ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-04-28 / 32. szám

XXXIV. évfolyam, 32. szám. .írm 24) fillér. Vasárnap, 1929. április 28. KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra Ví\* •-. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. és 20 P. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál mm Of város vízdíja Vácott tudvalevőleg csak a közelmúltban létesült a vízvezeték s akárcsak annakidején nálunk, ott is nagy az elégedetlenség azok körében, akik a vízdíj kirovását egyéni szempontból nem tartják méltányosnak. Az egyik váci képviselő a legutóbbi városi közgyűlésen vízdíjösszehasonlitást olvasott fel, amely szerint az általa felsorolt gazda-háztulajdonosok sokkal több fvízdíjat fizetnek Vácott, mint fizetnének Gyöngyösön, Egerben, Esztergomban vagy másutt. A különbség annyira szembeszökő' volt, hogy Krakker dr. polgármester elrendelte az utánszámitást részben közvetlen tanulmányozás, részben hivatalos adatok bekérése alapján. A Váci Hírlap ápr. 14-i számában közölt összehasonlító adatok szerint Esztergom igen előnyösen emelkedik ki azon öt város közül, amelyekben az utóbbi években létesült a vízvezeték. Az építési költség pl. a következő : Vác 2 083.000 P Gyöngyös 1,400.000 „ Eger 2.150.000 „ Esztergom 1.500.000 „ Szekszárd . .... . , ... 1.500.000 „ E szerint Gyöngyös volna a legelőnyösebb helyzetben, ámde itt a vízdíjmegállapitást nem előzte meg pontos kataszteri felvétel és számítás, ennek eredménye pedig, hogy a város igen kellemetlen helyzetbe került, mert az alacsony vízdíj nem fedezi a törlesztést és az üzemköltséget s 1928-ban 100.000 P hiány volt, mely ebben az évben 186.000 P-re emelkedik. A vízdíjakat tehát az egész vonalon fel kell emelni, ha a várost a csődtől meg akarják menteni s a vízvezetéket is tovább építeni. Egerben a helyzet hasonló volt, de a város segített a bajon, mert a vízdijakát már erre az évre 6 %-al emelte fel. Igen érdekes az az összehasonlító táblázat, amely 9 váci gazda vízdíját tünteti fel olykép, hogy mennyi évi vízdíjat fizetnének ezek sajátos körülményeik folytán az öt összehasonlított városban. E szerint: A váci lakos neve: Vácott fizet Gyöngyösön Egerben Esztergomban § h NS N t« M <D ti cc Mikuska J. 248-35 248'— 294-80 228 — 260 20 Vadkerti F. 51-52 66-— 58-425865 Ribárszky P. 108-«8 108-110-80 97 — 121-20 Pilinyi F. 115 12 136 — 118 40121 — 135-10 Králik I. 59-24 66'— 60-80 55~ 72-55 (Hunyadi-u.) 121-20 Králik I. 104-90 108-— 126-40 97121-20 (Rákóczi-u.) Hídvégi J. 70-52 66'— 78-80 627645 Hever M. 95-72 80-— 11240 70 — 93 50 Rácz I. 56-— 15-73-60 24 — 48-55 Aki tehát eddig az esztergomi vízdíjak magasságát kifogásolta, megnyugodhatik abban, hogy az új vízvezetékkel bíró városok között Esztergom vízdíjai a legalacsonyabbak, és ha e vizdijakat a lakosság pontosan fizeti, nálunk a vizdij felemelésére nem is lesz szükség. A takarékpénztár a hadirokkantaknak megfelelő számú kád- és gőz fürdőjegyet bocsájtott rendelkezésre a tulajdonát képező hóviz-gyógyfürdő használatára. A jegyekért a súlyosabb hadirokkantak a közgyámi hivatalban jelentkezhetnek. Tüzek az éjtszakában A Stefánia Anya- és Csecsemő'védő' Egyesület, hogy nehéz nemzetvódö hivatásának eleget tegyen, minden évben karácsonyi vásárt, majd álarcos-bált és végül utcai gyűjtést szokott rendezni. Ezen 3 akciójának köszönhető, hogy sikerült immár közel nyolc éve fenntartani az egyesületet, mert a tagdijak ugyancsak gyéren folynak be és a nagyobb tömeg valahogy nem akarja belátni, hogy mit jelent ezen egyesület működése, különösen a csecsemőhalandóság meggátlására. Hisz a magyar földön még kétszer annyi magyar fér el, mint ma él^— és akkor meg lesz a régi nagy Magyarország és visszatér a békebeli megélhetési lehetőség ! Akkor, mint a „Tüzek az éjtszakában" végződik: „Lesz még ünnep a világon." Az utcai gyűjtést a miniszter mindenütt betiltotta, az álarcosbál pedig már évek óta nem tetszik a hölgybizottságnak, amely nemcsak a bevételekre néz, de erkölcsi sikert is akar. Igy született meg az es.Mne, hogy az álarcos-bál helyett inkább egy műkedvelő előadást rendeznek a hölgyek. A terv nemcsak óriási anyagi sikert, de oly erkölcsi sikert is aratott, amely Esztergomban szinte páratlan! Hisszük, hogy ezután minden esztergomi kötelességének tartja a Stefániának még melegebb támogatását. A darabot az illusztris szerző, Földes Imre teljesen ingyen engedte át a szövetségnek. Hála és köszönet érte e helyen is. Hogy a darab a szerző sok sikerének a legjava, ehhez kétség nem fér. A darab tartalmáról nem írok, mert hiszen alig akadt olyan hazafiasán gondolkodó lélek Esztergomban, aki súlyos akadályoztatásán kívül ezt a darabot meg ne nézte volna. Ami a szereplöket illeti, bocsássák meg a hölgyszereplők, hogy először is Merényi Gyuláról emlékezem meg, aki a sugó tragikus szerepét adta. Istenadta színész tehetség ! Ugy alakított, hogy az ország bármelyik színpadán megI állana a helyét ! Marosi Marianka teljesen átéi rezte szivével és sugárzó intelligenciájával a I szerepét. Jobban ezt a szerepet sem lehet ját; szani. 0 pedig olyan egyéniség, hogy a bókokra nem sokat ad, mit írjam meg tehát, hogy csodaszép volt a Melinda kosztümben is. Külön elismerést érdemel dr. Henitzky Géza, aki a sziguranca főnökének intrikus szerepét játszotta oly megkapó hűséggel, hogy tekintettel a jelenlévő és az izzó hazafiságtól lelkesedő ifjúságra, külön vigyázni kellett reá, nehogy valamelyik lelkes ifjú összetévessze ezt az ízig-vérig magyarlelkű fiatalembert az intrikus oláh rendőrfőnökkel és meg ne verje. Kó'halmy László végre egyéniségének megfelelő szerepben jeleskedhetett. Az ö egyénisége nem birja a bluett bolondságát, de mint Gálffy, kiváló és rendkívül rokonszenves volt. Meghatott mindenkit Kornháber Samuné a szinigazgatónó szerepében. Rumy Erzsi és Kornháber Magda, két csöppség, egyáltalán nem voltak elfogultak. És a jól elmondott Magyar Hiszekegyre itt felhangzott a nyíltszíni taps, a siker legbiztosabb fokmérője. Willy Imre a román tábornok ellenszenves alakját vállalta: kitett magáért. A műkedvelők szimpatikus szerepeket szeretnek játszani, aki ily szerepekre vállalkozik, az már ezért is dicséretet érdemel. Diliért Gyula a színigazgatót és kétségbeesett apát alakította kitűnően. Eosznáky Edith, Irén szerepében, megjelenésével ós már ismert műkedvelő rutinjával kedvesen hatott. Marosi József három szerepében is nagyon jól játszott. Klinda László is a régi jó műkedvelő volt. Két szerepben Hoffmann Béla Beeső szerepében kitűnő fellépésével különösen a fiatal leányok szivébe lopta be magát. (Kell-e ennél még több neki ?) Dibáczy, Kiss és Keszthelyi jól kiegészítették az együttest. Ég most egy néma szereplőről szólok, Ne?nesszeghy Gyuláról, aki a szuronyos oláh katona szerepében oly kabinetalakitást nyújtott, hogy mindenkit könnyekre fakasztott ós ezzel megmutatta, hogy kis szerepben is lehet szépet alakítani. Végül nem feledkezhetünk meg az esztergomi tanítónőképző intézet bájos növendékeiről sem, akik a „Nebántsvirág" kórusban kedvesen énekeltek. Borz Jolánka különösen kivált szép szólójával. Amint látjuk, egy majdnem egészen újonnan összeállított gárda szerepelt, de ott volt mögöttük a rutinirozott rendező, Berán Károly, akinek mi, régi esztergomiak soha nem fogjuk elfelejteni, hogy mennyit fáradt szórakoztatásunkért. A sok kacagtató bolondság után most másodszor fakaszt szemünkben könnyeket. A „Pillangókisasszony" és „Tüzek az éjtszakában", ezek oly mesteri dolgok, amelyek nemcsak sok fáradtságot, de sok hozzáértést is igényeltek. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki csak egy gondolattal is hozzájárult a „Tüzek az éjtszakában" tervezéséhez és elgondolásához. De a legnagyobb hálát ne várja tőlünk se a Stefánia Szövetség fáradhatatlan hölgybizottsága, se a szereplök, hanem menjen el mindenki megnézni a Stefánia helyiségébe azokat a gagyogó apróságokat és azokat a boldog anyákat, akik élvezik ezen nemes intézmény összes előnyeit, ott megtalálhatják fáradtságuk jutalmát. (—i—n.) A Bakácskápolnai Máriakongregáció férfitagjait kérjük, szíveskedj ének teljes számban megjelenni ma vasárnap, d. u. 4 órára a rendes havi ájtatoságon ós az utána tartandó évi gyűlésen. Vezetőség. Meghívó. A „Páduai Szent Antal Egyesület" ma, f. hó 28-án (vasárnap) délután 3 órákor a városház nagytermében közgyűlést tart, amelyre a tagokat tisztelettel meghivja az Elnökség. Tárgy : 1. P. Oslay Oswald szentferencrendi tartományi főnök ismerteti az Eger-városi szegénygondozást. 2. P. Czirfusz Viktorin házfőnök beszámolója az egyesület eddigi működéséről. 3. Az egyesület tisztikarának ós intézőbizottságának megválasztása, Turista kirándulás! Vasárnap, 28-án útirány: Vaskapu, Maróti-geiinc, Hoffmann-forrás, Czakónyereg, Dömös. Hajóval vissza. Mkezós hátizsákból. Indulás : reggel a máv. p. u.-ról 9 kor, hol a budapesti „Fecske"-osztály csatlakozik. Vezető : Kemény Miklós Felkéretnek a turista testvérek, kik túrát kivannak vállalni, hogy azt Rottár Alfonznál bejelenteni szíveskedjenek. Az Iparoslányok Mária-Kongregációja f. hó 28-án (ma vasárnap) délután 6 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében a következő vidám szórakoztató műsorral lép fel: 1. A kis harang. Énekli a kongregáció énekkara. 2. Az anyákhoz. Irta ós szavalja: Imrey Mariska. (Falusi életkép.) 4. Szép Ilonka. Melodráma. Szavalja. Újvári Rózsi. 5. Farkas—Tarnay : Mesék. 6. A király szállóban. Vígjáték 1 felvonásban. 7. Babatündér. Táncos jelenet. Helyárak: L hely ([—VIII. sor) 1 P, II. hely 60 fill., állóhely 40 fill., gyermekjegy 20 fill. Jegyek az előadás napján a pénztárnál válthatók. Szeretettel várnak