ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-01-09 / 3. szám

XXXIV. évfolyam, 3. szám. 4ra 14) Aller« Szenda, 1929. jaouáK 9. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITÍKAÍ ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések .felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál A sajmeggytermelés jövője Esztergomban Irta: SZÖLGYÉMY GYULA. Az „Esztergom" karácsonyi számában a sajmeggy (szagosmeggy) termelését ismertettem. Legyen szabad ez alkalommal a termelés új felkarolásának kihatásairól néhány szót szólanom. A szagosmeggy — termelés elsősorban munkaalkalmakat nyújt: tavasztól őszig a termelés, télen a feldolgozás körül. A munkaalkalom állandó biztos kereset, a megélhetés fundamentuma. Erre itt van néhány kis példánk: a kékfestő, a szövő, a szappan, a téglagyárak ós a vasgyárak üzemei, melyekben sok ember nyer keresetet. A szentgyörgy mezei napszámosokból télen a meggyfa feldolgozásánál sokan nyertek alkalmazást a múltban és kevesen a jelenben, mert nincs nyersanyag, nincs elegendő termék. A serdülő ifjúság részére mennyi munkakereset jelentkeznek, ha a szagosmeggy termelése lendületet nyerne.. Maga a telepítés a szőlőéhez hasonló. A magról kelt 1—2 éves csemetéket állandó helyére sorokba ültetik, kapálják, tisztán tartják, őszkor a talajt trágyázzák, kellő időben a hajtásokat alakítják, majd minden harmadik évben a kialakult vesszőket a tőkéről lemetszik. A telepítést úgy eszközlik évről-évre fokozatosan, hogy minden évben egy-egy szakasz vágható, szüretelhető legyen. Az értékesítésnél vevő lesz, mert a jó bor nak nem kell cégér. Vidékünk elég meleg, napsugaras, az illatos anyagok, a szép szín kifej lődósére kedvező, mi az értéket, használhatóságot emeli. A levágott hajtások, a lefűrészelt csapos, huckós részletek használhatóság, alak, nagyság szerint csoportosíttatnak a feldolgozás célja szerint. Mi készül szagosmeggyfából ? Sok minden féle használati dísztárgy, pl. "sétabot, esernyőnyél, pipaszár, szivarszipka, képráma, tükörkeret, virágtartó —- kosár és állvány, íróasztalra tintatartó, írószer — allványka, tollnyel, pap rnyomó, tálca, tűtartó, ezerfel« apró humoros szobrocska. A tervező és alakító képesség megszámlálhatatlan alakban nyerhet kialakítást, kifejezést. Esztergom ritka szép földrajzi fekvéssel bíró történelmi város, melynek kiváló pontjai, helyei képeslevelezőlapon is megjelennek. Ezeknek kedves keretet nyújtana a sajmeggy és így kifüggeszthetően még értékesebb „Esztergomi emlék" nyújtatnék a látogatók kezébe. El sem tudom képzelni, hogy a turisták, a fürdőzők, aii idegenbe költözött esztergomi véreink ilyen „Esztergomi emiók" nélkül távoznának. Az iparművószetre hajlamos és iskolázott ifjúságunk részére keres^tforrás nyílnék és ezen kialakulásban rajztanáraink, festőink, szobrászaink bizonyára készségesen közreműködnének. A vállalkozási hajlam révén nálunk új iparművészet fejlődhetne. E ek a kis tárgyak szépségök, kedvességük mellett kellemes illái ot terjesztenének ott, hol elhelyeztetnek. Az idegenforgalom után vágyakozó városunkból igy emléktárgyak szóródhatván ik szét. A múltban áldott emlékű Oltóssy Pál 1842 ben honoáította meg a sajmeggyet. Sok munkásnak ezzel kenyeret adott nyáron ós tólen át kezébe, de a feldolgozás művészies kialakítására, kifejlesztésére nem terjeszkedhetett ki, ezt Becsben végezték. A helyzet megváltozott, már volna elegendő készség a mi népünkben, hogy ne szoruljunk a bécsiekre. Van itt már elegendő kifejlesztésre vágyakozó, keresetet igénylő ifjúságunk, kik örömmel elhelyezkednének ily irányú üzemben. A szagosmeggyfa termeléssel a gazdaközönségnek meg kellene barátkoznia, a hegyeken telepíteni, művelni, ír ivei ez a gyümölcstermelés keretébe beilleszthető, jövedelemfokozó gazdasági ág lehetne és örökséget hagyhatnánk utódainknak, mi is kaptunk, ebből élünk, ebből fedezzük, ha nehezen is, a fejlődós kiadásait. Ez megférne a szőlőkultúra mellett és állandó sí tana az évi jövedelmet. Iparűzés ós kereskedelmi szempontokból is létjogosultsággal bir a meggyfatermelés, mert a gyári tizem egyenletes jövedelmet biztosíthatna ügyesség é* értelem szerint. Az iskolai tanítás körzetében helyet foglal a slőjdmunka, mely alkalommal fel-felcsillan a kis iparművész, de sok esetben tér hiányában, elhal, más területre szorul. A sajmeggy gyümölcse a három-nágy éves bokron virágzat alakjában megjelenik s így is, diszbokornak beválik. Ha a gyümölcs megérett, értékesíthető, összezúzva adja a „Meggylelke" cirnÜ likőr alapanyagát, de illatszernek is feldolgozható, Sokan nem tudják, hogy a bő cseresznye ós meggytermés alkalmával városunkból külföldi kereskedők tíz vaggon cseresznyét és meggyet vittek el részint kimagozottan, részint már kiforrottan, mint szesz és ipari anyagot. Pénzt hagytak itt! Bárcsak a feldolgozást is mi, esztergomiak végezhetnők ! A téli estéken gondolkozzunk a szagosmeggyfa termeléséről. 1 ^Tarsem-gl exacilélceztető. (Ebben a rovatban a rendezőségek felkérésére ' díjtalanul nyilvántartjuk a farsangi összejöveteleket.) j Jan. 12. Református egyházközség- műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 12. Hajós-Egylet táncos vacsorája a Kaszinóban. „ 13. Ipartestület színdarabbal egybekötött táncestélye a Fürdőben. •I 13. A Belvárosi Kath. Olvasókör tánccal egybekötött szinielöadása saját helyiségében. „ 13. Szentgyörgy mezői Kath. Olvasókör táncmulatsága saját helyiségében. „ 19. Izr. Jótékony Nőegylet műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 19. Iparos- és Kereskedő Levente-Egyesület műsoros táncestélye a Legényegyletben. „ 20. Szenttamási-Vízivárosi Kath. Polgári Kör színdarabbal egybekötött farsangi mulatsága saját helyiségében. „ 27. Move Sportegyesület farsangi mulatsága a Kath. Legényegyletben, í Febr. 1. Felvidéki Főiskolások táncestélye a Fürdőben, í „ 2. A Kath. Legényegyesület színdarabbal és tánccal egybekötött nagy bálja saját kultúrpalotájában. „ 2. Balassa Bálint Irodalmi ós Művészeti Társaság táncestélye a Fürdőben. „ 7. Kereskedelmi Tanfolyam Fehér-Rózsa estélve a Fürdőben. » 9. Kath. Kör családias jellegű farsangi mulatsága saját helyiségében. „ 9. Kereskedelmi Társulat estélye a Fürdőben. „ 10, A Kath. Legényegylet álarcos bálji saját kultúrpalotájában. „ 11. Polgári Egyesület farsangzáró műsoros estélye a Magyar Királyban. A kereskedelemügyi miniszter Dorog díszpolgára. Dorog nagyközség Dr. Hermann Miksa j m. kir. kereskedelemügyi minisztert díszpolgá' rává választotta. A miniszternek díszpolgárrá való beiktatása és díszpolgári oklevelének átadása vasárnap, f. hó 13 án lesz tartalmas községi ünnepély keretében. A miniszter d. e. fél 11 órakor autón érkezik Dorogra. A község szélén dr. Huszár Aladár főispán fogadja, Palkó vics László alispán pedig üdvözlő beszédet mond. A miniszter ezután a község keramittal újonnan burkolt utcáját gyalog bejárja ós azt átadja rendeltetésének. Dorog község székházába érve képviselőtestületi díszgyűlésen vesz részt, melyen Reviczky Elemér főszolgabíró fog elnökölni, aki Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos ünnepi beszéde után átadja a miniszternek a díszpolgári oklevelet. A díszközgyűlés után a küldöttségek fogadása, majd levente-díszfelvonulás lesz. Délben a kaszinóban díszebéd lesz. Ezen a főispán a kormányzóra, dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő pedig a miniszterre mond felköszöntőt, melyre az ünnepelt válaszol. Borosay Dávid c. tankerületi főigazgató, a sopBorosay Dávid f lom bencés gimnázium volt igazgatója, életének 75-ik évében Tihanyban elbunyt. Esztergomban közel három évtizedig működött kiváló sikerrel. Tanítványai mind őszinte részvéttel emlékeznek meg róla a szomorú haláleset alkalmából. Hint tanárt rendkívül világos, logikus előadás jellemezte, mint ember pedig jósággal ós melegséggel volt telve. Algebrája a legjobb és legelterjedtebb enemü könyv hazai tankönyvirodalmunkban, amely a szakkörökben ismert nevet vivott ki szerzőjének. Temetése hétfőn volt, melyen az esztergomi bencés rendházat dr. Mattyasóvszky Kasszian igazgató képviselte. Új ügyköri beosztások a rendőrségen. A rendőrkapitányságon vett értesülésünk szerint a bűnügyi ós erkölcsrendészeti osztályt dr. Szerényi Jenő rendőrkapitány vette át. Palkovich Miklós rendőrkapitány a kihágási osztályt Pályázati felhívás a magyar ridióeJöfízetökhöz Megállapítandó, hogy valamely tetszés szerint választott rádiókészülékben milyen TUNGSRAM BÁRIUMCSÖVEKBŐL alakított csőkészlét szolgáltatja a legjobb eredményt és megokolandó, hogy miért éppen a pályázó által megadott csőkészlet a legalkalmassabb a vizsgált készülékben. A pályaműben megnevezendő a készülék tipusi és a készülék kapcsolása. Kapcsolási rajz melléklése nem szükséges feltétel. A pályázatban részt vehet minden magyar rádióelőfizető. A pályaművek legkésőbb 1929. január 31-ig az „Elektrotechnika''' kiadóhivatalába, Budapest, Erzsébet-körút 49. küldendők be jeligés levéllel. A jeligés levélnek tartalmazni keli : a pályázó nevét ós lakcímét. A pályamunkákat egy öt tagból álló zsűri bírálja felül és az eredmény 1929. február havában az Elektrotechnikában, a Magyar Rádió Újságban, a Rádió Amatőrben, a Rádió Szaklapban ós a napilapokban fog közzététetni. A zsűri által legjobbnak talált megokolások között a következő pályadíjak fognak szét^ osztatni: I. díj 800. pengő II. . 500- „ III- „ 300.- „ IV. „ 200.-— „ 2 vigaszdíj á 100.— „