ 18 „ „ „ Fehér dinka 16 „ 17 „ „ „ Szlankamenka l6 „ 21 „ „ „ Kadarka 16 „ 17 ,, „ „ A Zamárdhegy kitűnő déli fekvésű oldalán, a primaciális szőlők mellett volt a kis fbjgyüjteményem, ahol a nálunk általában ismert, de ezenfelül itt ismeretlen kiváló kazár és külföldi fehér szőlőfajokból ültettem egyegy húsztőkés sort. Amidőn ezen kis kísérleti telep termőre fordult, nyolc éven át pontosan megállapítottam a termés minőségét és mennyiségét. Az egyenként 20 tőkéből álló sorok nyolc évi termését és klosterneuburgi mustmérő szerinti átlagos cukortartalmát a következőkben közlöm: Mézes fehér 19 fokos 46 kiló szőlő Ezerjó Apró fehér Fehér dinka Szlankamenka Sárfehér 20 17 18 17 21 Tokaji furmint 21 ,í 40 „ i, 85 „ „ 50 „ n 103 „ n 50 „ .. 37 .. »> 93 ,, ti 80 „ „ 49 „ Mustos fehér 16 „ 60 1000 éves emlék 19 „ 58 Leányka 20 „ 56 Rajnai rizling 19 „30 Olasz rizling 18 Piros bakator 17 Piros weltlini 20 Járdovány 15 ,,99 Ezen kimutatásból világosan kitűnik azon köztudomású tény, hogy a bor minőségót a szőlő jó fekvése nagyban előmozdítja, továbbá, hogy a nagyobb termőképességű szőlőfajok gyengébb bort adnak, viszont a finomabb borszőlők kevesebbet teremnek. Szent János-kútnál volt egy kat. hold amerikai alanyra nemesitett ojtvány szőlőm is. Sajnos azonban, hogy az nem vált be, mert dacára annak, miszerint a drága pénzen vett ojtványok, (ezre 150 forintba került) a más vidéken jól bevált Ripária portalisz alanyuak voltak, a tőkék csakhamar visszaestek ós igy a táblát is, döntéssel az európai gyökérre eresztettük és szónkónekeztük. Kitűnt ugyanis, hogy a mi szőlőtalajaink általános mésztartalma miatt Ripária portalisz alanyokon szőlőt nem tudunk fentartani. Talán a Ripária rupestrisz alanynyal tudnánk boldogulni, mivel az állítólag meszes talajon is helytáll. Volt 2 l / 9 holdas fajtiszta csemegeszőlőm és Őrhegyalján, ennek terméseredményéről az esetleges érdeklődőknek szolgálok adatokkal. Szőlőimet — természetes — szakszerűen kezeltem. Csak jó rigolozott talajba ültettem, gondosan szénkénegeztem ós permeteztem, bőven trágyáztam, a termést mennyiségét csercsapos metszéssel fokoztam és a szüret idejét lehetőleg kitoltam. Azt vélem, hasznos dolgot végeztem, amidőn az új szőlőgazdálkodási törvény életbeléptetése alkalmával helybeli tapasztalataimat a szőlősgazdák rendelkezésére bocsájtottam. lOrszaa-Világi A belgrádi konferencia mérlege. — Az „Esztergom" eredeti értesülése. — A nagyjelentőségűnek beharangozott belgrádi kisántánt-konferencia célkitűzései ezek voltak : 1. Lengyelország belépése a kisántántba. 2. Az eddigi kétoldali szövetségi szerződések helyett háromszoros, illetve általános kisántánt-szerződés megkötése. 3. A leszerelési, jóvátételi és kisebbségi kérdések megvitatása. Eredményei: 1. A lengyel külügyminiszter a konferencia idején Budapesten biztosította Magyarországot és Olaszországot Lengyelország barátságáról. 2. A szövetségi szerződés az Olaszországgal szemben való állásfoglaláson azonnal meghiúsult. Ellenben sikerült döntőbírósági szerződést nyólbeütniök, mint az ellenséges vagy közömbös államoknak. 3. Egyéb kérdésekben — leszögezték eddigi álláspontjukat. Ez a mérleg azt mutatja, hogy a kisántántot semmi más nem tartja össze, csak a konc biztosítása. Ez az „erkölcsi" létalap pedig igazán nem lehet termékeny és alkotó gondolatok rugója. Robban a dinamit — Az „Esztergom" eredeti értesülése. — Négy hót alatt négy dinamitrobbanás a horvát nyelvterületen, a tettesek eredménytelen nyomozása — ez az eredménye eddig Horvátországban a szerb politikai vezérek deportálásának. — A nagy híd felrobbantása nem a király ellen irányult, — jelenti a kormány. — Hogy a horvátok tíz év után már elfogadják a dinamitot politikai fegyverül, az Belgrád bűne. Most még csak hidak alatt robban a dinamit — vájjon holnap nem-e a diktatúra és vele együtt Jugoszlávia alatt ? A király üzenete a horvátokhoz — Az „Esztergom" eredeti értesülése. — Drinkovics népjóléti miniszter a horvát vidékeken tett szemleútja alkalmával, mint a király üzenetét, többször elmondta: „A mai helyzet addig tart, amig a politikusok rossz munkájának utolsó nyomait is eltörlik. Ezért kór a király minden horvátot, hogy őt ebben a nagy munkában együttműködésével segítse, hogy minél előbb megoldhassa azokat a feladatokat, melyeket az ország és nép érdekében maga elé tűzött." Továbbá : ,.Nem lesznek sem választások, sem pártok addig, mig az állam helyzete tökéletesen nem szabályozódott. Es ehhez hosszú idő szükséges." A ..Novosti" c. hivatalos lapot, mert egy Drinkoviccsal folytatott beszélgetés kapcsán közölte, hogy a király üzenete „rossz hatást keltett 1 ', elkobozták. A vatikáni postahivatal első táviratát a pápa az olasz királynak küldötte, aki erre ugyancsak meleghangú táviratban válaszolt. Az orosz szovjet-kormány és a mandzsúriai kínai hatóságok között a helyzet a végsőkig kiéleződött. A szovjet a vörös gárdát Mandzsúria határára rendelte. A Vezúv tűzhányó hegy működése csökkenőben van. A legnagyobb kitörés idején a tűzoszlop ötszáz méternyire emelkedett a kráternyilás fölé, ahonnan sisteregve zúdult vissza, hogy aztán szóles, tüzes folyamban (láva) hömpölyögjön le a völgybe. A lávagyűrődés széle már mindenütt keményedik. Megfojtotta magát;] a munkaközben nyaka köré csavart nagymennyiségű gézzel dr. Mahánszky László szegedi kórházi főorvos, Szeged legnépszerűbb sebésze.
