ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-10 / 78. szám

XXXIII. évfolyam, 78. szám. Ar» lO fillér Szerda, 1928. október 10 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint [kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára.egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt'nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetésekkelvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválfalatnál. Szegény Esztergom, téged mindenki szid. Szőlőlombbal és zölden viruló hegyekkel körülkoszorúzott, szép, történelmi patinájú arcodat naponta megdobálják a mindennapi élet sarával. Mintha bizony mindennek te lennél az oka! Azon még nem lehet csodálkozni, hogy a komáromi ember nem szimpatizál veled és nem mond semmi jót rólad, hiszen az átkozott trianoni szerencsétlenség csatolta Komárommegye hivatalos életét Esztergomhoz és a komáromi ember szeme előtt a gyász és keserűség fátyla leng, amikor a mi szép Esztergomunkat nézi. Egy komárommegyei kecses városba döcögtetett a napokban fullasztó poros úton a rozoga autóbusz — méregdrágán. A kis város vendéglőjében volt az ebéd, jó, de igen drága. Az asztaltársaság komárommegyeiekből állott, akik rendkivül meg voltak elégedve a helyzettel, dicsérték a kosztot és örvendezve tanakodtak, hogy dolguk végeztével hol várnak az autóbuszra. Majd fordult a beszéd sora és szidták — Esztergomot. Mindenki tudott rá valami gúnyosat, epéset és dehonesztálót mondani. Szegény Esztergom ! Váltig csodálkozhatunk azonban rajta, ha a bántalmak, szidalmak és kicsinylő megjegyzések esztergomi ember ajkáról röppennek el. Bármilyen csudálatos is ez, de igy van. Ne legyen félreértés : nem a város vezetőségének s egyes intézkedéseknek kritizálásáről és rossz terveknek kárhoztatásáról van szó, mert hiszen ha ez helyénvaló és igazságos, senki sem szólhat ellene és a józan, jóakaratú kritikára lapunk hasábjai is rendelkezésre állanak. A hivatalos Esztergomnak viselnie kell a felelősséget és tűrnie a birálatot. De nem erről van szó, hanem magáról a mi Esztergomunkról, arról, hogy ami rossz 'egy város vezetésében csak előfordulhat, ami apró-cseprő kelle roetlen ügy osak előadhatja magát a fejlődő város életében, azt mind felhasználjuk arra. hogy magát Esztergomot szidjuk. Esztergomot, amelynek • szépségéhez és jóhíróhez jövendőnk van kötve. Az idegen pedig, aki a szép esztergomi autóbuszon, a keramitos úton jön a városba, idegesen forgatja főjét ide-oda, miközben a szidalmakat hallja; végiggyönyörködi a bazilikát, a szép esztergomi tájat, elfogyasztja a finom szaci-süteményt, majd hazamegy — és legalább is azt gondolja magában, hogy furcsa ember ez az esztergomi ember. Az idegen nem igen mérlegeli azt, hogy sok baj, j szerencsétlenség ért bennünket, hogy í éiünk, s ezért epések, keserűek és rendkívüli nehéz, küzdelmes életet j sokszor következetlenek vagyunk. A Borászati Egylet beadványa a város tanácsához Legújabban minden gazdasági munka arra irányul, hogy a külföldnek magyar mintagazdálkodást matassunk be ós ezzel a kultúrgazdálkodás tanújelét adjuk. Mindenesetre jó politika ez az új gazdálkodásban, de nem szabad számításon kivül hagyni, hogy a magyar gazdálkodás fejlődése I elsősorban a magyar nép javára legyen, és hogy ezen a téren észrevehető fej • í lődés, a magyar nép életrevaló és ! gazdasági tényezőként szereplő mun; káj it igazolja. Nemrégen Esztergomban járt Fu; kier Henrik, a lengyel borgazdasági j óriekeltség vezetője. Fukier Henrik j a magyar kormánnyal tárgyalásokat I folytatott, hogy Tokaj bortermelésének I egy részét Lengyelország számára lekösse, amely egyúttal a vidék borgazdaságát is fellendítené. Ez alkalommal hangzott el a bevezetésben közölt vélemény a mai általános gazdálkodásról. Tekintsük ebből a szemszögből Esztergom gazdaságát, mező-, szőlő-, bor- és gyümölcsgazdaságát. Napjainkban a szőlő- és gyümölcs, illetve a borgazdaság áll Esztergom város érdeklődésének középpontjában. Az Esztergomi Borászati Egyesület Rt-ban változások történtek, hogy az egyesület felfrissített szervezettel Esztergom borgazdaságának a megváltozott ós termelési viszonyokhoz képest ugyanis új életerőt ós jövőt adjon. Ez a kérdés foglalkoztatta a város közéletét ós ezzel kapcsolatban beszélnek Esztergom szőlő és borgazdaságáról. A Borászati Egylet vezetését új embeiek vették át, akiknek gazdasági tudása és szervező képessége garancia arra, hogy az egyesület illetve Esztergom borgazdasága fejlődésnek induljon. Igaz, még mindig válságos időt él az egyesület, de nem a vezetőségen múlik, hogy a város és a vi dék borgazdasága új erőre kapjon. Az új vezetőség munkáját azzal kezdte meg, hogy egy beadvánnyal fordult a város tanácsához. Ebben a beadványban azt irja, hogy korszerű utakra kivan lépni és nemcsak a borgazdaságnak óhajt biztos alapot adni, hanem a gyümölcstermelésnek és értékesítésnek is. E cél érdekében sür geti a hegyközségek és pinceszövetkezetek megalakítását, a gyümölcstermelés szakszerű fejlesztését és a gyümölcskertészeti- és vincellériskola felállítását. Ez a programm tömören foglalja össze a Borászati Egylet új vezetőségének cólultűzött munkáját ós nemcsak a város segítsége szükséges az eredmény eléréséhez, hanem a gazdálkodó polgárok állandó ós hathatós támogatása is. A városnak is érdeke, hogy Esztergom borgazdasága fellendüljön és gazdasági tényezővé váljék, de különösen a gazdálkodó polgárság érdeke, hogy szőlő- és gyümölcstermelésük jövedelmezőbb legyen. V 0 Jaksich Aladár testnevelési vezető örömmel és büszkén mondja el, hogy a zenekar tudása két hónap eredméménye. Augusztusban a levente egyesület fúvós hangssereket vásárolt és Schönwälder Károly karmester buzgósága eredményezte, hogy megalakult a zenekar. Az eredmény annál bámulatosabb, mert a zenekar leventéi soha kottát nem ismertek ós a nagy szorgalomnak köszönhető, hogy most már kottákból játsszák a szebbnél szebb indulókat és darabokat. Nagy közönség szemléli a leventék gyakorlatait és élvezettel hallgatja zenekar szép játékait. Pattognak a vezényszavak, reng a föld a lépések alatt és büszkén felemelt feji jel mennek a leventék. Örvendetes változás történt a fő' oktatói karban is. Bérencz György ós Csonkás Mihály dr. reáliskolai tanárok I a leventevezetőség felkérésére tisztí séget vállaltak és mint vezető- okta; tók végeznek szervező tevékenységet. I Az esztergomi leventék életében ezj zel nemcsak a tervszerű testnevelés l fog érvényesülni, hanem a lelket nemesítő, műveltséget és kultúrát adó pedagógia is. Nem kell sokáig várnunk és leventéink egy szép vasárnapon nemzeti szinű zászló alatt fognak gyülekezni, hangos zeneszó mellett, hogy tudásukat Esztergom városának bemutassák. vsa HÍREK Zeneszóra masíroznak az £OBiti leventék eszterSokszor volt már arról szó, hogy Esztergomban minden évben vármegyei, illetve járási levtnteversenyt fognak tartani. Eddig csak kisebb versenyek voltak, de mivel ezek a leventéi ntóz mony keretein belül folytak le, a közönség az eredmények szerint alkotta meg a leventeelet kópét és nem tudta igazi jelentőségében értékelni azt a munkát, amit leventéink nap nap után kitartó szorgalommal végeznek. Az esztergomi leventevezetöség nem a hangos és színes versenyek híve, de ez nem jelenti azt, hogy egy nagyobbázabású leventeverseny elöl elzárkóznék. Ha figyelemmel kísértük leventéink munkáját, számtalanszor tapasztalhattuk, hogy ez egyes versenyek eredményében első helyen álltak és kitüntetéssel, értékes díjjal igazolták győzelmüket. De nemcsak a munkateljesítmény hivja fel leventéinkre a figyelmet, inponáló fegyelmezettségük és külső megjelenésük is fontos szerepet játszik munkájukban. Jól emlékezünk még, amikor az esztergomi leventék a gödöllői zászlószentelésen résztvettek, sok éljent kaptak. Horthy Miklós kormányzó és számos előkelőség is jelen \olt az ünnepségen. Leventéink feltűnést keltő diszfelvnulása ós fegyelmezettsége általános érdeklődést keltett. Külső megjelenésük és ruházatuk az Összes leventék között kitűnt. Nem mellékes körülmény ez, mert megjelenésükben finom izlés, erő ós akarat nyulvánult meg. Most már megértjük, hogy miért nem rendeztek Esztergomban nagyobbszabású leventeversenyt. Az eddigi eredménnyel még nem elégszik meg a vezetőség ós még nagy munkát kivan végezni, hogy az eredmény teljes és biztosított legyen. Vasárnap reggel zeneszóra lettek figyelmesek az emberek. A Prímáskertben leventék gyakorlatoztak és zeneszóra hangzottak a lépések. Az esztergomi leventéknek zenekaruk van. Eddig még csak arról sem hallottunk, hogy meg akarják szervezni a zenekart. Igy tehát a legnagyobb csodálkozásunkat váltotta ki, hogy zenekarral láttuk leventéinket kivonulni. Dr. Babura László esztergomi prelátus-kanonok. A felejthetetlen, impozáns lefolyású ; első Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus és a Kath. Nagygyűlés felemelő eseményei közt kedves meglepetésként hat az a hir, hogy dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás dr. Babára Lászlót, a budapesti központi szeminárium lelkiigazgatóját, az Oltáriszentség kultuszának egyik legtevékenyebb magyarországi előharcosát esztergomi kanonokká nevezte ki. A kinevezés példás életű, tudós és agilis egyházi férfiút ért, akinek személye Esztergomnak nagy értéket jelent. Eddigi értékes papi működésének is több, mint egy teljes évtizede városunk falai közt folyt le s igy kedves ismerősök közé jön vissza, midőn kanonoki stallumát elfoglalja. Dr. Babura László 1874. július 19-én Taksonyban (Pest m.) született s 1897-ben szentelték pappá. Két évig Tardoskedden volt káplán, 1899-ben pedig esztergomi főszékesegyházi karkáplánná nevezték ki. Esztergomban dr. Csernoch János oldala mellett tevékeny lelkipásztori és társadalmi működést fejtett ki. Elnöke volt a Szectgyörgymezői Kath. Olvasókörnek, ahol rokonszenves egyénisége általános szeretetet váltott ki a városrész polgárságának körében. Elnökségének em-