ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-01-28 / 8. szám
XXXIII- évfolyam, 8. szám. Ar» SO fillér Szombat, Í028. január 28. ESZTERGOM MM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Áldott, ki az Ur nevében jön... Magyar földön már százezrek köszöntötték az űj hercegprímást. Soha nem látott lelkesedést váltott ki a pápától küldött, a pápa szívéről leszakadt prímásnak érkezése. Lengő zászlók, a tél drága és ritka virágai, hatalmas néptömegek és a vasúti sínek mentén térdeplő egyes tanyai lakosok, szárnyaló szónoklatok és a meleg szívekből csendesen szálló imádságok fogadták hosszú diadalútján. Ma Esztergomban megsűrűdik és kiárad az egész ország öröme, mert az Ősi primási székhelyen dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás, esztergomi érsek elfoglalja esztergomi székét. A katolikus világ sok tájáról is Esztergomra irányulnak a tekintetek. A Vatikán fehér Atyja is idefigyel. Esztergom ma megvonaglik az ünnepi érzések villamos erejétől. Egy ezredév szent hagyományainak kincsével szivében virágvasárnapi körmenetbe sorakozik s fölkiséri a szent Sionra új érsekét, a Megváltó földi helytartójának küldöttét. Akik elülmennek s akik a főpásztor* követik, a győzedelmes hit pálmáját lengetik s a bibliai köszöntést mondják : Áldott, ki az Úr nevében jön... Szent földön hullámzik a nagyszerű körmenet. Esztergom a magyar katolikus egyház bölcsője. Fölötte ragyog a magyar nemzet betlehemi csillaga s Magyarország címertartó angyalai, a haza őrangyalai itt éneklik a béke evangéliumi dallamát. Esztergom csillagát nézik és követik ma a haza bölcsei, ezek a napkeleti bölcsek. Új korszakot várnak. Esztergom a magyar haza szenthegye, ahonnan a Mester hegyi beszédét hirdetik a turáni népnek. Esztergom az első magyar kereszt kálváriája, kemény agykoponyák helye, a kereszt tengernyi ellenségeivel szemben elhullott agykoponyák helye. Ma komor méltósággal újra kiegyenesedik a kereszt s a magyarok milliói bátor elszántsággal mondják az ősi hitvallást: Valóban Isten Fia volt Ő. Esztergom a magyar Róma. Szent István, a legnagyobb magyar apostol emléke fölött a hercegprímások hatalmas székesegyházának kupolája domborul s a fejedelmi Duna, a - népek országútjának partján az első magyar főpap háza áll. Áldott földjét tapodták majdnem az összes magyar szentek és boldogok. A mai prímásbeiktatás korszakos rendkívülisége kivételes reményeket fakaszt. Asztrik, fermói Fülöp, Montefiore, Gentilis, Kapisztrán, Burgio, Rorario, Possevino, a Piccolominik, az Aldobrandinik és Odescalchiak bevonulása jut eszünkbe. Pápai követek és pápai hadak vezérei súlyos időkben jöttek és sorsfordulatot jeleztek. Új hercegprímásunk nemcsak született pápai követ, hanem kifejezetten is pápai követségben jön. A történelmi logika azért neki nagy szerepet szán és a jövőbe komoly sorsfordulat titokzatos vázlatát rajzolja. Szomorú Magyarországot egy fájdalom járja át s egyetlen nagy reménység hevíti. Fáj a csonkasága. Reménye a nagy Magyarország. Amikor változást, fordulatot vár: a szerencsétlenség legmélyebb poklából csak a jobbat, a szabadulás, a föltámadás közeledését várhatja. Azért a magyarok ma valami boldog sejtelemmel csüngnek Esztergomon s megmagyarázhatatlan érzéssel, csudaváró hangulatban beszélnek az új hercegprímásról. Beszélnek ilyeneket nemcsak Esztergomban és a csonka hazában, hanem mindenütt, ahol az anyaországtól elszakított magyarok laknak. Összecsendülnek a szívek a határokon át. S ahol a szivek már nem ismernek határokat, ott azokat a fegyver sem tarthatja fenn sokáig. Esztergom csillaga ma minden irányból szólítja Szent István koronájának országaiból a megváltást várókat testvéri találkozóra a magyar szent földön, ahol Jusztinián prímás az eltemetett magyar igazságot ébreszti s milliók köszöntésére már a Föltámadottnak üdvözletével válaszol: Békesség nektek ! Esztergom félévvel ezelőtt szomorú temetést látott. A vas és vér korszakának nagy prímását temette a lesújtott magyar nemzet. Kemény férfiak is könnyes szemmel néztek a koporsóra s sötét mondatot mondottak : Nagymagyarország utolsó prímása... Mikor most az ünnepi menetben fénylő bíborában föltűnik az új prímás, a leghitetlenebb magyar szívben is feltámad a remény, hogy ez a prímás lesz az újraéledt Nagymagyarország első prímása ! Brt Lepo id Antal.
