ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-12-16 / 97. szám

ESZTERGOM im u>e*mUr Ű. 1-500— P 860-— P 2.445 — P 'i l.OOO— P A páratlan számú oldalon járda fektetés més zkö szegély és belsői kavicsol ás«al cca 500 fm. á 3 P 5 drb. tűzcsap toldalék idomdarabbal való felemelése á 80 P, 5 tolózár kulc sszárának meghosszabbítása á 60 P, meglevő aknák 8 drb. felemelése á 20P •s egyéb eHre nem látottak cca 13 V, " Összesen: A kövezési munkálatok: íf71 fm. r5 m. széles folyóka kövezése terméskőből: kő anyaga m

a-ként a helyszínén 2 70 P kövezéii munkadíj kavicsszállitással 2 — P egy mtehát 4 75 P 1456-5 m- 6.91837 P 20 drb. nyelőakna készítés aknaráccsal és csatlakozó vezetékkel á 200 P 4.000-— P 3000 m

2 alapzatos mészkő makadám útburkolat á 7 P (Útügyi Szemle szerint 7'6

0) 35.00Q-— P Összesen: 45.91837 P előre nem látottakra cc

a 10°/. 4-081-63 P Összesen: 50.000 — P A kövezési és földmunka összesen tehát 71 000 P. A föld fuvarozását 3 pengőben azért kellett felvenni, mert anyaggödröt a közvetlen közelben nyitni nem lehet s igy földet a szentkirályi anyaggödörből vagy a legelő erre alkalmas helyéről kell szállitani. Vezetőembereink a Kossuth Lajosutcai isko a elhelyezéséről. Esztergomban ma a Kossuth Lajos-utcai elemi iskolának elhelyezése egyike a legaktuálisabb kérdéseknek. Tudvalévő ugyanis,. hogy a vallás- ós közoktatásügyi minisztérium 60.000 pengőt utalt ki E ztergom városának, hogy a régóta húzódó Kossuth Lajos-utcai elemi iskola ügye megoldást nyerjen. Most tehát, miután a 60.000 pengő rendelkezésünkre áll, a hely megválasztás és a h

;

ányzó összeg előteremtése a második kérdés. Inkáob az utóbbi kérdés, a hiányzó összeg előteremtése okoz súlyosabb gondot, mert akkor, amidőn a minisztérium az iskola építésére segélyt adott, a helymegválasztás is megtörtént. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az az álláspontja, hogy a Hősök szobra mögötti tér megfelel az iskolaépítés céljának. Mivel időközben Esztergomban a Táborutca és a Kenderföld utca között elterülő telek is szóba jött; mint megfelelő hely az új iskola részére, kérdést intéztünk városunk több vezető és szak férfi ához, akik a következő véleményüket nyilvánították. Dr. Antóny Béla polgármester ezeket mondotta : A Kossuth Lajos-utcai iskola ügyének az a története, hogy Petróczy István miniszteri tanácsossal és Kósa Kálmán miniszteri titkárral a városban jártunk, hogy megt3kintsük azokat a helyeket, amelyek iskolaépitéi szempontból tekintetbe jöhetnek. A jelenlegi Kossuth Lajos-utcai iskolát nem találta alkalmasnak a miniszteri tanácsos, mert arról volt szó, hogy esetleg bővítéssel oldjuk meg a kérdést. Ezt a gondolatot tehát elejtettük, de viszont arra jutottunk, hogy az államsegélyből és a Kossuth Lajos-utcai iskolaeladásból fedezhetjük a szükséges költségeket. A Rudna}'-téren maga Petróozy István miniszteri tanácsos jött arra a gondolatra, hogy az új iskolát a Hősök szobra mögött építsük fel. A helyet alkalmasnak találta. A város eredetileg múzeumot kivánt ezen a helyen építeni, sajnos azonban, ez a terv nem sikerült. Minden tekintetben magamévá teszem Petróczy miniszteri tanácsos gondolatát és helyesnek tartom, hogy a Hősök szobra mögött épüljön fel az iskola. A Tábor-utcai telek, amely magánosok tulajdona, igen sokba, 15.000 P-be kerül. Már pedig a városnak nincsen pénze sem kisajátításra, sem vételre. A Häsök szobra mögött elterülő tágas tér a város tulajdona, pénzbe nem kerül és különösebb kiadások sem merülnek fel. A Tábor-utcában járdákat kellene építeni, amihez még az utcakövezés is járul. A csatornázás kérdése is nagy pénzkiadást jelentene ezen a helyen. Ezzel szemben a Hősök szobra mögött nincsenek ezek a kiadások. De különben is mikor épül ki az a városrész a Tábor-utcában, hogy komolyan foglalkozzunk az iskola odaépitésóvel ? Petróczy miniszteri tanácsos véleményét a miniszter jóváhagyta és leiratában a Hősök terét jelölte meg, amely annál is inkább elfogadható, mert ennek a poros, sáros nagy térnek rendezésével jár együtt és a város ezen része így egy szép épülettel és rendezett térrel lesz gazdagabb. Lepold Antal dr. prelátui-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő igy nyilatkozott: Esztergomnak az á nagy hibája, hogy középületei szét vannak szórva. Hogy a város legnagvobb nevezetességét említsem, a bazilika a Várheggyel egyedül emelkedik ki a ; városból. Amikor tehát az új tanítóképző megépítését a Várhegy oldalában jelöltük ki, az a gondolat érvényesült — nem említem most az iskolaépítés feltételeit — hogy kapcsolatot létesítsünk a város, a Várhegy és a bazilika között. Ennek szükségét igazolja a bazilika észak* felőli oldala, ahol a szeminárium szép épülete a szentgyőrgymezői vároldalnak egységes ós előnyö* képet ad. Az új iskola a Hősök szobra mögött kedvező elhelyezést kapna. Különösen akkor helyeslem ezt a választást, ha az iskola a közeli templom klasszikus stílusában épül, oszlopos homlokzattal és így nemcsak az iskolaépítés feltételei érvényesülnek, hanem a Hősök-szobra hátterének, az egész Rudnay-térnek kiképzése is. Igy az egész térnek egységes hatása las« és a vasútról érkező ember már itt, az első téren kellemes benyomást fog szerezni. A kérdéssel kapcsolatban még az a véleményem, hogy a Rudnay-teret nevezzük el Hó'sÖkterének és Rudnay primás emlékét más terünkön örökítsük meg. Legalkalmasabbnak találnám erre a célra a Főszékesegyház-teret, mert Rudnay primás nevéhez fűződik a bazilika meg építése és ő hozta újból Esztergomba az érseki széket. Rudnay a legnagyobb név Esztergomban és nevének méltó megörökítésére szerintem a Főszókesegyház-tér kínálkozik. Nagyon szerencsés választásnak tartom a Hősök szobra mögött elterülő telket. Külföldiek Esztergomba érve nem egyszer azon gondolkodtak, hogy ne forduljanak-e vissza. Hát ez a hires Esztergom? — kérdezték, mikor városunkban jártak. Az új iskola elhelyezése most alkaimat ad arra, hogy-a Hősök-terét rendezzük és egy szép épülettel, mely feltétlenül homloktérbe állítandó, a hősi kegyelet emlékoszlopának művészi és esztétikai hátteret is adjunk. Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsosnak az a kívánsága, hogy a város először tűzesse ki az iskola helyét a Hősök szobra mögött, hogy a területre vonatkozólag tiszta képet alkothassunk. Fontosnak találja, hogy a tér kétoldali kocsi- és gyalogközlekedése ne szenvedjen hátrányt. Bartal Alajos tanítóképzó-intézeti igazgatónak ez a véleménye : A jó iskolának az a feltétele, hogy 1. könnyen megközelíthető legyen, 2. hogy lehetőleg templom közelében álljon. A Hősök szobra mögött ezt a két feltételt megtaláljuk. Ha itt épül fel az iskola, akkor az iskolával kapcsolatos előadásokat is könnyebben meg lehet tartani és az eredményt is jobban lehet biztosítani. A tervet tehát helyeslem. Ami pedig a gazdasági szakoktatás gyakorlati részét illeti, nem kell agodalmaskodni, mert az is megoldható. Bizonyára lesz olyan megfelelő kert a Mária Terézia-utca végén, ahol gyakorlatilag is taníthatnak a tanítók. Homor Kálmán városi főmérnök a Mária Terézia-utca külön az iskolaépítés célAlapittatott 1847. Schunda V. J, hangszergyár és hangszerüzlet, m. kir, udvari szállító stb. Budapest IV, Gróf Károlyi-u. 5,ét Magyar-u. 18. Mindennemű hangszer, alkatrészek, húrok és szakszerű javítások kaphatók. Továbbá zongorák, pistiftiiiók és liuriiióiiiiimok eladása, becserélése, bérbeadása, javítása, hangolása és vétele. — Legújabb rendszerű gramofonok és lamezek. Legkedvezőbb részletfizetési feltételek mellett is. Lehető legjobbat a legjutányosabb áron? jaira készített térképén mutatja meg az új iskola helyét. Hatszázötven négyszögöl terület áll rendelkezésre anélkül, hogy az utca kétoldali 12—12 méteres ú+j* hátrányt szenvedne. Berényi Zsigmond dr. városi tiszti főorvos ezt válaszolja : Feltétlenül a Hősök szobra mögött elterülő tér mellett vagyok. Ez a heiy központja annak a városrésznek és könnyen megközelíthető még a perifériákról is. A helyszélcsendes és levegőjót főleg a Vaskapu felől kapja és így kiválóan alkalmas iskola célján. Eltekintve attól, hogy az a városrész modern épületet kap, ami kívánatos is városszépítés! szempontból, új köspont keletkezik, amely közvetlenül összekapcsolódik a belső városrésszel. Csodálom, hogy az itt lakó foldanivesnép nincs egyforma véleményen, p dig csak előnyükre válnék, ha ideépitik az új iskolát, mert házaik értéke lényegesen emelkedik A gyermekek felügyelet nélkül mehetnek az iskolába, arai szintén igen fontos körülmény. Tér marad még elegendő, az ottani lakosok gazdasági céljaira is. Mátéffy Viktor kormánytanácsos, országgyűlési képviselő ezeket mondotta: Az új iskola a Hősök szobra mögötti téren nyerhetne a városra nézve legolcsóbb és az iskolára nézve logilkalmasabb megoldást. A város szűkös anyagi viszonyai között csak úgy építi meg a minisztertől kapott segéllyel az iskolát, hozyha a régi iskola eladásából befolyó pénz az államsegéllyel együtt elegendő lesz. A városi költségvetés újabb terheket nem bir meg, sem kölciön. sem kamat tekintetében. Ha az iskolát bárhová más halyra építik, a város azt csak újabb kiadásokkal érheti el, ami magit az iskolaépítést ós a berendezést veszélyeztetné. Az új iskola építési költségéhez 80 000 P és annak berendezésére legilább 10,000 P szükséges. Figyelembe véve már azt a szomorú tapasztalatokkal igizolt tényt, hogy minden építkezésnél túlkiadások merülnek fel, az új iskola építésénél erre i? kell számítani. Tehát a városnak a legolcsóbb megold ist kell keresnie. Magának az iskolának szempontjából ez a hely kínálkozik a legmegfelelőbbnek. Ebbe az iskolába járnak a Horánszky-utcától kezdödöleg elfekvő házak gyermekei is, igy ez a hely majdnem középpotban áll. A megfelelő statisztika elkészülte után remélem, ezt a tényt számokkal ia lehet igazolni. Csodálatos, hogy igen sokan az új közpcnti iskola elhelyezését épen azért nem MAGYAR HET Magyar árut vegyelek karácsonyra i$! MAGYAR HÉT 65 HM s S c