ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-03-11 / 20. szám

XXXIII- évfolyam, lO. szám. Arn *0 fillér Vasárnap, 1928. március il SZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Bábeltornya (Regény a középkori Esztergomról.) Kevesen tudnak róla az eszter­gomiak közül, hogy városunk életé­nek egyik legdrámaibi. korszakát, a tatárdúl ás idejét választotta egy iró regénye keretéül. Szántó György, a Bábeltornya irója, egyike az elszakított ország­részeken megindult, a budapestitől független irodalom legértékesebb alak­jainak. Erdélyben él, regénye is a Brassói Lapok kiadása. A regény hőse János épitő-művész, aki a XIII. század első felének nyugati civilizációjában, Bruxellesben tanul, épit, tervez az ottani székes­egyház építésén. Itt alakul ki benne, — mint azóta is hány magyar el­mében! — saját fajtája felemelésé­nek, hatalmas, egységes nemzetté­épitésének eszméje. Hazajön Magyar­országra, Esztergomba, ahol székes­egyházat tervez, épit és a fenyegető tatárdúlás megelőzésére a várat erő­siti, új sáncokat, bástyákat emel. Majd a mindent elsöprő tatár ára­dattal sodródik Dalmáciába, ahonnan a hordák elvonulásakor hazajön újra, az üszkökre új országot építeni. János tragikus szerelme, házas saga, alakjainak éles, határozott jellemzése, a korkép tökéletes tiszta­ságú rajza, mind lebilincselően érde­kes olvasmánnyá teszik a regényt. Megelevenednek benne a kialakuló oéhek, az első romantikus kor alakjai (Nidhart, Fannhäuser), a kialakuló gótika, ame'.y a román stílushoz szo­kott brüsszeliek szemében érthetetlen Bábeltornyává teszi az épülő székes­egyházat, megelevenedik a magyar­ság zűrzavaros élete a kínok beözön­lése korában, az őshazát látogató Julianus barát fanatizmusa és a kö­zépkori magyar vár és város, Esz­tergom. jbs megdöbbentő erővel él a re­gényben Bábeltornya, azaz Magyar­ország, amely égigérőnek indul, örökké épül és örökké rombólódik. Az örök egyenetlenség, civódás, gáncsoskodás, maradiság Magyar­országa és az építők Magyarországa; a Koppányoké, akik Ázsiát és a halált és a Szt. Istvánoké, akik Európát és az életet választják. Mindezt hatalmas lendülettel ve­títi elénk Szántó György. A művész egyéni életét, lassan őrlő lelki tra­gédiáját és a kor életét, a magyar­ság pusztulását megrendítően egy­séges képpé foglalja össze az írás­művészet legszebb eszközeivel, ós kifejezéskincséuek bámulatos gazdag­ságával. A regény öptimisztikus befejezése nekünk, csonkaországi magyaroknak még külön is értékes hitvallást — ha talán nem is tudatosat — jelent az elszakított részek szellemi vezé­reinek, az íróknak remélő, Bábel­tornyának mégis-felépülését hívő lelkiségéről. Rosta József. Miért hanyagolja el Esztergom a gyümölcs­termelést ? Alig van esztergomi gazda parlag nélkül. Lassan szőlők és gyümölcsösök koszorúja helyett parlagok veszik körül a várost! Nemsokára virágoznak a gyümölcs­fák, de nem sok öröme telik ebben az esztergomi embernek, aki elgondolja, hogy tavaszkor valóságos virágerdő­ben kellene pompáznia a város kör­nyékének és a gyümölesfák virág­illatában kellene úszniok az utcáknak s noha minden előfeltétel és mód meg­van ennek a földi mennyországnak elő­varázsolására, alig talál a kutató szem egy-két szép virágbaborult gyümölcs­fát. Szebbnél-szebb gyümölcsösöket kellene találnunk a várost félkörben körülvevő határon, ezek helyett azon­ban kiveszett szőlőket találunk: kive­szett gyümölcsfákkal, és üresszenní parlagok tekintenek felénk innen is, onnan is a hegyoldalról. Alig van esztergomi gazda, akinek ne volna valahol parlagja. A jelen körülmények között talán még a szőlőtermelés felvirágoztatásá­nál is fontosabb kérdés városunk gaz­dasági életében a gyümölcstermelés fellendítése, rendszeres meggyökerez­tetése és továbbfejlesztése. Á jól ke­zelt gyümölcsösök ugyanis sokkal ke­vesebb kockázattal és áldozattal sok­kal nagyobb jövedelmet biztosítanak a gazdának és a város speciális hely­zeténél fogva — kirándulóhelynek ós fürdővárosnak készülünk — sokkal előnyösebb piacot találnának, jobb ha­tással lehetnének a város gazdasági életére, mint a szőlőtermelés. Szakembereink feladata, hogy a a gyümölcstermelés nagymérvű elha­nyagolásának okait megállapítsák vá­rosunkban, s rámutassanak az okokra, amelyek miatt finom és nemes gyü­mölcs tekintetében behozatalra szoru lünk, amelyek miatt esztergomi ter­melőtől nemcsak kevés, de férges és alsórendű gyümölcs kerül az asztalra, amelyek miatt gyümölcsöseink, sőt kellően ápolt és gondozott gyümölcs ~ fáink sincsenek. Szakembereink mun­kájára van szükség, hogy megindítsák és kiterjesszék a rendszeres gyümölcs­termelést Esztergomban. Szakembereket és apostolokat kivan ez a megindulás, de hatósági támoga­tást és áldozatot is. Lehet-e ott gyü­mölcstermelés, ahol nincs faiskola és nincsenek kitermelve a vidéken leginkább termő gyümölcsfajták ?! Bizonyos, hogy bármilyen gyümölcs nem díszlik nálunk, — de meg kell keresnünk és ki kell termelnünk spe­ciális gyümölcsünket! Nagy baj az is, hogy hegyi utaink csaknem teljesen járhatatlanok. Innen van az is, hogy a nehéz megközelítés miatt sok földdarab, amely pedig egyenesen gyümölcsösnek termett parlagon marad. Hegyi útjaink kiépítésére pedig a hatósági gondoskodás mellett gazdáink társadalmi összefogására is szükség van. Az új iskola körül és a sétahelyeken szigorúan tilos a biciklizés! A kerékpárral és motorkerékpárral való közlekedés szabályo zása Esztergom város területén A kerékpárral és motorkerékpárral való közlekedést és katonai szemé­lyeknek szolgálaton kivül való kerék­pározását külön miniszteri rendeletek szabályozzák, amelyek szerint a ke­rékpárral való közlekedés csakis ko­csiutakon van megengedve, a gyalog­járókon pedig általában tilos. A mi­niszteri rendeletben nyert feljogosí­tás alapján Esztergom város belső te­rületén ezt a közlekedést korlátozza a rendőrkapitányság vezetője. Nevezetesen tilos a kerékpározás a következő sétányokon, nyilvános ültet­vényes helyeken, valamint azok gya­logjáróin, és pedig: Á Csernoch János-útnak a kisdunai primási hidtól a Szent Lörinc-utcáig a háztelkek melletti gyalogjárón és ezzel határolt parkírozott és gyepesí­tett részen. Ugyanezen útnak innen a tüzoltószertárig terjedő részén a Kis­Duna partja mentén húzódó gyalog­járón ; ugyanezen út mentén a tűzoltószer­tártól a Komáromi fatelepig terjedő kis-dunaparti gyalogjárón ; az úgynevezett Hévviz-köz befási­tott terén a rajta keresztül vezető kocsi-út kivételével; a szigeten a Kis-Duna partja men­tén létesitett sétányon a Sport-telepig; a szigeten az u. n. primási kertben, a rajta keresztül vezető kocsi-út ki­vételével ; a Kerek-templom előtti bekerített kertben; a Széchenyi-térnek bekerített és gyepesített részén j a tűzoltó szertár előtti parkírozott részen ós gyalogsótányon; a kisdunai primási hid és a pri­mási palota közti ültetvényes és gye­pesített részen; a Szcitovszky-tér és a Káptalan-tér fásitott, parkírozott ós gyepesített ré­szein és gyalogjáróin a kocsiutak ki­vételével. A Széchenyi-térnek, a Deák Ferenc­es Bottyán János*utcának aszfaltozott rÓ3zein, az u. n. Korzón, a Főapát-, a IV. Béla király- ós a Kórház­utcában, valamint a Német-utcának a Kórház-utca és a Rákóczi-tér közé eső útszakaszán — különös tekintettel az iskolás gyermekek testi épségének meg­védésére is — a kerékpározást és mo­torkerókpározást mind hétköznapokon, mind vasár- és ünnepnapokon egy­általában eltiltja a rendőrkapitányság vezetője. A kerékpárokkal való közlekedés szabályai és a fenti tilalmak ellen vé­tők szigorúan bűntettetnek. A rendelkezés életbeléptetése nagy megnyugvást kelt a város közönsége körében és reméljük, hogy a rende­let betartását szigorúan és lelkiismere­tesen ellenőrzik és a rendelet éllén vétőket példásan megbüntetik. iiiiiiiiifiimii mi i— im«» i> il" "mi HÍREK Emlékeztető. Március ll. D. e. órakor az iparos- és kereskedő leventék közgyűlése a Kath. Legényegyletben. „ „ D. e. fél 11 órakor kertvédelmi elősdás a városház nagytermébe. „ w/ D. u. 1 és 3 órakor labdarúgó mérkőzés az ESC sporttelepen. „ „ D. u. fél 6 órakor a Kath. Kör kulturestje. „ „ Este 7 órakor a Belvárosi Kath. Olvasókor és Földm. Ifj. Egye­sület ismeretterjesztő előadása. Március 14. Este 6 órakor márc. 15-i haza­fias-est a Kath. Legényegylet­ben. Belépődij nine9. Szentségimádás. A helybeli Oltár­egyesület havonként tartani szokásos szentségimádása f. hó 11-én, vasárnap lesz a vizivárosi zárdatemplomban. A biboros-hercegprimás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-herceg­primás Kómából, ahol hivatalos ügyek­ben több napot töltött, csütörtökön délután dr. Meszlónyi Zoltán pápai kamarás, titkár kíséretében hazaérke­zett Esztergomba. Az egyházfejedelem e hó második felében utazik ismét Budapestre, a tavaszi püspöki konfe­renciára. A Kath. Kör kulturestje. Az Eszter­gomi Katholikus Kör f..hó 11-én (va­sárnap) délután- fél 6 órakor a kör nagytermében Kultur-estét rendez a kör tagjai és az általuk bevezetett vendégek /részére. Belépődíj ninesen. A műsor a következő : 1. F. Mendels­sohn : Hondo Capricciosa. Zongorán előadja: Eggenhoffer Magda. 2. Dr. Meszlényi Zoltán előadása spanyol­országi tanulmányútjáról. 3. a) Dienzl Oszkár: Liliomszál, b) Kacsóh Pong­rác : Késő ősz van .. . Énekli : Bla­zsek Józsefné, zongorán kiséri : Pékh Gyula. Hivatalos látogatás. A vallás- és közokt. minisztérium iskolánkivüli nép­művelési ügyosztályának vezetője, dr. Névelős Gyula miniszteri tanácsos hivatalos látogatásokat és megfigye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom