ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-10-28 / 83. szám
ESZTERGOM Megjelenik hetenkint (kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési fára 4 egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fölvétetnek a „Hunnia* könyvnyomdavállaiatnáí. Gondolatok „Egy budai po miniszterhez" A levélíró budai polgár : gróf Klebelsberg Kunó, a magyar, vallás- és közoktatásügyi miniszter ; a levél pedig a Pesti Napló mult vasárnapi számában volt olvasható Ez a levél nemcsak azért érdekes, inert nagyrészt rólunk, Esztergomról szól: erről majd egy másik cikkben fogok beszámolni. Hanem érdekes assert is, mert mintha egyenesen nekünk, esztergomiaknak Íródott volna. Azt irja benne ugyanis a miniszter úr, hogy — egyik volt berlini professzora tanácsára — valahányszor új munkát olvas, mely összefüggően adja elő a hazai történetet, mindig más és más szempontból gondolja át az olvasmány kapcsán népének élete folyását. Egyik ilyen szempontja volt a tervszerűség és ami ehhez szorosan hozzákapcsolódik, az egyszer megállapított terv alapján hosszabb időn át következetes cselekvés, az, amit a franciák oly találóan esprit de suitenek neveznek. „A jó magyar embernek — irja tovább a budai polgár önagyméltósága — elszorul a szive, ha még legnagyobb alakjainknál és politikai főakcióinknál is éppen a tervszerűség hiányát látja meg néha. Nyilvánvaló, hogy a multakban is igen gyakran cselekedtünk első impressziók hatása alatt ... A tervszerűtlenség ellen pedagógiai irtóháborút kellene viselni, mert a hiányában elért nemzeti eredményeknek ritkán van tartóssága. Tervszerű ós következetes cselekvés esetén minden évben lerakódik egyegy réteg, egyik a másik fölé ós igy lassan, de biztosan, széles alapon hosszabb idő alatt nagy eredményeket l«het elérni, mig a tervszerűtlenIgár nyilt levele a belügycímű cikkhez. lenség rendszerint kapkodáshoz, a felvett fonalak gyakori elejtéséhez, rapszodikus és áldozatos nagy felbuzdulásokhoz vezet, melyeknek a nemzet nem látja oly eredményét, amely arányban állana a kiontott vérrel, vagy az elköltött pénzzel, vagy az egyébként felhasznált más energiákkal." A levélben aztán elsorolja mindazt a mulasztást, tervszerűtlenség et, amelylyel elhanyagoltuk „azt a nagyszerű darab dunántúli földet, azt a e. odás háromszöget, amely Buda, Visegrád ós Esztergom között terül el." A levél vége is megszívlelendő: „Hogy célt érjünk, ahhoz az akaráson kivül tervszerűségre ia van szükségünk, mert ma bizony még a legközelebbi községekben is . .. úgy ve zetnek az utak és főutcák, ahogy azokat a török pusztítás után oda vetődött első ökrösszekér kerekei vág* tok. (Önkéntelenül ia kitör sóhajom: ó kedves esztergomi utcák I) Kicsiny községektől nem lehet azt kívánni, hogyjolyan szabályozási tervet tudjanak csinálni, amely már számol azzal, hogy illesszék bele szervesen az ö határukat a budai hegyvidékben ki alakuló villanegyedekbe és villavárosokba." Legvégül pedig „sok ezrek nevében* felkéri a belügyminisztert, hogy „vegye a kezébe a budai hegyvidék községeinek dolgát, hogy abban a háromszögben ott, Buda, Visegrád ós Esztergom között vezesse tervszerűen a kibontakozó életet." Eddig a kultuszminiszter úr Önagymóltósága. Amikor a levelet elolvastam, fájdalmas szivvel éreztem újra annak Az „Esztergom" tárcája Forgách Ferenc, Pázmán) Péter és Lésy Imre kincsei. Forgách Ferenc (1607—1616) primás neve a magyar művészettörténelemben összenőtt csodálatos reneszánszstilü arany kelyhe vei. Ennek a hires mfidarabnak a megrendelője az esztergomi kincstárnak csak két jelentéktelenebb ötvösművet hagyott: egy aranyozott ezüst paciticáiét, amelyen a megfeszített Krisztus képén kivül a négy evangélista képe volt, azonkívül ezüstből a családi címerét. Mindkét darabnak nyoma veszett. Az 1610. leltár végén, mint később följegyzett toldalékot olvassuk Forgách Ferenc egyházi ruháinak jegyzékét, amelyek {hagyatékából az esztergomi székesegyháznak jutottak. Ebben a páratlanul gazdag készletben volt 3 pluviale, 17 kazula a hozzávalókkal, 4 dalmatika, 10 tunicelia, 3 alba, 6 antipendium, főpapi cipők, szőnyegek, diszes oltárteritök ós korporale-aljak, vállkendők, velumok, gremiálók, humerálék. Ma már egyetlen zOldsziuű miseruha van a kincstárban Forgách Ferenctől. A simv zöldselyem miseruha egyetlen dísze a hímzett Forgách-címer. Mikor Forgách Ferenc a primási széket elfoglalta, a kincstár száműzetésben volt. Az esztergomi főkáptalan még 1605-ben Oimützbe szállította Bocskay István hadai elől. 1607-ben visszahozta Nagyszombatba s 1608-ban új leltárt készített, amelyből megtudjuk, hogy az olmützi székesegyház az ideiglenes szállásért egy püspöksüveget és egy .pásztorbotot kapott a kincstártól. Pázmány Péter (1616—1637) alatt 1619-ben a kinostár ismét vándorútra kelt. Pázmány a Jézus-társaság grazi rendházai jelölte meg, mint megbízható letéti helyet. Sennyey István esztergomi kanonok kisérte el a kincseket Grazba a onnan csak 1622—24 között hozta vissza részletekben. Pázmány nagysága a kincstár történetében is méltón jut kifejezésre. Bár az életében készült l623. évi leltár után sokáig hiányzik miuden adat arról a szaporulatról, amelyet Pázmány ajándékai jelentettek, az 1650. 1654. és 1650. óvi .leltárak eléggé részletesen tudósítanak Pázmány gazdag adományairól. „Credentia Eminentissimi Pazmani" cim alatt olvassuk a következőket s Aranyozott ezüst kehely hasonló igazságát, amit ismételten hangoztattunk, hasztalanul, hogy Esztergom tragédiája : a tervszerűtlenség. A tervszerű és következetes cselekvés hiánya, a kapkodás, a felvett fonalak gyakori elejtése, rapszodikus és áldozatos nagy felbuzdulások, amelyeknek azonban a polgárság nem látja oly eredményét, amely arányban állana az elköltött pénzzel, vagy az egyébként felhasznált más energiákkal. Mondjunk rá példát ? A városi párt néhány évvel ezelőtt kidolgozta a város minden irányú fej lesztósónek hatalmas programmját. Hangsúlyoztuk, hogy ez a programm szerves egész, amelyet 10—20 évre felosztva, lépésről-lépésre, tervszerűen, folytatólagosan lehet csak és igy is kell megvalósítani. A programm, a terv megvan, de senki se hederít rá. Például: a város általános szabályozási terve és a lejt méretezési térkép nélkül a városban folyó mindenféle építkezés tervszerűtlen. A városi szabályozási terv a város fejlődésével is tervszerűen számolna. Tervszerű dolog-e, hogy először a volt Hipáriát jelölték ki a fejlődés területéül, erre aztán a város a maga négy házát pont a város másik végébe, a Csarnok-utcába építette, azóta meg megint a Dorogi-út mentén épülnek a házak ? Mi lesz ennek a vége ? A város majd nem győzi a közmüvekkel és azok fenntartásával. A városi párt programmja követelte, hogy a Takarókpénztár hatalmas fürdő-épitkezésével kapcsolatban legalább a környező városrósz szabályozási terve készíttessék el, hogy a fürdő-komplexum tervszerűen illeszkedjék bele környezetébe. Végül is azok a szűk ós görbe sikátorok örökké nem maradhatnak a fürdő körül . . . Ugyan történt-e ez irányban valami ? Eveken át szerepelt a városi költségvetésben egy tétel: a kövezés. A jövő évi költségvetésben már meg van jelölve, hogy melyik utcában, mennyit akarnak kövezni. De a távolabbi jövőre nézve készen van-e a kövezósi terv'? Kedves jelszavunk lett: Esztergom fürdőváros. De a Takarékpénztár fürdőtelepe magában még nem teszi Esztergomot fürdővárossá. Vau-e valami egészséges, több évre szóló részletes tervünk ennek megteremtésére? Ki tud róla? Az idegenforgalom se teremtődik magától. A bizottság megvan, dt kidolgozott programmja még nincs. Közegészségügyünk tervszerű fejlesztéséről sem hallunk semmit. Csatornázási terv ? Itt is, ott is incidentaliter csinálnak egy-egy darab csatornát; félő, hogy a végén ezek a csatornák ahelyett, hogy a Dunába vezetnék le, majd egymásba vezetik a szennyvizet. Mi lesz a szigettel ? Mi a tervünk a vágóhíddal ? Van-e a közvilágítás fejlesztésére 10 évre elkészült terv Esztergomban ? Bortermelésünk reorganizációjáról annyit beszélünk. Van-e terv, programm, 10—20 évre szóló ? Ez csak néhány kiragadott példa, de ezer és egyet hozhatnánk még fel. Talán fölösleges. Ott ran a városi párt programmja, amely mindent felölel, csak tervszerűen kellene annak megvalósításához hozzáfogni. Nemcsak tenni kell, hol ezt, hol meg azt, hanem tervszerűen fejleszteni, mert különben igaza lesz a nyilt levél magas írójának, hogy a rapszodikus és áldozatos nagy felbuzdulásoknak a város polgársága nem látja majd oly eredményét, amely arányban állana az elköltött pénzzel vagy az egyébként felhasznált más energiákkal. Tehát mógegyszer! tervszerűség és ami ehhez szorosan hozzákapcsolódik, az egyszer megállapított terv alappatenával, 3 angyalfejjel a kupán s ugyanezek a gombon, 3 oszlopfődisz a lábazaton. Aranyozott ezüst szenteltvíztartó hintővel. Ezüst mosdótál egészben aranyozva, amelyet két angyal tart. Aranyozott füstölő ezüst láncokkal. Aranyozott ezüst ostyatartó. Mozaikos hordozható oltár, 2 aranyozott ezüst gyertyatartó, ezüst csengetyü. Feszületállvány ébenfából ezüst virágokkal díszítve. Ezüst kézi gyertyatartó és egy ezüst paciíicále , amelyen Tamás apostol Krisztus oldalsebóbe teszi jobbját. Azonkívül a leltárak különböző helyein Pázmány következő tárgyait találjuk följegyezve: Arany mellkereszt gyémántokkal, gyöngyökkel és zománcokkal diszitve. Velencei aranylánc. Több aranyűgyrű. Egy kettőezer tallérra becsült, aranyba foglalt gyémánt. Nagy aranyozott ezüst úrmutató, amelyet ezüsttel ékített ébenfatalapzaton álló ezüst angyal tart. Ennek az angyalnak mellébe helyezik a drága gyémántot, mikor az úrmutatót használják. A házioltár ébenfaállványa, amelyen vert ezüst dombormű az Ur Jézus születését ábrázolja. Nagy kristályszekróny aranyozott ezüst foglalattal, amelyen csodásmfivű zománcképek láthatók. Ebben a szekrényben tartják az ereklyéket, amelyeket egy Bobio nevű olasz dominikánus 1600-ban Kassán egy András nevű kanonoknak adott, akitőt Pázmány megszerezte. E jy ovális alakú kis kristály ereklyetarfcó araayszegélylyel, amelynek szegélyén fölváltva gyöngy és rubinkövek ékeskednek. A kristálylapok alatt Krisztus Urunk köpenyének részecskéje s pergamenirás van. Fzt az ereklyét Pázmány YIH. Orbán pápától kapta, mikor IÍ. Ferdinánd megbízásába! a harmincéves háború szomorú idejében a békét közvetítette. Hímzett vörös ereklyetartó skatulya, 2 aranyozott ezüst ámpolna, 1 infula; 4 fehér, 1 vörös, 1 lila miseruha ; hímzett ós gyöngyökkel kirakott nagy stóla, amelyet Pázmány pródiká lásnál használt s halála után nagyobb ünnepeken sz. Adalbert püspök ezüst szobrára akasztottak; 2 antipendium, baldachinumszövet Pazminy címerével, bíbor trónkárpit Pázmány címerével, velum, 3 subcorporále, 2 misekönyv, 2 szőnyeg. Pázmány kincseinek legnagyobb része elkallódott. Kelyhe és az oltárfelszereléshez tartozó tárgyak még 1720-ban megvoltak. Azóta eltűnnek a leltárakból. Gyűrűi közül egy pompás példány a Nemzeti Múzeumba került Jan koriéit Miklós gyűjteményéből. Ez az aranygyűrű 3*2 cm. szóles és 3*4 em. hosszú topáz kő alatt Pázmány Péter gyönyörű gömbölyded betűkkel vésett nerét ri-
