ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-28 / 83. szám

ján hosszabb időn át következetes cse­lekvés ! Ennek kedvéért még az idő­közben, esetlegesen, nem tervszerűen felmerülő goudolatokat, ideákat, J bár­mily szépek és csábitók legyenek is különben, mint a nem terchez tarto­zókat, egyelőre félre kellene tenni s majd később a programmba tervsze­rűen beilleszteni. A budai polgár őnagymóltósága a belügyminiszterhez fordult központi irányitásért, hogy „vezesse tervsze­rűen a kibontakozó életet." Ennek a cikknek az irója, egyszerű esztergomi polgár, a belügyminiszternél is na­gyobb urat, a város polgárságának lelkiismeretét szeretné megnyerni — Esztergom ügyének. Meg annak, „amit a franciák oly találóan esprit de suite-nek neveznek." Képek a régi Esztergomról A városi levéltár adatai nyomán közli: Kemény Miklós levéltárnok A polgári katonaság Nézeteltérésekre s majdnem bom­lásra adott okot Rudnay primás be­vonulási ünnepsége is A rendező ség akként intézkedett, hogy a Budai kaputól jobb és baloldalt a magyar és német egyenruhás századok állnak sorfalat, utánuk pedig a többiek. Tette pedig ezt azért, hogyha a ven­dégek közül valaki kocsijából ki­kiszállna, elfogadhatóbb képet lásson maga körül. A többi magyar száza­dok mellőzést láttak ebben s a ta­nácstól a rend megváltoztatását kér­ték, de az nem volt hajlandó kíván­ságuknak eleget tenni. Mikor pedig a tisztek nem álltak jót a rendért, mert a próbafelálláson sem jelentek meg, feloldotta őket a kivonulási kö­telezettség alól. Miklósffy kir. biz­tosnak kellett közbelépnie, hogy egyez­kedjenek, mert most már a századok maguk is kérték azt. A végső meg­állapítás szerint tehát 1820. május 15-ón a következőképpen álltak föl: a Budai kaputól két oldalt a magyar egyenruhások, utána a Tóth-század, a magyar céh mesterek, német céh­mesterek, Tölgyesi és Grubovics-szá­zadok, magyar és német céhlegények, német céhmesterek, végül a Lőrine­kapunái a német egyenruhás századok. Ám nemcsak a legénység körében volt észlelhető a fegyelem hiánya. Igy például 1811-ben Juhász a német seli. Az 1814. évi lellár I. fej. 17. szt a. utólagos (1823.) oldaljegyzókben azt olvassuk, hogy báró Perónyi Imre meg­vette Pázmány mellkeresztjét ós egyik zafírköves gyűrűjót, azokat életében hordta ós halála után a székesegyház­nak hagyta. Az 1854. ós 1862. évi leltárak is állítják, hogy Rudnay Sán­dor primás Perényi Imre hagyatékából átvette Pázmány mellkeresztjót ós zt­űrkOves gyűrűjét s visszatótette a székesegyházi kincstárba. Első olvasásra is hihetetlennek tar­tottam, hogy a káptalan Pázmány Pé­ter mel(keresztjét és gyűrűjót eladta volna, akár olyan tekintélyes embernek is, mint Perenyi Imre, aki 1809—19. az esztergomi főegyházmegyei mint káp­talani helynök kormányozta. S vizsgálataim teljesen meggyőz tok, hogy Perónyi nem Pázmánynak mell­keresztjót és gyűrűjét vette meg, ha­nem Pyber László keresztjét ós gyűrű­jót, amely csak 1730-ban került a kincstár tulajdonába. Az 1854. ós az 1862. leltárak félreérthetetlen világos­sággal megmondják, hogy Perényi egy hat zafírköves ós 16 kis gyémánttal díszített keresztet adott vissza a kincs­tárnak s nem a Pázmány-fele nagy ke­resztet, amelyet külön szám alatt írnak le. Már pedig a regi leltárak szerint Pázmány után csak egy mellkereszt maradt. Tehát Perónyi Imre tévedt, mi­kor azt hitte, hoyy ő Pázmány mellke­resztjót éi : gyűrűjét birja, mert a kincs­tárban őrzött 6 zafírköves aranymellke­reszt ós egy zafírköves arauygyűrű két­ségtelenül a 18. században készült s Pyber László püspök hagyatékából való, aki az 1720. leltár végén található 1730. évi följegyzés értelmében egy 6 zafírköves mellkeresztet ós egy hasonló gyűrűt hagyományozott az egyháznak. (Folytatjuk.) Dr. Lepold Antal. tisztek, 1813-ban pedig az összes tisz­tek ellen panaszt emel engedetlenség miatt. A legénység körében zugoló­dásra ad okot az, hogy egyes vagyo­nosabb [polgárok váltságdíj fejében fölmenttetnek a szolgálat alól. Ezért mindig többen ós többen kérik a föl­mentésüket, de ez a sereg szétbomlá­sát vonná maga után, a tanács nem teljesiti. 1821-ben igen sokan nem je­lennek meg a karácsonyi istentiszte­leten. Az Endér-százai tisztjei min­den megokolás nélkül otthagyják a szolgálatot, Juhász intézkedést kér, mert a legénység látva a példát szót fog oszlani. Feigler is panaszt emel századja ellen és orvoslást kér, különben le­mond. A tanAcs áristommal bünteti a bűnösöket. 1823. február 13-án a ki­rály születése napján rendezett disz­kivonulásnál többen nem jelennek meg. Lőrinczi Pilt ezért bezárják, a több.eket is érdemük szerint megbün­tetik. Körösi Ferencet pedig, ki ka­pitányát Nóvák Imrét legazemberezte, büntetésén kivül a polgári jogtól való megfosztással is megfenyegetik. Lő rincit egy pajtása Niedermann kisza­badítja börtönéből, de eltagadja, il­letve másra akarja kenni bűnösségót. S mert nézete szerint elégtételt nem kap, századjából Űrnapján sokan nem vonulnak ki. Az indokolatlan távolmaradásért eddig is 1 ft bírságot vetettek ki. 1824 ben a város kénytelen a katona­ság érdekében fölemelni és kimondja, hogy aki ok nélkül elmarad, 5 ft bír­ságot fizet. Erre azért is szükség volt, mert a kereskedők ós iparosok, különösen az újabbak, a polgári kö­telékbe fölvételkor tett igéret dacára sem akartak katonai kötelezettségük­nek eleget tenni. Továbbá diva+ossá lett, hogy eladták egyenruhájukat, hogy elmaradásukat ruha hiányával indokolhassák. (Folytatjuk.) Aktuális megjegyzések Még egy 8ZÓt a diákzavargásokhoz! Ha valamelyik szegény munkáscsalád sarját nem eresztenék be az egye­temre, akkor meg lehetne érteni, hogy a munkásság tüntető, büntető expe­dícióra vonul fel Budapest utcáin. De mi köze a keresztény munkásságnak ahhoz, ha egy-két agresszív hepciás­kodódiák pórul jár a fiatalság között?! Nem tűrjük, hogy a vallásért bántsa­nak valakit : mondják a szociáldemok­raták. Jó, jó, de ha nem is nevetünk ezen a lehetetlen furcsaságon, hogy a szociáldemokraták vallásvédők, akkor is sántikál itt valami. Nem beszélünk a mexikói borzasztó keresztényüldö zésről és a kommunizmus alatti ha­sonló akciókról, csak megkérdezzük : vájjon hiheti-e komoly ember, hogy a szociáldemokrácia munkásórdekeket szolgál! ? •1! Alig hisszük; hog;y a Bp. 81—-634-es számú motorbicikli, a 369. VII. szá­mú bicikli, a B 23—921. számú autó és hasonló robogó jármüvek a rendelet ellenére végigszáguldhatnának a Né­met-utcán az iskolába igyekvő gyer­mekek százai között. Nem hissnik, de mégis megkérdezzük, mielőtt pár is­kolásgyermeket nyomorékká vagy ha­lottá tennének az esztergomi gyer­mekvédelem ügyének nagyobb dicső­ségére. . * Nagy a felháborodás a Kossuth­utca és a Dorogi-út háztulajdonosai körében az aszfaltozási ós csatorná­zási költségek kiszabása és áthárítása alkalmából ós kedden este ki is mon­dották, hogy a költségeket egyszerűen nem fizetik, mert oly magasak, hogy képtelenek megfizetni. Ez eddig rend­ben is volna, csak az a baj, hogy az aszfaltozást és csatornázást valakinek mégis meg kell fizetni. Talán jobb lett volna először a költségeket ki­szabni, azután a munkát elvégezni. Ezzel a véleménnyel nem segítünk ugyan a dolgon, viszont ha felére szállítanák is a költségeket, jó kedv­vel akkor sem fognak fizetni az ér­dekeltek. * A tanoncnevelésnél és oktatásnál kell kezdeni az iparosreformokat, mondotta nagy helyeslés közben Má­téffy Viktor országgyűlési képviselő a mult vasárnapi iparosgyülósen. Az esztergomi iparostanonciskola ennek tudatában vóg/i munkáját, sőt mint legutóbb a minisztériumból érkezett hivatalom elismerés mondja, a győri kiállításon résztvett esztergomi ipa­rostanonciskola tanítói a lelkiismere­tes kötelességteljesitésen felül is am­bicionálják a gondjaikra bízott ta­noncok oktatását. Ennél a ténynél egy szerény kérdés adódik: miért van az, hogy amig az esztergomi ipa­rostanoncis&ola oktató-nevelői tevé­kenysége az országban a legjobbak közé van sorolva, "addig az eszter­gomi iparostanonciskolai tanítókat a legrosszabbul fizetik városaink ós nagyközségeink iparostanitói kö­zött ? A takarékossággal ós nyo­morúsággal erre nem lehet felelni, mert minden másra vannak százezrek ós ezrek, csak ilyesmikre nincsenek százak. Derűsebb napok virradnak kedves jó barátomra, egy igen szegény em­berre, aki annakidején minden va­gyonát hadikölcsönbe fektette. Most alighanem fog kapni 200 pengő se­gélyt egy esztendőre. Szép fekete ruhát csináltathat magának rajta, amelyben elmehet valamilyen angol nagyság, vagy valamely magyar po­litikus kiválóság tiszteletére rende­zett bankettre is. Nagy versengés fog megindulni most a magyar és a cseh hatóságok kö­zött abban a tekintetben, hogy me­lyik segítsen előbb az esztergomi csizmadiamesterek sorsán, akik ve­szedelmesen rozoga kompon kényte­lenek a Dunán átkelni a tulsórészi magyar községek vásáraira. A csiz­madiamesterek ugyanis azt kérik, hogy vagy a csehek engedjék meg, hogy a hidon átkelve Párkányon keresztül járhassanak s ebben az esetben kísérjék a cseh határőrök a magyar községekbe igyekvő iparo­sokat a határra, vagy pedig a ma­gyar hivatalos körök gondoskodja­nak jó kompról, amelyen az átkelés nem életveszélyes. A hadirokkantak időszaki felülvizs­gálata már megkezdődött a város­házán és az f. óv november végéig tart. Ez alkalommal utoljára kérhetik felülvizsgálatukat azok, akik bajukat a harctéren, vagy háborús szolgála­taik közben kapták, de járadékban eddig még nem részesültek. Bajuk eredetét azonban orvosi hizonyitvány­nyal és tanukkal kell bizonyitaniok, mert enólkül elutasításban lesz ré­szük. Az állományban lévő igazolt hadirokkantakra nézve nem kötelező felülvizsgálat. Akiknek a baja már ki van alakulva és nem változhatik, azoknak jelentkezniök nem kell. HARRY LIEDKE Str itndszerel em

Next

/
Oldalképek
Tartalom