ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-24 / 82. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint [kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésifáraegy hónapra 1 P 20f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Az iparosság égető kérdései az esztergomi iparosnagygyűlésen Magy vita a kézműves kain aráról. y

Mep gyözödésem, hogy az Iparosság ügye minden áldozatot megérdemel!" Az esztergomi iparosság mindenkori becsületes munkásságával és komoly magatartásával általános tiszteletet és megbecsülést vivott ki magának. Az iparosság össze van nőve a város minden társadalmi osztályával nemcsak hivatása érdekénél fogva, hanem azért is, mert hiszen sok iparos származik földművesosaládből és intelligenciánk nagy része tisztes iparososaládban élte le gyermekkorát. Nagyrészt innen magyarázható az iparosság iránt érzett általános rokonszenv és ezért kiséri meleg érdeklődéssel az iparosság megmozdulását e város minden egyes! polgára. Az iparosság zöme nehéz, testetlelket fárasztó munkával kereste kenyerét már a boldog békevilágban is, és istenadta egészség s éjt is nappallá tevő kitartó munka kellett hozzá, hogy az iparos egzisztenciája fenntartásán kivül öreg napjaira vagyont szerezhessen. Ismerjük a többség szomorú sorsát, amelynek a vagyonszerzés szerencséje nem adatott meg. A határvárossá lett Esztergom iparosainak még százszor nehezebb a sorsa. Kellő piac hiján egyes iparágak a legnagyobb nyomor ban sinylődnek. Ha valahol igaz, megrázó az iparosságnak az életért való kiáltása, úgy Esztergomban, elsősorban az ! A becsületes munka jogán a tisztes megélhetés lehetőségeért folytatott komoly, nehéz küzdelmének útján jutott el a magyar kisiparosság az esztergomi nagygyűléshez, amelynek lezajlása után a harcot nem szabad abbahagyni és minden hathatós tényezőnek számolnia kell a gyűlésen tárgyalt iparoskérdések mielőbbi komoly megoldásával, mert amint Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő is mon dotta: a magyar iparosság ügye minden áldozatot megérdemel. A nagygyűlésről a következőkben számolunk be: Vasárnap reggel 9 órakor zászlaja alatt hosszú sorban vonult fel az iparosság a városi kegyúri templomba, ahof Mátéffy Viktor prépostplébános, országgyűlési képviselő ünnepi szentmisét celebrált, mely alatt Ammer József karnagy vezetése mellett a templomi énekkar szép szereplése emelte az áhitatot. A szentmise után a Kath. Legényegylet nagytermébe gyülekezett össze az iparosság. Itt folyt le a szépen sikerült nagygyűlés, amelyen a helyi ipartestület tagjain kivül több ipartestület küldöttsége is résztvett, megjelent továbbá a gyűlésen Frühwirth Mátyás, Mátéffy Viktor és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő, továbbá dr. Antóny Belá polgármester, aki Palkovics László alispánt is képviselte, dr. Brenner Antal városi főjegyző, dr. Etter Jenő városi főügyész, ipaihatósági biztos és még többen az esztergomi intelligencia köréből is. Természetesen a győri iparkamara is képviseltette magát dr. Karikó Imre titkár személyében. Dóczy Ferenc elnök lelkes szavakkal nyitotta meg az iparosnagygyűlést, hangsúlyozva az iparosság összetartásának, egyetértésének szük-. ségességét. Frühwirt Mátyás nagy beszéde a kézmüiparkamaráról. Utána Frühwirth Mátyás ország gyűlési képviselő előadása következett, aki beszéde elején a régi magyar iparosság nagy tekintélyének ós boldogulásának okát fejtegette nagy ér deklődós közepette és kimutatta, hogy a boldogulás és hatalom nyitja abban a kitűnő egységben és szervezettségben keresendő, amely abban a világban a céhrendszerben nyilvánult. A céhrendszer megszűnése után a modern kor szabadversenyelmóletének érvényesülése tönkretette a kisiparosságot. A kisiparosság a szabadverseny prédája lett. A nagy gazdasági szervezetek ós vállalatok, amelyek az ipari és kereskedelmi életben lehetőkké váltak, nem kivánták az állam védő, segitő kezét, mert ezek tényleg jobban érvényesültek szabadon, ellenőrzés nélkül. A kisiparosság pedig, amelynek épen a szabadverseny idején van szüksége segitségre, érdekszervezetekre, lassan szótzüllött, el vesztette régi tekintélyét és megélhetését is. Igaz, hogy később megalakultak az ipartestületek, amelyek kellő vezetés mellett az iparosság érdekszervezetei lehetnek, de ami jó volt huszonöt évvel ezelőtt, az a gazdasági élet rohanó fejlődésében nem lehet jó ma ós igy van az, hogy az ipartestületek ma már nem képesek az iparos érdekek kellő védelmére. Ma a helyzet az, hogyha a kisiparosság valamit ki akar vivni a saját érdekében, akkor az ipartestületeket egymás ellen játsszák ki. A mai kereskedelmi ós iparkamarák sem megfelelők ma "már a kisiparosság érdekeinek védelmére. A kereskedelem és ipar érdekei az életkérdésekben sokszor ellentétesek, sőt a nagyiparnak az érdekei sem azonosak a kisiparóval és mivel a hatalom ós befolyás mindig a nagyipar! és a nagykereskedelem kezében van, természetes, hogy csak ott juthat a kisiparosság bizonyos előnyökhöz, ahol ez nem ütközik az erősebbek* érdekkörébe. Igy van az, hogy a kereskedelmi és iparkamara sem a kisiparosság ipari érdekszervezete. Ezért égetően sürgős problémája a kisiparosságnak — folytatta Frühwirt — annak az országos központi szervnek a felállitása. amely megfelelő munkakörrel ós hatáskörrel felruházva, a kisiparosság érdekeinek hathatós ügyvivője lenne. Ezért szükséges a kézmüveskamara felállitása, amely a modern gazdasági életben méltóképen felvehetne a harcot azokért a kisiparosügyekórt, amelyek ma is szőnyegen vannak ugyan, de sorsuk nagyrészt néhány államférfiú, országgyűlési képviselő ;

ós lelkes ember jóakaratától s munkájától, továbbá a politika játékától függ. Néhány aktuális iparosügyről szólott még Frühwirt Mátyás, amelynek során bizonyította, hogy a kisiparosság mai gyengesége ós hátraszoritottsága folytán milyen előnyöktől, illetőleg méltányos ós igazságos járulékoktól esik el pl. a nagyiparral szemben. Ilyen a hitel kérdése is. Amig a gyáriparra — az alkalmazottakat is számitva — szemólyenkint 65 pengő jut az állami olcsó hitelből, addig a kisiparosságra szemólyenkint csak ,2 pengő. A nagygyűlés ói deklődéssel hallgatta az alapos érvekkel és élénk okfejtéssel felépitett beszédet és lelkesen ünnepelte Frühwirt Mátyást. Dr. Karikó Imre iparkamarai titkár szólalt fel ezután, aki a kereskedelmi és iparkamara tisztes működését védte és szorgos igyekezetét bizonyitotta, amely sokszor a hatósági nemtörődömségen szenved hajótörést. A kézműveskamara létesítését határozottan ellenezte. Hosszabb vita keletkezett ezután, amelyen többek között Müller József kisbéri ipartestületi elnök szólalt fel nagy hatással. Nagy érdeklődést ós lelkesedést keltett Mátéffy Viktor kormányfötanácsos, országgyűlési képviselő felszólalása, aki hangsúlyozta, hogy az iparosreformokat már a tanoncnevelósnél kell elkezdeni, mert a művelt és képzett magyar iparos fogja elérni azt a boldogulást és tekintélyt, ami pld. a német iparnak a sajátja. Kijelentette továbbá, hogy az iparosság ügye minden áldozatot megérdemel, és megigérte, hogy iparosokat érdeklő aktuális országos kérdésekről szivesén tart bármikor előadást, csak az iparosságnak a saját ügyei iránt való nagyob érdeklődésére és összmunkálására van szükség. Dr. Antóny Béla polgármester szép beszéde is, amelyben a Trianon miatt nagy nyomorba jutott Esztergom iparosságának küzdelmét festette, nagy hatást keltett az iparosság körében. Toldi János az iparosoknak betegsegélyzői gondozását, Jakobek Jenő i a vasárnapi munkaszünet általános ; behozatalát követelte felszólalásában. Több panasz hangzott még el, amelyek orvoslását részint az ipartestület, részint az iparkamara próbálja meg. A Himnus éneklésével J délután 2 órakor ért véget a tartalmas nagygyűlés, amely után bankett volt a Fürdőszállodában. Itt szintén több értékes felköszöntő hangzott el. A nagygyűlésen felvetődött több érdekes kérdéssel helyszűke miatt csak legközelebb foglalkozhatunk. Iparosleventéink lőversenyi győzelme. F. hő 21-én délután 2 órától a Move rendezésében megtartott lóversenyen mind a csapat, mind az egyéni számokban az esztergomi iparos leventék kerültek ki elsőnek. Eredmény csapatversenyben 50 találat 4340 egységgel. A legutóbbi járási lövészverseny óta 460 egységgel javitottak. Egyéni számokban Jülich György 91 egységgel első lett. A kegyeleti stafétában az ESC A) csapata szerepelt valamennyi egyesület között a legjobban. Ideje 3380 m.-en. 7. 35.6 mp. Kegyeleti staféta F. hó 21-én (vasárnap) d. e. tartott a az „Esztergomi Levente Egyesület" a vidéki leventék a helybeli honvédség ós a középiskolák növendékeivel a világháborúban elesett Hősök tiszteletére rendezett kegyeleti stafétafutását. Már a korai reggeli órákban gyászszalagos leventék iparkodtak városszerte gyülekező helyeikre és 10 órakor fehérselyem zászló alatt leventezenekar vezetése mellett felvonultak a Hősiszobor elé. Pontban 11 órakor nagyszámú ünneplő közönség részvétele mellett 5 perces időközönként starthelyeikről megindultak a versenyző csapatok, melyek azután a győzni akarás minden erejével küzdöttek elleneikkel szemben. Az első csoportban a csendőrisk«la futói jutottak heves küzdelem után az elsők helyére, akik azután elsőknek is helyezték el koszorúikat a Hősi szobor talapzatára. Második csoportban az érseki tanitóképző növendékeinek koszorúja ért be elsőnek s méltán nevezhették e nap győztesseinek, mert az ő gyö-