ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-11-14 / 88. szám
XXXIII évfolyam, 88. szám. Ara lO fillér Szerda, 1928. november 14 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint [kétszer: szerdán és v asárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felFőszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő r Gábriel István vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A katholikus szanatórium Irt*: Chernák Béla v. rkap. ny. áll. rend. főfelügyelő. Sokféle elnevezésű szanatórium, állami, megyei, városi, különféle hitfelekezeti kórház és egyéb egészségügyi intézmény van már Magyarországon, de csak sokféle, azonban az ápolásraszorulók számához mérten nngyon kevés. Arról a nagy horderejű mozgalomról, amelyet a „Magyar Országos Katholikus Szanatórium Egyesület" tűzött ki: úgy érzem, hogy csak igen kevesen tudnak. Az emiitett egyesület is látva nemzetünk pusztulását, lelki életünk erős hanyatlását, elhatározta,, hogy sürgősen hozzáfog a mentési munkához. Hol kezdődjék e munka ? Egy oly egészségügyi intézmény létesítésével, ahol gondoskodás történik nemcsak a beteg test, hanem a beteg lélek meggyógyitásáról is. Ez a katholikus szanatórium. A „Magyar Országos Katholikus Szanatórium Egyesület" dr. Donronkos Géza igazgató főorvos kezdeményezésére 1926-ban alakult meg. Az egyesület célul tűzte ki, hogy mindenekelőtt egy többszáz ágyas, a „Lisieuxi kis Szent Teréz"-röl nevezett szanatóriummal kapcsolatos kórházat épit fel, mely bel-, ideg, sebészeti-, szülészeti- és nőgyógyászati osztályokból fog állani. Az ápolást szerzetes nővérek fogják ellátni. Amidőn pedig e körülmény tudomásukra jutott és felkórettek arra, hogy a fővédnöki tisztséget fogadják el, a legnagyobb készséggel vállalták azt: József kir. Főherceg őfensége, József Ferenc kir. Főherceg őfensége, gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, Prohászka Ottokár székesfehérvári püs pök, dr. Glattfelder Gyula szegedi (osanádi) püspök, gróf Mikes János szombathelyi püspök, dr. Rott Nándor veszprémi püspök, dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát ós dr. Werner Adolf zirci apát urak. Az egyesület elnöke dr. Csiszárik János c. püspök, meghat, miniszter. Társelnökök : Ernst Sándor praelátus kanonok, országgyűlési képviselő, dr. Zsemberi István ny. főispán, Frűhwirt Mátyás országgyűlési képviselő, ügyvezető igazgató, dr. Domonkos Géza főorvos. Igazgatósági tagok : Blieszner Ágoston józsefvárosi plébános, dr. Kemenes Illés bpesti bencés házfőnök, igazgató. Dr. Várfconyi Fidel ciszterci igazgató, dr. Baranyai Lajos a közp. sajtó vállalat vezérigazgatója, dr. Knébel Miklós pápai praelátus kanonok, dr. Ortvay Rezső Regnum Mariánum-i plébános, Poós Rezső budafoki apátplébános, Mihalevics Zsigmond hermina-uti plébános, dr. Burján Imre törvényszéki biró. P. Oszlay Oszvald szentferencrendi tartományifőnök, Török Kálmán egri kanonok, Chernák Béla ny. áll. rend. főfelügyelő, Binyung Mihály, Monzák Andor, Szakácsy István főtisztviselők, Nóvák Nándor belügy, min. oszt. tan., Ekámp Nándor isk. igazgató, Hirling Gyula bankvezérigazgató ós Blaskó Mária irónő. A szanatórium felépítése sok pénzbe kerül. De hozzuk meg a tőlünk telhető anyagi áldozatot annál inkább, mert ez az áldozat a krisztusi szeretetből fakadó szamaritánusi cselekedbt ós éppenezért nemcsak embertársaink, de elsősorban Isten előtt lesz kedves. Annak a ténynek elgondolása, hogy gyógykezelésre szoruló katholikus testvéreink szellemi környezetbe kerül, hol nemcsak a beteg test, de vele egyidejűleg a beteg lélek is kellő gondozásban fog részesülni: már egymaga megéri, hogy a hivő katholikus anyagi áldozatot hozzon. (Az egyesület alapszabályainak egyes részeit más alkalommal közöljük.) A tagsági dij oly csekély, hogy még a legszegényebb ember is megfizetheti egyszerre az egész évi tagdijat, pl. ha lemond 2—3 mozielődásról. Viszont ha majd állni fog már az intézmény Budán a fővárostői már is kilátásba helyezett nagykiterjedésű parkban és bármely tag csak egyszer vegye igénybe annak áldásos mükö dósét, sokszorosan visszatérül a befizetett csekély összeg, oly nagy kedvezményt nyújt Ragjainak az egyesti* let. A tagok ugyanis kórházi ellátási di'i ellenében szanatóriumi ellátásban részesülnek. Mig 'pl. a klinikákon és kórházakban 25—30 ágyas kórtermek vannak, addig a létesítendő szanatóriumban 2-3-4 ágyas szobák lesznek szanatóriumi kényelemmel berendezve. A tagok már most addig is mig a szanatórium felépül, orvosi tanácsadásban részesülnek. Kedves katholikus testvéreim! Ne rettenjünk vissza egy kis anyagi áldozattól! Ne maradjunk el a más vallásfelekezetü felebarátaink áldozatkészsége mögött ! Pótoljuk az eddig elmulasztottakat! Mutassuk meg, hogy a katholikus társadalomban is van életerő és ólniakarás ! Hogy az építkezés mielőbb megkezdhető legyen, az egyesület az 1928 évi októberi választmányi ülésen elhatározta, hogy azon tagokért, akik az évi 2 P 40 fillér helyett rendes tagsági díjul évi 12 pengőt fizetnek, az épitendő szanatórium kápolnájában állandóan naponta szentmisét mondatunk. Azok nevei pedig, akik legalább 10 ilyen tagot gyűjtöttek a szanatóriumba felállítandó márványtáblán fognak megörökíttetni. Felvilágosítást szívesen sd: dr. Domonkos Géza igazgató-főorvos Budapest, VIII., József-körút 62. sz. A Szenttamási és Vizivárosi Kath. Polgári Kör 25 éves jubileuma Sikerült ós bensőséges ünnepséggel ülte meg az Esztergom-Szenttamási és Vizivárosi Kath. Polgári Kör fennállásának 25 éves évfordulóját. Vasárnap d. e, 10 órakor a kör tagjai a vizivárosi plébániatemplomban hálaadó szentmisén vettek részt, 11 órakor pedig a kör nagytermében díszgyűlést tartottak. E diszgyülé3en a kör vezetőségén és tagjai kivül resztvettek : dr. Brey er István v. áll am íitkár, dr. Csárszky István, dr. Drahos János prelátus-kanonokok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, kormányfőtanácsos, ors/gy. képviselő, dr. Antóny Béla polgármester, Bleszl Ferenc m. kir. kincstári főtanácsos és még számosan. Palkovics László alispán meleghangú levélben mentette ki távolmaradását. A díszközgyűlést Ke ményfy Kálmán szentszóki tanácsos, vizivárosi plébános, a kör díszeinöke nyitotta meg szép beszéddel, amelyben a mult évszázad utolsó évtizedének egyházpolitikai küzdelmeit ecsetelte. Ezek a küzdelmek ébresztették fel a kath. öntudatot s egymásután keletkeztek szerte az országban a katb. körök, amelyek erős várai voltak a kath. reneszánsznak. Keményfy, mint e kor egyik vezérharcosa, a leghivatottabb arra, hogy e kor lelkét feltárja s beszéde mélységes hatást is keltett minden jelenvoltban. A lelkes tapsokkal fogadott beszéd után indítványára a jubiláló kör táviratilag üdvözölte az e napon Budapesten ; tartózkodó biboros-hercegprimást. Majd Éliás István szavalta el mély átérzéssel főszerkesztőnk ez alkalomra irt ódáját. Szoleczky János, a kör ügyvezető alelnöke a kör 25 éves küzdelmes múltját tárta föl gondosan megszerkesztett beszámolójában. Felolvasása közben lelkesen ünnepelték a jelenvolt Csárszky István dr. prelátust. aki mint a kör egykori elnöke, máig sem szűnt meg a kört szeretni és ügyei iránt a legmelegebben érdeklődni. A tetszéssel fogadott beszámoló után Kőhalmy László szavalta el Sajó Sándornak „Magyar vagyok" c. szép irredenta versét a tőle megszokott hévvel és lelkesedéssel. Az ünnepélyt dr. Antóny Béla polgármester tartalmas beszéde zárta be, amelyben a liberalizmusnak és kapitalizmusnak társadalomromboló hatását festette s a kört, mint a város tisztes szerény polgárainak békés, meghitt otthonát mutatta be. Az ünnepély — amelyet Kölcsey : Himnusával keifttek meg, a pápai himnus eléneklésével ért véget. — Este a kör zsúfolásig megtelt nagytermében kitűnő erkölcsi és anyagi sikerrel zárult Katalin-est volt. Ezen a kör derék műkedvelői Éliás István rendezésében a rógi Népszínház nagysikerű műsordarabját: „A cseperkekalapot" mutatták be a nagy tetszés mellett. Mind a nőszereplők : Muzsik Iloaka, Ludas Ilonka, Gregor Mancika, Kovács Mancika, Kelemen Mancika, mind a férfiszereplők : György Lajos, Éliás István, Torma József, Farkas József, Scheuli András, Mátéffy Rezső, Ladányi Viktor, Kaszner János, Szmrtyka Mihály, Ludas Mihály derekasan megérdemelték azt a lelkes elismerést, amelyben ezen estén részesültek. A szenttamási gyermekvédelmi napközi gyermekotthon támogatásáról e nehéz időkben ne feledkezzünk meg. A szegénység és drágaság fokozottabb. A segély adományokat, akár pénzben, akár természetben, kérjük a vizivárosi plébániára küldeni. HÍREK A hercegprímás Budapesten. Vasárnap dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás Budapestre utazott, ahol résztvett és mélyenjáró megnyitó beszédet mondott az Emericana nagykáptalanján. Az egyházfejedelem a hétfői napot is Budapesten töltötte hivatalos ügyek elintézésével és kedden érkezett vissza székvárosába. Az Oltáregylet új igazgatója. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás az egyetemi tanárrá kinevezett Dr. Kecskés Pál helyébe az esztergomi Oltáregyesület új igazgatójául Dr. Babura László prelátus-kanonokot nevezte ki. Az új igazgató régebbi esztergomi tartózkodása idején már vezette az Oltáregyesületet, amelytől 1911. júniusában vált meg, amikor Dr. Hanauer István jelenlegi váci püspök helyébe a budapesti központi szeminárium lelki igazgatójává kineveztetett. Az új oltáregyleti igazgató kinevezése bizonyára őszinte örömet kelt az Oltáriszentség esztergomi tisztelőinek körében. Könyörgő istentisztelet Nagymagyarországért. November 18-án a trianoni békeszerződés törvénybeiktatásának nyolcadik évfordulója alkalmából d. e. 9 órakor könyörgő istentisztelet lesz a belvárosi plébánia templomban. Antóny Bála polgármester felkéri a város közönségét, hogy minél nagyobb számban jelenjék meg a szentmisén. Áhítatunkkal és [imáinkkal is demonstráljunk Nagymagyarország mellett és kérjük a Mindenhatót, hogy adja vissza nekünk Szent István országát, Nagymagyarországot. Ugyanezen szándékra a főszókesegyházban f. hó 13án, kedden d. e. 9 órakor volt istentisztelet a hatóságok képviselőinek jelenlétében. Az ünnepi szent misét Dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok mondotta. A városházán és vármegyeházán az évforduló emlékére gyászlobogók lengtek. Katalin-est a Katholikus Körben. A Katholikus Kör műsoros, tánccal egybekötött Katalin-estjót f. hó 24-én, szombaton tarija meg esti 9 órai kezdettel. Az esztergomi egyházművészeti kiállítás megnyitása. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor nyilt meg a Kath. Legényegylet dísztermében az a nivós egyházművészeti kiállítás, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás fővédnöksége és a főkáptalan illusztris tagjainak védnöksége mellett a „Szövetség" magyar festők, szobrászok, építészek ós iparművészek társasága rendezett az esztergomi Balassa Bálint Társaság művésztagjainak részvételével. A kiállítást szépszámú és előkelő közönség jelenlétében dr. Lepold Antal prelátuskanonok nyitotta meg, akit a „Szöyetség"|tigyvezető alelnöke, Edvi Illés Ödön festőművész kért fel a megnyitó beszéd elmondására. Dr. Lepold Antal prelátus mindenekelőtt a művészeti irányok mai forrongását ecsetelte, amely az egyházmüvészet terén is megnyilvánul, anélkül azonban, hogy annak lényegét, a vallásos elmélyülést, a lelkiséget mellőzné. Majd rámutatott a kiállítás egyes darabjaira,