ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-12-08 / 95. szám

MII. évfolyam, 95. szám. Ára 2# filler

• Szombat, 1928. december 8. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TARSáDALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. A szegények ebédjéhez kívánunk ma jó étvágyat, és mennyei örömet, karácsonyi vigaszt kérünk a jó Istentől jutalmul mindazok részére, akik az ebédeket osztogatják, akik a szegéöyeket ebédre hívják és akiknek a szegényekről való gondoskodás az első adventi gondjuk. A felebaráti szeretet, az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlására hívjuk fel Esztergom város nemesen érző közönségét abból az alkalomból, hogy a Népkonyha ma délben megnyílik. Terítsünk nagy asztalt a szegényeknek, mert igen nagy a sze génység ebben a városban ! Legyen ez az asztal Isten nevében mindig teritett! A vizdij ügyében bizonyos mérséklést határoztak el a legutóbbi városi közgyűlésen. 1929-től kezdve ugyanis az egyszobakonyhás házak után csak mérsékelt vizdijat kell fizetni, illetőleg itt egyéni elbírálás alapján vetik ki a vizdijat. Az állatok után 1929. januártól nincs vizdij. Ez főképen földmíves lakosságunk érdekében történt és szociális szempontból is dicséretes intézkedés. Kulturális szempontból azonban ugyancsak föidmives népünk érdekében szorongó érzéssel vesszük tudomásul, hogy e Kossuth Lajos-utcai iskola helyett építendő új elemi iskola ügye még nem került erre a közgyűlésre. Ne sokat vitázzunk a helyen, nehogy a 60.000 pengő elússzon. Erre az iskolára pedig mindenekelőtt szükség van. Äz „Esztergom" teája | Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban. Egri Imre (1614—1630.) ajándéka a kincstár tgyik legszebb műtárgya, az a tojasdadaiakú hegyikristály ereklyetartó, amelyben az 1659. leltár szerint egy ideig Pázmánynak hires ereklyéjét, Krisztus köpenyének részecskéjét őrizték. A Kristálytojás középen nyilik. Nyilasa mentén rubinokkal ékített aranyozott ezüstszalag fut körül. Talpa aranyozott ezüst. Kerek alapból csonkaágas fatörzs emelkedik, amelynek tövénél rongyos ruhájú mezitlábos pásztor ül fölfelé nézve s éhes száját kitátva. Körüiötte kutya, kecske, 3 bárányka, kulacs és bot. Bock : Der Schatz der Metropolitankirche zu Gran 1859. c. munkája szerint a kristálytartó eredetileg ostyatarló volt s a pásztor az élet vándorát jelképezi, aki vágyakozva áhítozik az élet kenyere után. Magassága 135, talpa 6 cm. széles. Csányi Károly szerint német ötvösmunka 1500. tájai ól s a német Krug ötvös modorára emlékeztet. Kőrösy Márk (1616—1619.) vértanú, akit az egyház boldoggá avatott. Csontjai az esztergomi kincstárban, abban a díszes ereklyeszekrényben őriztetnek, amelyet Mária Terézia sz. István jobbja számára csináltatott. A főszékesegyházban a sz. István király oltáron áll fehórmárvány szobra, Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Annavölgy régi bányaműveinek romjai között Annavölgyön ma nincs külszíni munka, a szenet a föld alatt szállítják és így fölöslegessé váltak a földfeletti üzemek. Ezzel óriási megtakarítást ér el a bánya, de egyúttal a modern bányaüzem központosított munkájáról is tanúskodik: a mai berendezés. Természetesen Trianon is hozzásegített, hogy a bánya az üzemhelyeket redukálja. Az annavölgyi állomásról keskeny út vezet fel a hegynek. Az állomás egészen eltörpül, amint feljebb ós feljebb jutunk. A környék a késő ősz szürke csöndjében pihen. Nagynehezen felérünk a hegyre. Annavöigy előttünk látszik lenn a völgyben. Régi bányászhásak húzódnak egymás mellett, fekete, füstös, régi világból v<Jó kolónia fekszik odalent. Ég a helni. Óriási salakhegy nyújtózkodik a túlsó hegytől az innenső hegyig. Helni-nek hívják bányásznyelven ezt a fekete hegyet. Oldalán sűrű és mély erek futnak le, sárga gőz tekerődzik belőlük, itt-ott egész gomolyok. Olyan a helni, mintha egy nagy sárkány lenne. Szüntelenül fújja a kékes-sárga gőzt. A völgy peremén is, meg az aljában is mindenféle kis bányászházak látszanak. A középen sporttelep. Balra kocsma, kantinfóle. A kolónia néptelen. A helni mellett fölfelé kanyarodik a kocsiút. Lasgan egy kereszt tűnik elő a hegy mögül. Kisebb dombon fatornyos kápolna, Annavölgy temploma. A régi főtárna. Nagy szakadókhoz érünk. Főtárna volt itt valamikor. A kövek és téglák még látszanak az I amelyet a főkáptalan rendeletére Kiss György I szobrászművész készített. Kőszobra — Meixuer •János műve — a bazilika térdn, a parkos tér alján áll vörös márvány talapzaton. A székesegyház sekrestyéjében egy XVII. századi kép Kőrösy vóríanuságát ábrázolja. Kőszeghy János (1617—1641.) 2 ezüst kandelábert ós szőnyeget; Érsekújvári Farkas 3 aranyozott ezüst poharat s aranyozott ezüst feszületet, 1 ezüst mosdókész letet ; Babóthy JjFerenc (1624— 1632.) 2 ezüst mosdótálat és az esztergomi kanonokokról írt munkájának kéziratát; Baghy József (1630—42.) egy fehér infulát, Apáthy Mártoi. (1631—42.) török szőnyeget hagyott az egyháznak. liójthe Miklós (1631—1640.) zománcos arany mell keresztje a kincstár egyik legfőbb ékessége. A hat négyszögű is 3 háromszögű gyémántból alkotolt, aranyfoglalatú keresztet csigás ós gyümölcsköteges zománcdisz és zománcozott állatalakok ékítik : fent zöldbéka és két fekvő fehérkutya, a szárakon két sárga fekvő oroszlán, az alsószáron két fehér ló, közben oroszlánfej. A foglalat lejtős oldalát fekete alapon arany arabeszkek díszítik. Szárairól 3 gyöngy csüng alá. Domború hátlapját szines yománcos groteszkdisz élénkíti, benne herma, két páva ós két ugró szarvas alakjaival. Mag. 75 cm. szól. 53 cm. Magyar munka a XVII. század első feléből. Bőjthe Miklósnak kincseit az 1667. leltárban „Credentia Rssmi Bőithe" cim alatt külön fejezet sorolja föl. A megmaradt mellkereszten kivül a templom Bőjthe hagyatékából kapott egy aranyláncot, aranyozott ezüst kelyhet, áldoztató Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. egyik oldalon. Föld, kőtörmelék és salak dugja el a tárna száját. Itt körös-körül gyárkémények állottak és az üzemek messze túlhaladták a dorogi bánya üzemét. Volt idő, amikor Annavölgy volt a centrum és Dorog még színét sem látta a szénnek. A gyárkéményeket öt évvel ezelőtt lerombolták és lakóházakat építettek belőlük. Bányászleventék otthona. A hatalmas gépházat leventeotthonná alakították át ós most vasárnaponkint Annavölgy leventéi jönnek össze a nagy épületben. Valóban, itt otthonban érzik magukat a bányászifjak. A gazdag felszerelés, a berendezés és a gondos nevelés kedves környezetet teremt a leventék között. Az otthon érzetét nem a szokás és a fegyelem adja. hanem az összejövetel közvetlensége, a barátságos szó, a szoba melege és az — összetartozás. A kis templommal szemben újra hegyre vissz az út. A Kakukhegy az ott. Sűrű akácok bontják s a házacskák szanaszét kapaszkodnak fel rajta. Annavölgyiesen Kukukhegynek hívják ezt a részt. A Samuakna A Kakukhegy oldalában egy akna maradványai meredeznek ki a földből. Az út jobboldalán, a kőfalor, vörösmárványkő látszik. — Itt vot a Samuakna — mondja egy bányászfiú. A vörös kő azelőtt a Samuakna fölött volt és még most is rajta van az irás, az akna neve. Az irást nem látjuk, mert a követ megfordították. Elnézzük a kiálló falakat, a töredező, málló téglákat . . . Szél kerekedik Por és levelek táncra kelnek, körül-körül jár a szél a Samu akna szélén. Mindig közelebb ós közelebb ér a gödörhöz. Aztán beleesik ... A levelek peregve hullanak le. Igy tűnik el lassan-lassan a régi Annavölgy utolsó maradványa . . . kelyhet, aranyozott ezüst szentvízedéuyt hintővel ezüst füstölőt ós naviculát, két ezüst kandelábert, aranyozott ezüst tálcát ós két ampolnát, belül aranyozott ezüst poharat, ezüst feszületet óbenfatalapzaton, aranyozott ezüst ostyatartó szelencét, ezüst csengetyűt és perzsaszőnyeget. Mihályi István (1632—51.) ajándéka volt egy csöneretyű, viola kazula ósvelum; Pálfalvai Jánosé (1632—56) egy velum; Senkviczy Márké (1636— 49.) 2 miseruha, misekönyv, velum és szőnyeg; Gyöngyössy Mihályé (1638—) egy misekönyv; Lu^sónszky Joakimé (1638—7 5.) egy fehér ós egy viola autipendium. Hoffmann Pálé (1642—58.) egy török szőnyeg; Radossónyi Mártoné (1645.) egy misekönyv ; Zongor Zsigmondé (1645—1656.) egy gobelin. Bartók Istvánt (1647—1666.) külön kiemeli az 1667. évi leltár, mint a templom kiváló jótevőjót. Pluviale, igen sok alba és egyéb fehérnemű, valamint szőnyegek maradtak utána. Cziráky György (1649—52.) misekönyvet, Kőrössy Zsigmond. (1649—54.) szintén misekönyvet. Kőszeghy Menyhért (1654—55.) albát és misekönyvet, Eszterházy György (1654—63.) kazuiát ós veiumot, Gubasóczy János (1655—79.) miseruhákat és dálmatikákat adott az egyháznak, amelyeket a leltárak, mint kiváló műdarabokat sokáig emlegetnek. Radossányi Miklós (1656—1660.) után a saját címerével ellátott kehely maradt, Pongrácz György báró után (1657—76.) baldachin, pluviale, kazula, antipendium, pontifikáló, infula ós pásztorbot (1687. leltár.) (Folytatjuk.) Dr. Lepold Antal