ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-04-08 / 28. szám
1988. április 8. ESZTERGOM 3 emberiség legvadabb ösztöneit, állati szenvedélyeit szabadította fel az Istentől elpártolt és minden emberiességből kivetkőzött lelkekben. Amaz után a lelkek békéje következett. Emez után pedig embertelen terror és lázas forrongás, mely csak nem akar elpihenni, hanem tovább is háborgatja az emberiség nyugalmát. Krisztus Urunk hároméves prédikálásával, tehát a legbékésebb eszközzel csinálta meg a lelkek boldogító forradalmát, melyből a megváltott emberiség istengyermeki Öntudata született meg. A francia forradalom megindítója, Mirabeau pedig hároméves izgatással és megfélemlítéssel azon dobozott, hogy megteremtse az elégedetlen lelkekben a világpolgári öntudatot. Krisztus magát adta halálra a lelkek szabadságáért, a franciák másokat küldtek ezerszámra a vérpadra a szabadságért. Krisztus legnagyobb 'elhagyatottságban, vórrózsákkal elrútitva halt meg a gyalázat fáján, Mirabeau ellenben elvtársainak általános részvéte között haldoklott tavaszi rózsaillat és andalító muzsikaszó mellett. Krisztus halálánál a nap elsötétedett, Mirabeau halálánál ellenben úgy sütött, hogy azt mondotta róla ez a pogánylelkű forradalmár: Ez vagy az Isten maga, vagy annak édestestvére. Krisztus meghalt, de azon tudatban, hogy harmadnapra feltámad, Mirabeau ellenben csak örök álomra akarta hajtani fejét, de örök álom helyett az örök élet borzalmas .komolyságára ébredt halála a tán. Krisztust alig pár hűséges lélek kisérte sírjába ós katonaság őrizte, hogy ki ne jöhessen onnét. Mirabeau-t 400.000 forradalmár kisérte a Pantheonba és 20.000 katona adott üdvlövóst tiszteletére. De mig Jézust pár nap múlva az a Péter hirdette országnak-világnak hangos szóval, mint az emberiség legnagyobb jótevőjót, aki Őt halála előtt megtagadta, addig Mirabeaut az a demagóg Canaille Desmonleus hirdette árulónak, aki halálakor a legjobban elsiratta. Három óv múlva forradalmár elvtársai maguk emelték ki Mirabeau holttestét a Pantheonból és a gonosztevők közös temetőjében ismeretlen mészgödörbe dobták. A feltámadott Krisztussal ellenben évezredek múlva is, ellenségei is kénytelenek számolni az egész világtörténelem folyamán. Sok száz millióra rugó s egyre szaporodó hi vei pedig a világ végéig rajongó szeretettel fogják elmondani róla keresztje és dicsőséges sirja mellett: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot. — Krisztus ól, — Krisztus uralkodik ós Krisztus diadalmaskodik: ez a felirás díszlik nemcsak Rómában a Szent Péter téren levő obeliszk falain, hanem a hitben ós erkölcsökben feltámadt emberiség hálás szívének falain is mindörökkön örökké. A Kansz helyi vezetősége ismét felterjesztéssel él a pénzügyminiszterhez Esztergom magasabb iakbérosztályba való sorolása ügyében 1200 dorogi bányász tartott buzgó nagyheti lelkigyakorlatot A d«rogi bányászoknak a nagyböjt folyamán miaden hétfőn este 7 órakor u. n. vallásos-estélyeket tartottak. Célként az lebegett a bányaigazgatóság szeme előtt, hogy a munkáscsaládokban tömörült szomjas lelkek figyelmét ráirányítsa a keresztfára : „íme a Kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött." Az ipari munkásság — sajnos — sokáig a pusztában vándorolt, ahol fájdalmasan nélkülöze a természetfölötti hitnek mannáját. E vándorlásában sok lélek eltévedt, azért szükség volt a jó Pásztorra, illetve lelkes apostolaira, hogy az evangéliumi hitigazságok bátor és hitvalló hirdetésével újra helyreállítsák a megszakadt természetfölötti életközösséget. E vallásosestólyek nagy sikere is bizonyítja a Tertullián-mondást: „Anima naturaliter Christiana. A lélek természeténél fogva keresztény." Az impozáns munkásotthon nagyterme minden alkalommal zsúfolásig megtelt. A résztvevők száma 1200 körül volt. Az össze3 résztvevők egy nagy családba forrtak össze : együtt voltak itt a tisztviselők és a munkások; Es minden alkalommal jelen volt a fcsalád feje, a fáradhatatlan bányaigazgató, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos. A sok nemes ós jó tulajdonságot revelláló munkások tömegének megjelenése kétségtelenül megerősíti azt az általános tapasztalatot, hogy látvalátják, hogy minél jobban nyernek érvényesülést a keresztény morális szabályai a munkás és munkaadó közötti ügyek elintézésében, annál emberségesebb viszonyo 1 közé jutnak. „Mert más alapot senki sem vethet, azon kivül, mely vettetett, mely a Krisztus Jézus." A munkás lelkek a jó Isten nehéz szántóföldjei, de kiváló munkatársak jelentkeztek e szántóföldek megmunkálására: Dr. Tóth Tihamér, Jandik József, dr. Szabó Vendel, dr. Lepold Antal, dr. Breyer István és dr. Marczell Mihály. Az nagy érdeklődés, amellyel illusztris szónokaikat hallgatták és az a kitartás, amellyel az előadásokra eljártak, remélni engedi, hogy az elhintett magvak nem hullottak sziklatalajba. Es bár tudjuk, hogy „sem aki ültet, sem aki öntöz : hanem aki növekedést ad, az Isten" kegyelme a lényeges, mégis bizva-bizunk, hogy ez a kegyelem az elhintett magvakat nemes gyümölccsé érleli. A „Kansz" Esztergom magasabb Iakbérosztályba helyezését az alábbiéközvetlen dr. Bud János pénzügyminiszterhez küldött — felterjesztésben sürgette meg : A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Esztergomi Elnökségétől, Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes U v unk ! A közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetségének Esztergom vármegyei 'törvényhatósági és vasutas csoportjai megbízásából 1927. március havában azon tiszteletteljes felterjesztéssel fordultunk Nagymóltóságodhoz, hogy Esztergom sz. kir. várost az eddigi IV-ik lakbórosztályból magasabb, lehetőleg a Il-ik lakbérosztályba méltóztassék helyezni. Ezen felterjesztésünket a sz. kir. város polgármesteri hivatala 1927. április 1-én 4202. sz. alatt továbbította Esztergom—Komárom közigatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék főispáni hivatalához, honnan is 1927. április hó 12-én 175. főispáni sz. alatt lett Nagyméltóságodhoz felterjesztve. Mindk át hivatal reá mutatott arra, hogy a kérvényben, illetve felterjesztésünkben foglalt adatok minden tekintetben helyt á lók s ha valamely városnál, úgy Esztergomnál igen is iadokolt a város magasabb Iakbérosztályba sorozása. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy indokainknak újbóli felsorolásával ismétlésekbe bocsájtkozva terheljük Nagyméltóságodat, legyen szabad csak arra hivatkoznunk, hogy felette fontos ós minden izében indokolt felterjesztésünket, illetve annak igazságos és kedvező elintézését, úgy a vármegye főispánja baráti dr. Huszár Aladár — mint városunk országgyűlési képviselője Mátéffy Viktor prépost plébános, magy. kir. kormányfőtanácsos urak szóbelileg is indokolták és kérték Nagyméltóságodtól — reá mutatva azokra az okokra, amelyek megismerése feltétlenül olyan belátásra kellett, hogy vezesse Nagy móltóságodat, hogy a számtalan sebből vérző magyar tisztviselői kar Esztergomban lakó tagjait legalább egy sebétől meg kell szabadítania azzal, hogy Esztergom városát a kórt magasabb Iakbérosztályba helyezi át, illetve soroltatja be. Ezt kérjük .most mir ismételten Nagyméitóságodtól mi, a magyar nemzet ezer próbát kiáltott s mindig csak verejtékező napszámosai, akik nemcsak a fájdalmakat érezzük, hanem büszke öntudatunk is van s ez az, hogy mi vagyunk az az osztály, amelynek vállain és lelkén nyugszik az ország^jelenje ós jövője is. Legmélyebb tisztelettel vagyunk Nagymóltóságodnak Esztergom, 1928. április hó 4. alázatos szolgái Dr Brenner Antal főtitkár. Gruman László elnök. Gvszakok rohanása óBár hömpölygő tavaszvizek sodrától duzzad meg minden árok — még várok. $$ár új termés ígéretétől szöknek kalászba a vetések — még kések. . cBár ősznek dússáéreti gyümölcsein dőzsölnek kósza méhek — még félek. <M(g riadt remegéssel és összeziláltan elébe lépek a télnek. Jaj ! cUfová iramodnak el tőlem az évszakok és az évek ? Sííég kérek egy tavaszi! amelynek áradó vizei a lelkem tehozzád sodorják. €gy nyarat! melyen vágyaim éried szöknek —• éri maggá alázva — kalászba. €gy őszi! $jfcogy karjaim dús ízekkel terhelten eledbe öntsék gyümölcsét. cAztán eljöhet értem a tél, — a már csak jót tehető, temető, — hogy szemem tovatűnt színek szépségét lassan fehér havasra sirassa. 1928. március. Walter Margit. KARCOLAT Szép tavaszi álmok Itt a tavasz! A barátok kertjében virágzik már az egyik gyümölesfa. A kávéház terraszára János is kihordta a tavaszt. Vagyis a penészes leandereket. A Széchenyi-téren koravén gyermekek és örökifjú öregek sütkéreznek a hamiskás áprilisi napsütésben. Itt a tavasz ! A megrokkant télikabátok nyári álomba szenderülnek. Olyik már végleges, örök álomba. A sokszinű felöltők hitelszövetkezeti alapon kezdik meg kárászéletű működésüket. A városi öntözőautó Kneippféle kúrával ajándékozza meg az estefelé sétáló közönséget. Itt a tavasz! Hiszen elég baj is némileg, ha jól számítjuk. Merthát a tavasz nyájas érkezése sok családban felér egy kisebb kaliberű földrengéssel. Persze csak úgy finoman átvitt értelemben. Itt" a tavasz : A drága anyuka az első napfényes idő láttára szelíden megsúgja az apukának, hogy drágám, kell ám egy divatos kosztűm. Mivel pedig az apuka rendes körülmények között dicséretes magaviseletű férj, ergó : a divatos kosztüm és egyéb tavaszi újdonság legsürgősebb be- és megszerzése elsőrendű kötelesség. Itt a tavasz ! A második napsütéses reggelen pedig kitudódik a boldog családi körben, hogy anyukának egyáltalán nincs is cipője. Isten csodája, hogy a hosszú telet cipő nélkül keresztül tudta élni. A színes, karcsú topánkák pedig feltétlenül megilletnek minden ennivaló asszonynépet. A cipők haladéktalan beszerzése közakarattal elrendeltetett. Itt a tavasz! A továbbiak során kiderül az a rémes bűncselekmény is, hogy az anyukának még valamirevaló harisnyája sincsen. Ez pedig halálos vétek. Ezen okvetlenül segíteni kell, amig nem késő. Hiszen olyan drága szép ez a kis csalafinta élet. Mi az a néhány pár selyemharisnya ára! Itt a tavasz ! A kimondhatatlan formájú kalapok, keztyük, ridikülök, beláthatatlan sora zajongva követeli a maga jussát, hogy mielőbb elfoglalja a helyét a költők és egyéb kóklerek által annyiszor megdieshimnuszozott női lélek szentélyében. Okvetlen győződjön meg! Már csak;- e hét folyamán tart Vermes húsvéti vására I Kiemeljük a legkényesebb izlést kielégítő, gyönyörű nöi és gyermek tavaszi kabátokat. Legjobb kiszolgálás!
