ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-10-14 / 79. szám
ESZTERGOM Megjelenik hetenkint [ kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára^egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt'nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetésekkelvétetnek> „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A város köztisztasága és közegészségügye a vármegyei közigazgatási bizottság előtt Komárom-Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 9-én, kedden délelőtt 11 órakor gyűlést tartott, amelyen tárgysorozat előtt az elnöklő dr. baráti Huszár Aladár főispán a bizottságban elsÓizben megjelent uj királyi tanfelügyelőt, dr. Sághy Imrét üdvözölte. Schmidt Sándor bányafőtanácsos a vármegye területén mind gyakrabban előforduló autószerencsétlenségek ügyében szólalt fel, amelyre vonatkozólag Palkovics László alispán bejelentette a bizottságnak, hogy az autóbalesetek meggátlására szigorú körrendeletet intézett illetékes hatóságokhoz, hogy az autókat szigo rúan őrizzék ellen és a szabálytalan faajtókkal szemben könyörtelenül járjanak el. Érdeklődéssel hallgatta a közigazgatási bizottság Ghyozy Elemér bizottsági tag előadását arról, hogy a vármegye területén pornografikus könyveket ajánlanak, amelyek a nép testónek-lelkenek megfertőzésére alkalmasak. Előadását egy ilyen* a megye területén terjesztett pornog ráfikus könyv bemutatásával illusztrálta. A közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a könyvek terjesztésének eltiltása érdekében felír a belügyminiszterhez. Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos előadta a közegészségügyi bizottság jelentését, amelyben különösen Esztergom város perifériális utcáin tapasztalt tűrhetetlen és a közegészségre nézve felette káros köztisztasági helyzet kritikája keltett feltűnést. Esztergom utcái általában nincsenek fcsatornázva és igy a szennyvíz az utca felszinén folyik. Ez a szennyvíz, ott, ahol rossz a lefolyás — különösen a város külső utcáiban, — összegyűlemlik, rothadás áll be, amely a környék levegőjét egészségtelenné teszi. Ezen az állapoton okvetlenül segíteni kell. Az alapos segítséget természetesen csak az általános csatornázás nyújthatja, amely a város közönségétől igen nagy anyagi áldozatot követel s erre bizony a j vízvezeték óriási költségei után alig lehet gondolni. A kanalizálás előnyét ismeri és tapasztalja is a város közönsége a Széohenyi-tóren, a Jókai-, Deák-, Kossuth-utcán és a Ferenc Józsefúton, szóval a város közepén, ahol a csatornázás már megvan. Az általános csatornázás szükségességét a város vezetősége is belátja. Addig is azonban, amig a város egész területének csatornázására kerül a sor, a kérdéses utcákon minden lehető eszközzel tisztaságot és egészségileg kifogástalan helyzetet kell teremten egyrészt a köztisztasági szabályrendelet szigorú betartásával, másrészt az utcák gyakori tisztogatásával. A főispán elismeréssel volt az albizottság működése iránt, mégis az ő véleménye az, hogy ezt az ügyet a város vezetőségének kellett volna kezdeményeznie. Kedvezőtlen időben is megtartják az idei kegyeleti stafétát Esztergom szab. kir. város Testne velési Bizottsága folyó hó 21. napján j (vasárnap) délelőtt 11 órai kezdettel rendezi meg a városon keresztül a „Névtelen Hősök Stafétáját", melynek feltételei a következők : A verseny távja 3800 méter. Útvonal a Hősök szobrától Simor Jánosutca, Rákóczi-tér, Ferenc József-út, Primás-tér, onnan Kolos-hidon át a Mária Valéria-útra, Mária Valéria-út, Horthy-hidon át Lőrinc- ós Kossuth Lajos-ntcákon át újra a Hősök szobráig. Ezen útvonalon összesen 14 váltóhely lesz egészen a cólszalagig. A versenyen induló csapatok a következő csoportokba osztatnak be és biráltatnak el: 1. M. kir. honvédség csapatai. 2. Középiskolák (Főgimnázium, főreál, érseki tanitóképző). 3. Leventeegyesületek csapatai. 4. Helybeli ós vidéki sportegyesületek ós egyéb hazafias társadalmi egyletek. Nevezési zárlat: 1928. október 15ón déli 12 óra. Nevezési dij nincsen. Díjazás a következő: Az első csoportban a győztes csapat vitéz Szivós-Waldvogel József örökös vándordíját, a másikban Mátéffy Viktor vándordiját, a harmadikban Esztergom szab. kir. rt. város vándordiját, továbbá a helybeli leventék győztes csapata ezenkívül a m, kir. honvéd helyőrség tisztikarának örökös vándordiját nyeri. E csoportban az első győztes csapat minden tagja ezüstözött, második és harmadik győztes csapat minden tagja a nagy, illetve a kis bronzérmet kapja. A negyedik csoport győztes Az „Esztergom" tárcája Szeiepcsényi György primás kincsei Szelepcsényi végigjárta az esztergomi káptalan móltóságait; földvári, pilisi ós bozóki apát volt; a csanádi, pécsi, egri püspökség I ós a kalocsai érsekség betöltése után esztergomi érsek és primás lett 1666-ban. Meghalt 1685-ben a morvaországi Letovice-ben s Máriacellben temették. Jól jövedelmező jaradaknaibói nagy vagyont szerzett. A művészeteket nemcsak szerette, hanem művelte is. Római theologus korában Lugo kardinális előtt tartott disputációját kiadta s abban közölte a saját kezével rajzolt Pázmány-a; cképet. Egész életében az esztergomi templom és vár újjáépítésére gondolt. Azért gyűjtötte vagyonát és az egyházi "kincseket. 1683-ban a fölszabadító háború költségeire 493.000 forintot készpénzben, igen sok ezüstöt, 267,000 forintot terményben ós ingatlanban áldozott. Végrendeletében kifejezi azt a reményét, hogy a király visszaadja majd szerencsésebb időben ezt az összeget az esztergomi egyháznak. De reményében csalódott. A hadikincstár örökre elnyelte szédületes vagyonát ós a pénzverésre fölajánlott ezüstöt. Sőt az idők viszontagságai az esztergomi egyháznak hagyott egyéb drágaságait is eltüntették. Egy hatalmas úrmutatót, 2 kelyhet, egy arany keresztet, 5 miseruhát, 8 gobelint, 4 ezüstképet, egy drága aranyserleget, aranyórát s több kisebb tárgyat testált az esztergomi egyháznak. Ma már csak a hires aranyfeszület — a királyi csókkereszt, a csodás arany koronázási kehely, a Bosnyák püspöktől vásárolt kelyhe, egy moostraocia ós egy aranyhímzésű fehér miseruha van meg. Azonkívül a koronázási eskükereszten ós a koronázási miseruhán megtalálhatók Szelepcsényi mell keresztjeinek gyöngyei, gyémántjai, amelyeket Bitthyány primás rendeliletóre Keglevich Miklós gróf nagyprépost 1790-ben tétetett át. Szelepcsényi György 7 drb aranygyűrűjét, amelyek közöl 4 drb gyémánttal volt díszítve (2 egyenkint 1000 tallért, egy 300 tallért, egy 400 tallért ért), kettő drb rubiuköves (egyik 100 tallért, a másik 100 forintot ért), egy drb zafírköves volt (50 forintot ért), az esztergomi káptalan 1688-ban elzálogosította Kollonies Lipót kalocsai érseknél, aki Bécsben 1100 forintot kifizetett Valentin Valloth bécsi udvari ötvösnek az esztergomi káptalan által a nagyszombati székesegyháznak rendelt nagy ezüst oltárkeresztórt és 6 drb nagy ezüst gyertyatartóért. Valentin Valloth a keresztet és a gyertyatartódat Augsburgban készíttette, tehát nem mestere azoknak, hanem csak közvetítő szerepet játszott. A nagy ezüst kereszt most is megvan az esztergomi kincstárban, a hat gyertyatartót azonban 1793-ban pénzverés céljából a kirá'yi kamarának adta a káptalan. Tehát a ma is meglevő nagy ezüst oltárkereszt Szelepcsényi gyűrűinek árából készült s így az ő emlékét is őrzi. Az oltárkereszt és a 6 gyertyatartó munkája került 1100 forintba. Az ezüstauyagot a káptalan szolgáltatta. Atidott ugyanis Valloth ékszerésznek 12 kisebb gyertyatartót beolvasztás végett Ezek mind szópművü régi gyertyatartók voltak, amelyeknek beolvasztása műtörtóneti szempontból nagyon sajnálatos. Kettőt a Berényi-csaiád ajándékozott az egyháznak. Négyes lábaik teknősbékákon nyugodtak. Négy gyertyatartó Kutassy János primás hagyatékából származott. Kettő az az 1600. évszámot ós Kutassy címerét, kettő pedig az 1593. évszámot viselte. A többi négy gyertyatartó eredete isme v etlen volt már akkor, mikor az 1687. évi leltárat készítették. Kollonics Lipót 1696-ban elfoglalta az esztergomi érseki széket. Trónfoglalása emlékére a nála elzálogosított 7 drb Szelepcsónyi-féle gyűrűből r 4 drbot visszaajándókozott a székesegyháznak. De amikor a káptalan a Nagyszombat városával szemben fennálló adósságának törlesztésére Kollooicstól újból 2000 forint kölcsönt kért, akkor Kollonics a négy visszaajándékozott gyűrűből hármat ismét visszavett zálogként azzal az ígérettel, hogy amennyiben drágábban értékesíti, mint 2000 forintért, al:kor a felárat az egyháznak visszaadja. (L. Illés István jelentését a káptalannak 1703-ból. Kápt. M. levéltár.) Szelepcsényi négy mellkeresztjét a káptalan 1790-beu a királyi eskükereszt ós a koronázási miseruha restaurálására, valamint egy új ezüst baldachinum készítésére fordította. A mellkeresztekről nagy ós kisebb gyöngyöket, gyémántokat, ametiszteket, zafírokat, rubinokat ós egyéb drágáköveket levettek s a királyi eskükeresztre, illetve a koronázási kazulára és infnlára applikálták. A megmaradt anyagot pedig munkadíj fejében adták az ékszerésznek. Az ezüst baldachinura igen sok régi ezüsttárgyat s egyéb kincseket is elnyelt. Az 1791. leltár szerint., amely Forgách Pál Liber Custodiaiis-ában foglaltatik, egy széljegyzet azt mondja, hogy a koronázási misaruhát 1790-ben két régi kazula fölhasználásával állították össze. Sselepcsényi aranykelyhének patenáját megnagyobbították a mell keresztek láncainak anyagából, hogy az így megnagyobbodott paténát az olajszentelósuól, mint nagy táayórt használhassák. Bár Szelepcsényi emlékét a kincstárban ma már kevés tárgy örökíti meg, a nagy mecénást mégis móltón fölismeri a kincstár látogatója, mert Szelepcsényi tárgyai úgy nemes anyaguknál, mint mővészi kivitelüknél fogva elsőrangúak. Esztergomon kívül Mária-Zoli, Nyitra, Pozsony és Szepeshely nyújtanak fogalmat Szelepcsényi pazar áldozatkészségéről. A hires nyitrai Evangóliárium Szelepcsényi ajándéka. (Folyt, köv.) Virág éé m vógigbélelt télikabátok 35 Pengőtől!
