ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-11-04 / 85. szám

2 E8ZTE RfiOM 1928. november 4. érdekes lesz Orbán Antalnak, a fiata­labb szobrászgeneráció egyik legtehet­ségesebb tagjának elragadó szépségű Mére Barat-ja és kálvária-stáció dom­borművei, melyekkel már Budapesten, a Műcsarnokban is feltűnést keltett és Kalocsán, a „Szövetség" által ren­dezett egyházművészeti kiállításon gr. Zichy Gyula érsek diját nyerte. A kiállítás szobrászati anyagát kiegészí­tik Damkó Józsefnek, a templom ihle­tett szobrászának előkelő plasztikájú művei és Tóth Gyulának, a jeles kisplasztikusnak ezüst és bronz érmei és plakettjei. A festők között Unghváry Sándor és Rappányi Dezső templomi freskó­kartonjaikkal és vázlataikkal tűnnek fel. Előkelő, muzeális nívójú kollek­cióval fog Éder Gyula, a Benczúr­iskola érdemes hagyományainak leté­teményese szerepelni. Művei közül merész koncepciójával kiemelkedik Apage Satanas c. képe, melyet a Mester külön erre az alka'omra fes­tett. Ugyancsak ez alkalommal elő­ször kerül a nyilvánosság elé Kampis .fánosnak, a kiállítás rendezőjének, Maria Immaculata c. nagyobb méretű festménye. E mestereken kivül Edvi Illés udön, Kaczián Aladár, Henek Vince, Leszkovszky György és mások szebbnél-szebb műveikkel szerepelnek. A művek közt színes ablaktervek, plasztikai ós építészeti tervvázlatok és grafikai művek teszik a kiállítást változatossá. A Balassa Bálint esztergomi iro­dalmi és művészeti társaság képző­művész tagjai közül bejelentették részvételüket: Jaschik Álmos festő művész-tanár, Hellebrand Béla ötvös művész, Bayer Ágost, ifj. Vitái István, Sidegh Béla, Kontuly Béla, Nyergest János festőművészek, v. Holló Kornél szobrászművész és Fuchs Hajnalka iparművész. Szenzáció erejével fog hatni a kiállítás rendezése, mely a legújabb rendezési eljárás szerint int eri őr­szer üleg történik. Ez esetben a han­gulatnak megfelelően templomszerűleg fog az anyag elrendeztetni, ahol a legtöbb műtárgy mindjárt alkalmazá­sának célja szerint helyeztetik el. A kiállítás, melyen több dij is kiosz­tásra fog kerülni, méltán tarthat szá­mot a legnagyobb érdeklődésre. Képek a régi Esztergomról — Á városi levéltár adatai nyomán közli: Kemény Miklós levéltárnok — A polgári katonaság Bár 1828-ban a Feigler-század még sikerült farsangi tombolajátókot ren­dez, úgyszintén a következő évben is, melynek 155 ft tiszta jövedelmét az ispita nagyobbitására fordítja, a végzet szele már fújdogál fölöttük. 1830-ban, a király születése napján a lovas és német századokból mindössze 6 ember jelenik meg, úgyhogy a tisztek egyenesen a nádorhoz fordul­nak panasszal rendteremtés végett. 1831 ben Feigler maga kéri századjá­nak feloszlatását. Horváth Imre, az új főstrázsamester 1883-ban , előterjesz­tést tesz a tanácsnak az átszervezésre : tegye mindenkire kőtelezővé a szol­gálatot, mindenkinek egyforma ru­hája legyen, eszerint rendezzék újra a századokat s a tisztek kijelölése után főként a kapitányok hatalmi kö­rét állapítsa meg. A tanács eleget tesz kívánságának, csakhogy meg­mentse a katonaságot és bizottságot küld ki a tervezet kidolgozására. Ám hiábavaló volt már ez is, mert a következő évben a német századok szétoszlottak. Parancsnok nem lévén, Leipolder Antal őrmester a hangsze­rekre kér utasítást, mert azokból több elkallódott és a századkasszát is ren­delkezésre bocsájtja. A város vizsgá­latot indít a hangszerek után s meg­állapítja, hogy azokat Deininger vitte magával bizonyos követelései fejében. A magyar századok is oszlófélben voltak, ezért a tanács mégegyszer megpróbálja megmenteni az ügyet, a polgárjogtól való megfosztással fenyít­vén meg őket, de eredménytelenül. Itt az első korszak voltaképpen le­zárul, mert ettől kezdve 1839-ig kró­nikáink hallgatnak róla. A nagy lel­kesedéssel és szép reményekkel meg­indult polgári katonaság igy szo­morú véget ért. (Folytatjuk.) HÍREK Aktuális megjegyzések Városrendezési tervekről beszélnek Városszerte Esztergomban. Az elmúlt vasárnap ugyanis egy hosszabb cikk jelent meg lapunk vezetőhelyén és arról folyt a szó, hogy miért nincs Esztergomnak városszabályozási terve ós ezzel kapcsolatban écákat olvashat­tunk, mit és hogyan kell cselekednünk, hogy Esztergomból rendezett és szép város legyen. Nem kell mondanunk : a városrendező cikkre egész Esztergom fölfigyelt és mindenfelé másról sem beszéltek. Hozzánk is több levél ér­kezett, amelyek pro ós kontra tár­gyalják az ügyet és még újabb ter­vekkel is szolgálnak. Egyik levél azt erősiti, hogy Esztergomban a jövő 10 évre szóló rendezés már régen megindult és hogy a sok közül csak egyet is említsünk, a Közüzemi Rt. lépett elsőnek a rendezés és rekon­struálás terére. Esztergomtól Doro­gig a 7 km. hosszúságú ócskavasveze* tóket vörösrézdróttal cserélte ki. Eb történt Szentgyörgymezőn és Szent­tamáson is, mig a Kossuth-utcán a faosz­lopok helyére vasoszlopot állíttatott fel. Az öreg faoszlopokat kidöntette. De ez még semmi ! Ami még ezután jön, az az igazi városrendezés és új­jáalakítás. A Közüzemi Rt. addig megy modernizáló munkájában, hogy sem a vörösréz villanyvezetéket, sem a vasioszlopokat nem tartja elég mo­dernnek arra, hogy a jövő tiz év kí­vánalmainak megfeleljenek. Evégből egy iábel tervet dolgozott ki, amely már el is készült. Eszerint egy-ket­tőre el fognak tűnni az összes oszlo­pok és villanyvezetékek az utcáról és a háztetőkről, mert kábelen fogjuk az áram ot kapni, A tárgyalások egy amer ikai kábelgyárral már meg is in­dultuk — egyelőre kábel nélkül. Azután iparművészeket bízott meg a KözCizemi Rt., hogy az esztergomi utcákra na#y erősségű villanylámpá­kat tervezzenek. Az új lámpák olyan na gy világosságot fognak árasztani, hogy senkisem fog megbotlani az esz­tergomi hepehupás kövezeten — ha pénz lesz, ha pénz lesz, ha pénz lesz. A takarékossági napot a selyemru­háról, selyemharisnyáról és társairól való lemondással kellett >olna meg*­kezd enü nk, mert nyomorúságunknak nagyrészt az ezekkel kapcsolatos >pa­zariás az oka. Ez a lemondás termé­szetes en sokaknak, — nem tetszene. A hercegprimás kegyelete. Dr. Se­rédi Jusztinián biboros-hercegprimás a halottak-napja alkalmából nevével ellátott kék-fehér szalagos koszorút helyeztetett az esztergomi Hősök szobrára, a Hősök szentgyőrgymezői temetőjében levő emlókkeresztre, to­vábbá boldogult dr. Csernoch János biboros és dr. Kohl Medárd püspök sírjára, amelyeket személyesen is fel­keresett. GyászQnnepély a hősök temetőjében. A hősök szentgyőrgymezői temetőjé­ben csütörtökön délelőtt 11 órakor kegyeletes gyászünnepély folyt le, amelyen a helybeli honvédség, csend­őrség, a leventecsapatok, a szent­győrgymezői hadiárvaház, a tanitó képző, azonkívül nagyszámú közönség vett részt társadalmunk minden ré­tegéből. A vármegye tisztikarát Pal­kovics László alispán, a városét dr. Sántha József tanácsos képviselte. Az ünnepély a turista dalárda : „Magyar Hitvallás "-aval kezdődött, majd Pa­lásthy Sándor honvéd szakaszvezető szavalta el Homor Imre egy alkalmi költeményét nagy hatással. A dalárda újabb éneke után Mátéffy Viktor pré­post-plébános, kormányfőtanácsos mon­dott megható és felemelő gyászbeszé­det, amelyben fejtegette, hogy a hő­sök emlékét a hazáért való kitartó, eredményes munkával magasztalhat­juk fel legjobban. A dalárda ezután az Ammer: „Nem, nem soha"-ját énekelte. A hősi temető keresztjén már ott diszlett dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás kék-fehérszala­gos nagy koszorúja. Ehhez a helybeli m. kir. honvédség koszorúját vitéz Zay Ödön alezredes, állomásparancs­nok helyezte el lelkes beszéd kísére­tében. Á város koszorúját dr. Sántha József tanácsos, a helybeli turista egyesületét a turista dalárda el­nöke tette le. Koszorút helyeztek el a hadiárvák is. A koszorúk elhelye­zése után Perger Lajos esperes-plé­bános mondott imát az elhunyt hő­sök lelkitidvóért. Végül a leventeze­nekar Sehönw aider Károly karnagy vezetésével a Himnust játszotta, amelyet az egész közönség lelkese­déssel énekelt. 25 éves Jubileumát ünnepli az Esz­tergomi Szenttamási és Vizivárosi Kath. Polg. Kör f. hó 11-én. Délelőtt dísz­közgyűlés, este 8 órakor színdarabbal egybekötött táncmulatság lesz. Meg­hívókat e hét elején küldenek. Régiségeket találtak a Ferenc József­úti Csatornázásoknál. A Ferenc József­úton és Batthyány-utcában a város megkezdte a csatornázási munkálato­kat ós ezzel a városnak egy igen fon­tos részén oldódik meg a csatornázás kérdése. A munkálatokkal kapcsolat­ban a Régészeti Társulat figyelme is ráterelődött az ásatásokra, mert min­den bizonnyal újabb régiségeknek kell felszinre kerülniök, mivel a csator­názások a régi belső várfal tövében folynak. Ez a számítás be is igazoló­dott és szerdán délután a dolgozó munkások rábukkantak az első lele­tekre. A Ferenc József-úton, Bodnár György ny. tanfelügyelő lakása előtt 3 méter mélységben egy alabárdot találtak. Ez az alabárd török eredetű, amit igazol a bárd fölött lévő félhold és csillag. Ugyanezen a helyen két nyílhegyet is találtak, ezután több darab törökpénzt és edényrószeket. A Szent János-utcában, a lebontott Szat­máry-féle ház mellett egy különös alakú csont került elő, mely lehet egy koponya, de nincs kizárva, hogy valamilyen különös állat csontja. A csont ugyanis világosan mutatja a szemüregeket és az orrüreget, de ezenkívül két jellegzetes agyar is lát­ható rajta. A csatornaásás 3 méter mélységben halad és remélhető, hogy még több ós értékesebb le­letre fognak bukkanni. A Ferenc József-út említett helyén egy 7 méter mélységű várfalra is bukkantak a munkások és robbantáshoz kell folya­modni, hogy a munkálatok tovább­folytatódjanak. Az ásatásokat a leg­nagyobb érdeklődéssel fogjuk kisérni ós kérjük a munkálatok vezetőségét, hogy hassanak oda a munkásoknál, hogy minden lelet a régészeti múze­umba kerüljön. Közös szent áldozás. A Tanult Fér­fiak Mária-Kongregációja f. hó 4-én vasárnap d. e. 8 órakor a szentfe­rencrendiek templomában tartja no­vember havi közős szent áldozását, melyre a tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. A szentgyörgymezőiek küldöttsége a városi mérnöki hivatalban. A héten Szentgyörgymezöről nagyobb küldött­ség jelent meg a városházán Nádler István és Oltóssy Ferenc vezetésével. A küldöttség azt az óhaját terjesz­tette elő, hogy a város mérsékelje a Vár-utca és a Szentgyörgy-utca lako­saira kivetett kövezési illetéket, amely igen horribilis összegre rúg és a ház­tulajdonosok képtelenek azt kifizetni. A városházán megígérték, hogy az ügyet mégegyszer át fogják vizsgálni. Liziői kis szent Teréz szobrának meg ­szentelése. Vasárnap délután szente­lik meg a ferencrendiek templomában Liziői kis szent Teréznek szobrát. Li­ziői kis szent Teréznek, korunk legnép­szerűbb szentjének Esztergomban még nincs szobra. Eddig csak a zárda­templomban egy szép freskó hirdeti a kiváló szent iránti kegyeletet. A ferencrendiek templomában d. u. 5 órakor kezdődik a felszentelósi szer­tartás, amelyet P. Vinkovich Viktorin budapesti tartományi főnök fog vé­gezni. Szentbeszédet P. Hász Bro­kárd karmelita tartományi főnök fog mondani. Az esztergomi hivők figyel­mét felhivjuk a szép felszentelósi áj­tatosságra. Tüzoltőalakuló ünnepélyek Leány­váron és Bajóton. Csütörtökön fel­emelő ünnepségek színhelye volt Leányvár és Bajót. Mindkét község­ben megalakult az önkéntes tűzoltó­testület, mellyel kapcsolatban az ala­kuló gyűlésen megválasztották a tiszti­kart és felavatták azokat az önkéntes jelentkezőket, akik tűzoltónak a tes­tületbe beléptek. Leányváron szent­mise előzte meg a megalakulást. A mise után a község plébánosa hatásos beszédet mondott a templom előtti téren, ahol a község minden polgára megjelent. Beszédet mondott még Reviczky Elemér főszolgabíró és László István vármegyei tüzrendószeti fel­ügyelő, aki egyúttal a felavatást is végezte. Bajóton közgyűlés előzte meg a tűzoltóság megalakulását és a tűz­oltók felavatását. Itt megjelent Frey Vilmos nemzetgyűlési képviselő is. Igen hatásos volt a bajóti szociális szakszervezet alelnökének a beszéde, aki a megértés és kölcsönös erő mun­káját állította nemes példaképül az új tűzoltók elé. Reviczky Elemér fő­szolgabíró, Frey Vilmos nemzetgyűlési képviselő és László István tűzoltó­felügyelő beszédei méltó ^befejezései voltak az ünnepségeknek. Az avatás és a tűzoltózászló megszentelése után ebéd volt, amelyen a nyergesujfalusi tűzoltózenekar szórakoztatta a jelen­levőket. Délután tánc volt az újonnan alakult tűzoltótestületek felszerelésé­nek javára. Tánckurzus a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet tagjai- és kizárólag csak a pártoló­tagjainak hozzátartozói részére 6 hetes tánckurzust nyit az egylet helyi­ségében Kreutz Gyula fővárosi tánc­os illemtanár vezetésével, melyre még lehet jelentkezni az egylet irodájá­ban a kitett iven vasárnap délelőtt 11—l2-ig és köznap este 8—10-ig. A tánckurzus a napokban megkezdő­dik ós tandija kedvezményes lesz az egylet rendes- ós pártoló tagjainak a hozzátartozói részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom