ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-03-21 / 23. szám

XXXIII évfolyam, z%. szám. Ár** 1© fillér Szerda, Í92&. u\áv<zlu* £í ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Mit szólunk mi esztergomiak Magyarország mezőgazdasági átszervezéséhez ? Át kell térnünk a baromfitenyésztésre és kertészetre! Magyarország mezőgazdasági újjászervezéséről szól a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalos köz lönyének legújabb számában egy felette érdekes közlemény, amely igen érdekli Esztergom mezögazdasággaljfoglalkozó közönségét is Mult vasárnapi cikkünk, amely a gyümőlcsfatenyósztésnek városunkban való felvirágoztatását célozta, és amelyet több fővárosi lap is átvett, főképen gazdaközönségünk érdeklődését kívánta fölkelteni. Ereztük, hogy új irányban kell haladnunk a mezőgazdasági élet fellendítése felé. Igazságaink mellett bizonyít Ereky Károly volt közélelmezési miniszter is, aki Magyarország mezőgazdasági rekonstrukció járói tartott előadásában megállapítja, hogy a népélelmezés a gabona- és húsfogyasztásról mindinkább a baromfi, a gyümölcs, a zöldség ós tejtermékek \ fogyasztására tér át ós abban látja a| mezőgazdaság újjászervezésének leg j közelebbi feladatat, hogy a baromfitenyésztés különböző ágai, a gyümölcstermesztés különböző ágai ha zánkban a legtökéletesebb fokra emeltessenek. Ezt egy másik közéleti szaktekintély úgy fejezte ki, hogy hazánknak Európa csemegeüzletének, esemegéskertjenek kellene lennie. Ereky Károly kifejtette még, hogy Magyarországon agrárkrízis van, aminek nemcsak az az oka, hogy a régi monarchia megszűnt ós az utódállamok nem szívesen veszik meg gabonánkat és vágóállatainkat, hanem mé lyebben gyökerezöleg az, hogy a ma-! gyar mezőgazdaság nem alkalmazkodik eléggé a megváltozott élelmezési rendszerhez. A kenyér nem főtáplá lék többé és a városi lakosság a friss gyümölcsöt, a zöldséget, tojást és baromfihúst elébe helyezi a nehéz sertés- és marhahúsnak. A közélelmezósnek ez a megváltozása az egész világ mezőgazdaságában } krízist okoz. Arra a szokásos magyar j ellenvetésre, hogy a nagy uradalmi termelésnek csak a gabonatermelés ós az állattenyésztés lehet az alapja azt feleli, hogy a közélelmezés ma olyan nagytömegű kertészeti cikket j fogyaszt, hogy például az amerikai j Egyesült Államokban a növénytermelésnek ez a legnagyobb ága, a baromfitenyésztés padig túlszárnyalta az állattenyésztés többi ágait. Az angol élelmi behozatal, amelynek ezelőtt negyven évvel a gabona a 90%-át tette ki, behozatalának már csak 26%-át költi gabonára és a 11 millió pengőt meghaladó élelmiszer kivitelből jelenleg 8 millió pengőt tesznek ki a gyümölcsfelék, a tejtermékek ós a húsok. Az élelmezésnek ez a nagy átalakulása meg átszik úgy a nyugateurópai, mint az amerikai mezőgazdaság organizációjában. Az egész civilizált világban most van kialakulóban a modern mezőgazdaság és vele kapcsolatos nagy élelmező ipar, amelyik éppenúgy ki fogja venni a háziasszonyok kezéből a főzőkanalat, mint ahogy a textilipar kivette a kezéből a szövőszéket ós a rokkát. Ha a magyar gazda nem helyezkedik bele ebbe a modern termelési irányba a kellő időben, akkor ép pen úgy le fog maradni az élelmezőíparban, mint ahogy 50 esztendeje lemaradtunk a textiliparban és népünk le fog szegényedni. Ha ezzel szemben mezőgazdaságunkat megfelelően átalakítjuk, akkor nemzeti jövedelmünk rövidesen megnövekszik, a keresetnélküli családok ezreit jómódhoz fogjuk juttatni, kivitelünk eok száz millió pengővel fog megjavulni és rövid időn belül Európa vagyonosodé népeiközó fogunk tartozn i. Magyarországot napos éghajlata képesiti a baromfitenyésztésre ós a kertészetre és miután az egész világon óriási szükséglet van ezekben a cikkekben, sürgőben hozzá kell fog nunk mezőgazdaságunk ilyen irányú céltudatos reorganizálásához. Gondolkozzunk ezen mi, esztergonr gazdák is, akiknek okvetlenül tennünk kell valamit, hogy megszabaduljunk a nyomorúságtól, és akik hiába lessük ölhetett kezekkel a jobb világot! egyhangúlag a közgyűlés az igazgatóság eddigi tagjait. Végül elfogadott egy olyan indítványt, melynek alapján jövőben a választások lehetősége egy bizonyos számú érdekeltség határozott kívánságának megnyilvánitásához lesz fűzve. Tudósítónk a már ismertetett zárlati adatok alapján megállapította, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rt. alaptőkéje és vagyona kétszer annyi, mint a helyi részvénytársaságok (pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok) együttes tőkéje. HÍREK Az Esztergomi Takarékpénztár közgyűlése A hetek óta lázas érdeklődéssel várt közgyűlés általános megelége désre, meglepetésszerű rendben folyt le vasárnap. Az egyes érdekcsoportok messze vidékről is mozgósított tagjaival rég nem látott nagy számban vonultak fel a társaság részvényesei s nagy meglepetéseket várva „vajúdtak a hegyek." Az egyéni ambíciók felszínre törtetését azonban a komoly elem nyugalma, az intézet jól felfogott érdekét mérlegelve megállította útjában s rövid fél óra alatt több önjelölt reménye sorvadt el az óhajtott igazgatósági tagság elnyerésére és nem nyilt alkalom arra, hogy a nekik fájó, vélt sebet másokon üthessék. Gátját kellett vetni a már elfajulás nak induló egyéni akcióknak, nehogy a pillanatnyi szeszély az intézet komeiy, rég megalapozott tekintélyén kockáztassa. A közgyűlés letárgyalta a 7.600.000 pengő vagyonnal lezárt mult évi mérleget, intézkedett a 75.000 pengő nyi kimutatott jövedelem felosztásáról és utalványozta a 35 pengő névértékű részvényekre a mult évre eső 3 pengő osztalék (8-6 %) kifizetését. A zárószámadásokból ismert igazga tósági jelentés egyhangú határozattal emeltetvén érvényre, megvá'asztotta A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 23-án este háromnegyed 7 órakor a gimnázium zenetermében ülést tart, melyre a tagok szives megjelenését ezúton is kéri a Vezetőség. Ottó király nevelője Esztergomban. Vasárnap, március 25-én d. u. fél 6 órakor a gimnázium dísztermében tartja a bencés gimnázium 14. sz. Holló cserkészcsapata tavalyi balkáni mozgótáboráról a beszámoló előadását, melyen Konstantinápolyról Sólymos Vendel bencés tanár, Ottó király volt nevelője fog beszélni, aki szintén részt vett a cserkészek táborozásán. A má sik előadó is nevezetes tudós, a pannonhalmi szentbenedekrendi főiskola tanára, aki a főiskolán a klasszikus irodalmat tanítja : dr. Kálovics Adorján. 0 is a cserkészekkel volt a Bal kánon és magyarázta nekik a görög művészeti emlékeket. Minden érdeklődőt szívesen látnak a gimn. cserkészek. Esztergomiak kitüntetése a német becsületrenddel. Palkovich Miklós rendőrkapitány és Keplinger Géza rendőrfőfelügyelő, a Ludendorff német tábornok védnöksége alatt álló becsületrend tanácsától a német becsületrendet kapta kitüntetésül az érem hadi ékítményével. A két esztergomi rendőrfőtisztviselő a magyar ós német bajtársi érzés ápolásában szerzett e magas kitüntetésre érdemeket. Tagválasztások a Balassa Bálint Társaságban. Mint már jeleztük, vasárnap d. e. 11 órakor lesz az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság közgyűlése a gimnázium nagytermében, amely alkalomból megejtik a társaság új tiszteletbeli, rendes ós levelező tagjainak választását a megfelelő ajánlások alapján. A szépirodalmi szakosztály tiszteletbeli tagjává kandidálták dr. Dézsi Lajos egyetemi tanárt, Balassa minden munkáinak tudós kiadóját, a tudományos szakosztályba dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, kultuszminiszteri ügyosztályfőnököt, a művészeti szakosztályba Vaszary János festőművészt. Az új rendes és levelező tagok sorában városunk több irója és elismert tudományos működést kifejtő fórfia szerepel. Pápai kitüntetés. XI. Pius pápa Behling Konrádné tatabányai bányafőtanácsos nejét, mint az ottani oltáregye sülét elnöknőjót, az egyházi és társadalmi élet terén kifejtett karitatív munkájáért a Pro Ecclesia Et Pontifice arany érdemkereszttel tüntette ki. Az arany érdemkeresztet a tatabányai népházban fényes ünnep keretében mult vasárnap adta át Seedoeh Károly dr. pápai kamarás. Szabady Béla dr. győri székesegyházi igazgató mondott ünnepi beszédet, amely után a különböző egyesületek üdvözölték az ünnepeltet. Végül Rehling Konrádné meghatottan köszönte meg O szentségének a kitüntetést ós az ünneplőknek az ünnepeltetést. Áthelyezés. Komáromy Miklós almásfüzitői állomásfőnököt anyagraktár kezelőtisztté nevezték ki, s a budapesti keleti pályaudvarra helyezték át. A füzitői rk. hivek ez alkalomból emléktáblát csináltattak az ottani kápolna falába és megörökítették rajta azok neveit, akik a kápolna létesítése körül buzgolódtak, elősorban a távozó közkedvelt állomásfőnökét, továbbá Rach Ernő földbirtokosét és Szekendy József szőnyi plébánosét. Keresztényszocialisták a hercegprímásnál. A Kereszényszocialista Szakegyesületek Országos Szövetsége szombaton Esztergomba országos tanácskozást hívott össze. Az országos tanácskozást megelőzőleg Tobler Jáno* központi elnök, országgyűlési képviselő vezetésévei a tanácskozás résztvevői tisztelegtek Serédi Jusztinián biboros hercegprímásnál, aki igazi atyai szeretettel fogadta őket. Tobler János elnök üdvözölte a hercegprímást és átnyújtotta a keresztényszociális mozgalomról szóló memorandumot. Nagy megértéssel és szeretettel fogadta az egyházfejedelem az üdvözlést, megköszönte az átnyújott memorandumot, megigórte, hogy gondosan át fogja azt olvasni, mután előre érzi, hogy az elaborátum, valamint annak átnyújtói attól a gondolattól ft* zéreltetnek, hogy a velük együtt érző és gondolkodó tömegeket hitben, lélekben, hazaszeretetben egyesítsék ós tömöritsék, ennek következtében azoknak javát és érdekeit előmozdíthassák. A szociális problémák egyébként is közelről érdeklik. A fogadás után a városháza tanácstermében Lillin József orsz. főtitkár elnöklésével megkezdték az érdekezést, me yea Lepold Antal dr. prelátus, Mátéffy Viktor prépost-pébános orsz. képv., dr. Antony Béla polgármester, László Dániel, dr. Darvas Géza, Vodieska István és mások is megjelentek. Tobler János előadásában bemutatta as ősszel Pápán tartott dunántúli kongresszus határozata alapján a kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztésre érkezett választ: a 8 órai munkaidőről, a bérminimum rendezésétől, a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetéséről, valamint a munkaszabadság törvényes biztosításáról. Azután a keresastényszociális törekvésekről beszélt nagy hatással. Dvihally Géza, továbbá Grenczer Mihály dr. a Voge ügyvezető elnöke, azonkívül Ulrich Irma hozzászólása után Rohály János a bányamunkások, Vizer Lajos a pécsi, Szalay Lajos a pápai, Klell István * győri, Balogh Bálint Q, székesfővárosi Yirág ós Szántónál olcsó női tavaszi kabátok már 25'— P-órt!