ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-09-30 / 75. szám

seregszemle, melyet 1809. december 10.-én Sirchich, vezérkari kapitány tartott meg báró Davidovits hadkerületi generális helyett. A szokásos mise után a városház előtt állt föl a katonaság és teljes megelégedést aratott. A másik esemény a zászlószentelési üanep volt 1811. szeptember 8-án, melynek ily későre való halasztása a zászlóanya kérdésén múlott. 1810-ben ugyanis küldöttségileg fölkérték gr. Cziráky Antal főispáni helytartó feleségét gr. Illóshizy Juliannát a tisztségre, amit az a legnagyobb készséggel el is vállalt. Kérőbb férje elfoglaltsága miatt, ki szintén jelen óhajtott lenni, helyettest kért, mig ő w „ga szalagot igért ésküMöttisa zászlóra. Helyettesül sikerült Wiklósffy Imre kir. biztos feleségét szül. Szentgály Juliannát megnyerni. Az ünnepség a Szentháromság téren folyt le, s meghiHák rá Davidovits generálist, a különféle egyházi és világi előkelőségeket, kiket a város megvendégelt; gondoskodtak azonkívül a katonaság szórakozásáról is. A város a zászlóra aranycsipkét (214 ft) gombot (60 ft) és aranycafrangot vásárolt. Az ünnepi fény emelésére meghívták az érsekvizivárosi zenekart is. A zenekarról szólva meg kell jegyeznem, hogy könyveink muzsikusnak (hangásznak) nevezik a századkürtösöket és dobost is. Rendes zenekarról csak a későbbi években olvashatunk, ak&or is kisebb méretűről, me yet alighanem török mintára való megszervezése miatt török muzsikának hivtak. Annak dacára, hogy a katonaság célja nemes volt, a lakosság mégsem tudta, vagy akarta e kötelességét teljesíteni. Kiki talált valami ürügyet, hogy kibújhasson alóla. Hosszadalmas volna elősorolni, kik és mi cimen tették ezt, csak egyet említek fel példaként. Mindjárt a megalakulás után Krakovitzer Ferenc patikus kérte fölmentését azon a cimen, hogy mint ilyen a városban egyedül van. S bár kórelmét Pudelkó József orvos is támogatta, a tanács mégis elutasitotta őt, mert a fölmentendők között a patikus nem szerepelt, másrészt pedig oly erős és egészséges volt, hogy fölmentése botrányt okozott volna. Hanem iz nem tágított, elment a helytartótanácsig ós sikerült elérnie célját, oly föltétellel, ha maga helyett valakit állit. Bár pénzébe került, kész örömmel sietett a föltételnek eleget tenni. A fölmentós iránti kérelmeket véleményezésre minllig a tisztikarnak adták ki és — ritka esetet kivéve — annak javaslata szerint döntött a tanács is. 1811-ben a molnárokat mentik fel oly kikötéssel, hogy szükség esetén kötelesek szolgálatra jelentkezni. 1813-ban új összeirást rendelnek el. A város azonban a fölveendőket illetőleg bizonytalanságban volt,*azért csak akkor teljesítette azt, mikor precíz választ kapott, hogy a polgárokon és háztulajdonosokon kivül az egyéb, ingatlannal biró polgárokat is fel kell venni. A polgári katonáskodás tisztes kötelesség lévén, zsoldot, vagy fizetést nem kaptak. Ezért 1814-ben a helytartótanács megengedi, hogy rendkivüli kiküldetés esetén a tiszt 3 ft. a közkatona 24 kr. napidijat kap

'on. Minthogy azonban nem kötelezően rendelte el, ajánlja a városoknak, hogy a kiküldetéseknél lehetőleg a módosabbakat használják fel. Az 1811-ben megalakult tisztikar sokáig ugyanaz marad. A kiöregedők és elhaltak helyét előléptetéssel töltik be. Igy 1819 ben Endés János, az I. német század kapitánya öregségére hivatkozva lemond, helyébe Deininger Jakab kerül, ki a megalakuláskor még csak őrmester volt, mig ennek utódja 1833-ban Bleszl Albert lesz. 1826 ban a századkapitányok Juhász mellé egy második kérnek öregsége miatt, de Juhász szükségtelennek tartja, tehát a kérést nem teljesitik. 1827-ben azonban meghal Juhász, helyére Krakovitzer Ferenc (az emiitett) kerül, aki azonban látva a bomladozó szellemet, melynek megváltoztatására gyengének érzi magát, két izben is lemond. De csak másodízben fogadják el, s helyét Horváth Imre tanácsbelivel töltik be, aki auditorul maga mellé kéri Kiss Mihály tiszti ügyészt. Endér Imre másodkapitány is az az ellene emelt panasz miatt lemond és magával viszi a századdobokat. Utódja Sinkovits Ignác hiába kéri vissza, ellenkövetelést támaszt az általa beszerzett dobosok forgói, csákói és ruhái fejében. A tanács a még tényleg fönnálló 14 ft. 21 ós */

5 krajcárt kiutalja részére, mire a dobokat visszaadja. (Folyt, köv.) "^n»<ir»mil 11 n—Illír l uti [ il 'i i Történelmi emiékeink gondozása Nagy érdeklődéssel olvastam Raymann dr. úr cikkét a Szulejmán tábláról. Bevallom, — bár itt születtem és élek már jó néhány éve — magam sem láttam még eddig soha az emiitett érdekes feliratot, mert csak az Esztergom Evlapjainak legutóbbi füzetéből szereztem annak létezéséről tudomást. Természetesen a cikk megjelenése után siettem megtekinteni az érdekes történelmi emléket. Mi esztergomiak szeretünk „ősrégi, történelmi városunkéról beszólni, azonban vajmi keveset törődünk azzal, hogy a város történelmi nevezeteségü pontjai valamiképen megjelöltessenek. Tudomásom szerint kiváló történettudósunk, Balogh Albin dr. egy memorandumban összefoglalta azon történelmi nevezeteségű helyeket, amelyeket megfelelő emléktáblával kellene megjelelni. Jómagam is indítványoztam ós a képviselőtestület el is határozta, hogy a város egyik érdekessége, a Botyán-palota (a mai városháza) emléktáblákkal láttassék el, de még eddig nem akadt: régészeink közül senki, aki a feliratokat megszövegezte volna. Rendkívül örvendetesnek tartom, hogy az említett cikk rámutatott egy elhanyagolt történelmi érdekességünkre. Mindenben osztom a cikkíró nézeteit; az illetékes tényezők (elsősorban a Történelmi Társulat) bevonásával a Szulejmán-tábla környéke rendbehozandó volna. A rendezésnek elengedhetlen kelléke az, hogy a vasgyár toldalékát képező, közterületre épite^ félszerek sürgősen lebontassanak ós az igy nyert Dunáranéző kis tér terrasszerüleg kiképeztessék és a sétányra levezető Szulejmán-lépcső stylszerűen megépíttessék. Kivánatos volna, hogy a megmaradt dunamenti várfalakról az odanemillő rút házikók fokozatosan eltávolíttatnának s a várfalak lőrésszerű mellvéddel restauráltatnának. Ugy a dunaparti dzsungel, mint a várhegynek a Dunára néző oldala megfelően fásítandó ós parkozandó lenne. Ez a gyönyörű partié a mai szégyenletes gondozatlanságában semmiképen sem válik díszére a városunknak, mig kellő átalakitás után a legpompásabb látványoságunk lehetne, amit sok város megirigyelne tőlünk. Hátra van még a feketeleves : vájjon miből csináltassuk meg mindezt ? A város, amely olyan dicséretes áldozatkészséggel igyekszik évtizedek mulasztásait pótolni, aligha van abban a helyzetben, hogy a rendezéssel járó költségeket magára vállalhassa. Azonban vannak nekünk műértő ós szépérzékkel rendelkező főpapjaink ós áldozatkész polgárságunk s ha ehhez hozzáadjuk még a hatósági segítséget is, rövidesen megteremthetjük a Nagydunaparton a történelmi miliőjü pompás — Serédi sétányt. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József. HÍREK A hercegprímás befejezte bérmaútját. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás, szeptember 21-e óta a győri püspökvárnak volt a vendége és innen naponként valamelyik közeli faluba szállt ki a bérmálás szentségékek kiosztására, szerdán, a kora reggeli órákban elbúcsúzott vendéglátó házigazdájától, Fetser Antal megyéspüspöktől és Ásvány községbe ment bérmálni. Majd Alsóvámosra ment, hol már 500 év*óta nem bérmált primás, igy tehát a törekvő község Pomothy Gábor plébános, Derzsi Gyula közjegyző ós a községi elöljáróság vezetésével nagyarányú ünnepséggel fogadta a főpásztort, akit a győri főkáptalan, mint kegyúr képviseletében Dr. Zalka László prelátus-kanonok üdvözölt. A primás itt közel 500 hivőt részesített a bérmálás szentségében. Innen este Hédervárra érkezett a biboros főpásztor, aki a községben csütörtökön bérmált. Ehelyütt Khuen-Héder váry Károly gróf látta vendégül a biboros főpásztort, akinek tiszteletére ebédet is adott. Pénteken Mosondarnón, szombaton Dunakilitin volt bérmálás. A főpásztor ezzel be is fejelte bérmakörútját, melyről ma, vasárnap estefelé érkezik vissza esztergomi palotájába. budaPüspöki konferencia. A magyar püspöki kar dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás meghívására az Országos Katholikus Nagygyűlés befejeföstrázsainpstert-ecf se után október hó 10-én tartja szokásos őszi konferenciáit a vári hercegprimási palotában. Kitüntető áthelyezés. Dr. Magos Lajos járásbirót, városunk fiát, aki eddig a kecskeméti kir. törvényszéknél volt beosztva, a m. kir. igazságügyminiszter a budapesti kir. ítélőtáblához helyezte át elnöki előadói miröségben. Összeírás a városban. Hétfőn kezdik meg a városi kiküldöttek házról-házra járva a mezőgazdasági népesség öregségi, rokkantsági, özvegységi ós árvasági biztosításának előkészítéséhez szükséges egyéni adatok összegyűjtését, amely a megfelelő törvénytervezet előkészítéséhez szükséges. Az adatokat az 1928. október 1-i állapot szerint kell bemondani. Szüreti mulatság a Kath. Legényegyletben. Az Esztergomi Kath. Legényegylet székbáza összes termeiben tánccal egybekötött, műsoros szüreti mu latságot rendez október hó 7-én (vasárnap) este 8 órai kezdettel, amelyen 3 vígjáték kerül színre. A pulyka, Bajta, rajta, és a Göre Gábor biró úr fürdóuti iapasztalattyai. Ezenkívül az pgylet dalárdája 5 énekszámmal sze repel Ammer József karnagy vezetése mellett. Belépődij szemólyenkint 1 50P, családjegy (3 személyre) 3*20 P. ételekről, italokról ós jókedvről már előre gondoskodott a rendezőség. A meghívók hétfőn mennek szét, de akik tévedésből nem kapnának de igényt tar tanak, forduljanak az egylet elnökségéhez. A legényegylet mulatságai városunkban mindig a legsikerültebbek közé tartoznak. Ezúttal is kéri az egylet elnöksége városunk nemesen gondolkodó közönségét, hogy pártfogolják a mi derék iparosifjaink buzgó fáradozását. Egy világkörüli utazó Esztergomban. Szeptember 26-án, szerdán egy világkörüli utazó járt nagy feltűnést keltve Esztergomban. A világ körüli utazó Steppinger Károly, magyar származású és már 1924. június 8. óta járja a világot. Ugyanis Brüsselben 350,000 frankot tűztek ki annak a részére, aki a világot a legrövidebb idő alatt gyalog körüljárja és összegyűjti az országok, illetve a városok aláírásait, Steppinger Károlynak 62 országot kell bejárnia. 39 országot már bejárt, tehát még 23 ország hátra van. Az eddigi megtett út 32,000 km. Steppinger Károly egy 18 kgr.-os albumban gyűjti össze az igazoló Írásokat. Az albumban egy lépésmérő óra van beillesztve, amely pontosan méri a megtett utat. Az albumban rengeteg alá • irást, fényképet, bélyeget és pecsétet találunk. Ott láttuk a magyar királyi családot, Zita királynét Ottót és a többi királyi gyermeket. Mussolinitól kezdve számos államférfiú, politikus, tudós ós művész aláírását olvashatjuk. Miniatűr kézimunkák, festmények ós rajzok teszik változatossá a könyvet. Ott találjuk már a magyar városokat is Budapest mellett Esztergom városa kapott helyet. Az üresen hagyott lapra Farkas Dezső, a mérnöki hivatal tisztviselője megrajzolta a város cimerót, mely alá Antóny Béla dr. polgármester ezt a szöveget irattá: A trianoni határon, a magyar Duna partján, régi fényében tündökölve, méltóságosan áll őrt a jövő törhetetlen hitével Esztergom szab. kir város. A magyar államiságnak, ^a szent-koronának szülővárosa, mely még tegnap az ország szíve volt, mely népek ós nemzetek kultúrájáért oly sokszor és oly sokat vérzett, dacosan hirdeti: „Nem ! Nem ! Soha ! Vérünk ! Hirdesd utadon, hogy itt egy nagy nemzet él, mely — ha a sors időlegesen kicsire is szabta — fiainak mélységes hazaszeretetével és áldozatkész munkájával ismét naggyá ós hatalmassá lesz. Esztergom, 1928. szeptember 26-án. Antóny Béla polgármester. A világjáró csütörtökön folytatta útját. A Kolos kórház ügye a népjóléti ^minisztériumban. Csütörtökön : Antóny Béla dr. polgármester Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő és Gönczy Béla dr. kórházigazgató főorvos Budapesten járt a népjóléti minisztériumban. Vass József népjóléti miniszter távollétében Scholtz államtitkár adott felvilágosítást. E szerint a Csikósféle ház berendezésére 30.000 P-őt fog a kórház kapni, a kórház túlhaladott költségeinek fedezésére pedig segélyt fog juttatni ^a népjóléti minisztérium. Egy 70 ágyas pavilion és a járványkórház felépítése a jövő évben kerül komoly megtárgyalásra és remélhető, hogy ez a kérdés meg fog valósulni. Népmozgalmi adatok. Esztergomban 1928. szept. 16-tól—szept. 28-ig bejelentett születések: Khéli Erzsébet rk. máv. altiszt leánya. — Kis Szölgyémi István rk. földm. fia. — Magyar Anna rk. bányamunkás leánya. — Szrogong Anna rk. egészséged leánya. — Gerendás Margit rk. vonatkísérő leánya. —• Szabórácz Erzsébet rk. földm. leánya. — Hédi Vilmos rk. üvegfúvómester fia. — Tölgyessy JZoltán rk. kéményseprősegód fia. — Tóth Mária ref. házicseléd leánya. — Havetta Ágnes rk. szerelősegéd leánya. — Mandusic Katalin rk. kőművessegéd leánya. — Faragó Erzsébet rk. kőmüvessegéd leánya. — Czifra Sándor rk. péktanonc fia. — Hurai Katalin rk. üzleti szolga leánya. — Biró Bálint rk. katonai mérnök fia. — Házasságkötések : Schalla Ernő gépkocsivezető rk. és Pap Ilona rk. — Szaller Ferenc honvédőrvezetö rk. és Koselák Erzsóbet rk. — Halálozások: Papanecz Béla rk. 17 éves. — Góra Imre rk.