ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-09-02 / 67. szám

az újonnan épült vármegyei bérpalotában a hivatal helyiségeinek és berendezésének biztositása. Hivatali működésében előkelő úri modora, pontossága és szerénysége jellemezték. A vele kapcsolatban működő hatóságok, ax érdekelt felek,, főleg pedig nemes szivének, csillogó nyagolja a védekezést, nem szüretel. A tudomány irányitást ad. Kísérleteztünk a gabonaföl deken szőlőtelepítéssel, homokba ültetéssel rigolozás nélkül s mi lett a jövedé lem ? Elmaradt. Befektettük munkánkat, belehordtuk kenyerünket, eltemettük reményünket, időnket, mert kedélyének legközvetlenebb osztályo- j az évenként ismétlődő tavaszi fagyok sai, hivataltársai és a jóérzésű tanító- elsöpörték kilátásainkat, szóval sokan, ság igaz sajnálattal látják nyuga j so

kan csalódtunk. Ez a múlté! lombavonulását. | Tekintsünk elfogulatlanul a jelenbe. Minden ismerőse és tisztelője azon j Dacára annak, hogy csak tizedőszinte fohásszal fordul a Mindenható- j résznyi termő szőlőnk van, mint volt hoz, hogy becsülettel megszolgált pi- , a 70-es években; dacára annak, hogy henésóhez még hoíszú éveken át tar- | csa

k tizedrésznyi bor terem, mégis tós, friss egészséget ajándékozzon Bodnár Györgynek. Találja sok örömét alkotásainak felvirágzásában, a magyar tanügy Fellendülésében s mielőbb — Szatmár felszabadulásában ! Borgazdaságunk múltja és jelene Irta : Szölgyémy Gyula. Szinte bizalmatlanul nézünk a cimre! A szőlőművelésnek, a borgazdaságnak most nincs kedvező jelene ! Tisztes múltja van! Jövője is lesz ! Kell lennie ! Mfgállani ps nézni a törtetőket, panaszkodni és nem haladni az igények kielégítésében, elhibázott elmaradást jelent. Vessünk pillantást a mult szőlő-1 kölyért. Ez á meztelen igazság. Egy gazdaságába. | rókáról három bőrt! alig tudjuk elhelyezni, eladni. Ennek egy csomó oka van. Sokan legfőbb okul a bor adót kárhoztatják. Ez is egyik ok, de ezzel éppen úgy meg kell barátkozni, mint megalkudni tudjunk a dohány, a szesz, a cukor, a lukszus, a forgaimi és egyéb adókkal. Biz ez úgy van, hogy ki mit élvez, annak az élvezetért fizetnie kell. Ezzel nem azt mondom, mintha e nélkül nem volna jobb, de legalább mérséklésre volna .kilátás 1*) Ilyenekkei ne izgassuk magunkat. Még csak azt se reméljük, hogy a csmgernek nem lesz fogyasztási adója. Hát kérem, ne csináljunk szüretkor csingert, hanem a kesz, jó bort hígítsuk fel vízzel fogyasztás alkalmával. Ennek csak ez az orvossága, A törköly maradjon meg kifőzósre szeszanyagnak. A csingerpártfogók azt szeretnek, ha máslás borunk is lenne, ha szabadon, adó nélkül is ihatnak, meg ha a szeszfőző ^égis jól fizetne a kiázott törAz 1870-es években mutatkozott a fillokszera. Ajánlották nyomban a szenkénegezést. Népünk ezt múló bajnak tekintette. Kipusztultak szőlőink. Majd 1890. táján fellépett a peronoszMilyen szőlofajok vannak nálunk elterjedve, mily ön borokat remélhetünk ezekből ? Ez két kérdés. Vegyük az elsőt. Elterjedt szőlőfajok a Fenérdinka, a Budai, a Szlankamenka, a póra.; Jüveken, át ajánlották a rózolda- Kozmárról elterjedt rizling = Apropót. Mesze] ővel fecskendezték a me- fehér, a Slompert j továbbáa Kadarka, szes-vizet. Nem sokat használt. Eve- a Rácfekete. Kevesebb van a Mézesken át elpusztult a termés. j fehérből = sárgaazőlő, a Rajnai riz Ma mér a gazda nem idegenkedik a szénkónegezéstől, a permetezéstől, mert tapasztalásból, saját kárán való okulásból tudja, hogy ezek alkalmazása nélkül sikeres szőlőtermés nincs. Vannak újnak mondott ellenségek és betegségek, melyek ellen szintén hanoim kell. Ki könnyelműen elha lingből = csomórizling, az Ezerjóból = fehérfr ankus, a kövidinkából, és vörösdin kából. A többi alig érdemel említést. Ezek mind értékes szőlőfajok. *) Van erről magas helyen is S

zó, de a befolyó jövedelmet- nem nélkülözhetik. A későbben érő, sokat termő fajok rendszerint kellőleg be nem érnek, mivel az időjárás nem kedvező, tehát korán szüretelve, nem eléggé, megédesedve kerül mustnak, így gyengébb, tüzes ugyan, de savanykás bort ad, mit a vevő nem tart kedvező mi nőségűnek. Pedig jó volna úgy eladni a közönséges korcsmai bort, mint a pecsenyebornak nevezett faj borokat ! A nemes kadarkával sem vagyunk sokkal jobban. E faj tud sokat is, jót is teremni, ha teljes érettségi fokát elérhetné. Mint vörös fajbor értékkel bir, ára is van, de ott a hiba, bogy vagy Összekeverik az Ottelóval, vagy a fehér szőlő közé keverten sillerbort (kástélyos) ad, mi nem kereskedelmi, hanem csak útszéli korcsmai bora lesz s így árával a többit is lefelé nyomja. Felemlítem, hogy kapkodásunkban ellettünk mindenféle elnevezés alatt fólamerikai hibrideket, melyeket állítólag sem kénegezni, sem permetezni nem kell, mégis bőven terem, de mint sajátságos illatú bort aztán eladni alig tudják, mert ez sem kereskedelmi árú. A kereskedelmi árúnak egyenletes minőségűnek kell lennie színben, ízben, zamatban szesztartalomban. A bornagykereskedő ezer hektolitert ad egyenlő minőséghez az ő vásárlóinak, mert a nagyvendéglős sem adhat fogyasztóinak napról-napra más és más bort. Ki tudnánk-e ily bornagykereskereskedőt elógiteni ? Bátran kimondom: nem. Pedig mily jó lenne, ha termésünket ilyeneknek adhatnánk el s nem kellene az árért könyörögni, apránként felvenni. Valamelyes javítást kellene elsősorban a fajok megválasztásában tenni, másodszor a terület minemüségéhez, lejtéséhez is alkalmazni kell a fajt. Egy francia azt mondta, nincs rossz faj, csak el kell a helyét találni éppen úgy, mint más gyümölcsfélének, mert különben hálátlanná válik. Helyi ismeretünk bőven van, ehhez tudnánk és kellene alkalmazkodni, de előre való gondoskodásban, áldozatkészségben szegénységünkkel takarózunk. Világháború előtt jobban voltunk! Vannak követésre méltó példák, melyeket magunk elé állithatnánk. Igy egy kisgazda észrevette, hogy néhány Mézesfehér =* sárgaszőlő tőkéje évről-évre nemcsak bőven terem, hanem termését ki is fejleszti, pompásan megérleli s erős fejlődésével szomszédjain túltesz. Döntéssel néhány év alatt elszaporitotta, majd a beéredt venyigéket őszkor leszedve elvermelte, előgyökerezós után telepítésre felhasználta. Ezen válogatási eljárás, egyedek kijelölése szüretelőtt, meghálálná a fáradságot. Ugyanez történik az állattenyésztésben, a magnemesitósben, általában mindenütt, hol többet, jobbat, szebbet, háládatosabbat akarnak még a meglevőnél előállítani. Ez követésre méltó példa ! Ez volna borgazdaságunk jövőjének egyik alapja. Tehát ezen gondolatokkal indulnánk a jelenből a jövőbe. HÍREK Vidéki hátralékos előfizetőinket kérjük, hogy az egyidjttleg megküldött csekktapon hátralékaikat rendezni szíveskedjenek. Kormányzói elismerés. A kormányzó úr Őfőméltósága a belügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Reviczky Elemér esztergomjárási főszolgabírónak nemzetvédelmi szempontból értékes szolgálataiért elismerése tudtul adassék. A hercegprímás őszi bérmaútja. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás ma kezdi meg őszi béraaautját a következő sorrendben: szeptember 2-án Budaőrs, 8-án Csolnok, 9-én Kirva, 10-én Szomor, 11-én Bajna, 12-ón Tardos, 16 án Szob, 17-én d. e. Tölgyes, d. u Börzsöny, 18-án Vámosmikola, 19 én Kemence, 22-ón Győr. 23-án Révfalu, 24-ón Zámoly, 25-én Alsóvámos, 26-án Ásvány, 27-én Hédervár, 28 án Mosondarnó, 29-ón Dunakiliti. Az első Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus október 5-én kezdődik. Országos óhaj nyilvánult meg abban az elhatározásban, hogy a magyar katholiAz „Esztergom" .tárcája Magyar szent Erzsébet botja A magyar szentek — szent István, Adalbert, Gellért, Imre, László, a kassai vó-tantík csőn terek lyói s boldog Margit vezeklőöve mellett az esztergomi főszékesegyház kincstárának igen kedves és fo tve őrzött kiucse magyarországi szent Erzsébetnek botja. Meleg meghatódottsággal néznek a zarándokok a legnagyobb, és legtiszteltebb nöi szentek egyik ének ,

s a magyar rök örök büszkeségének és példaképének erekiyéjére. Elgondolják annak az éjszakának borzalmait, amelyen Erzsébet kis fiával és bárom Jeányaval elhagyta Wartburg y£rát* Ügy látszik, hogy a száműzött sze.nt özvegy erre a botra tómaszkodva tette meg életének megrázó keresztútját. P, dig a valóság ellentmond a bothoz fűződő gyönyörű, legendának. A. Lot 122 cm. hosszú s 2 cm. átmérőjű , henger. Anyaga fenyőfa. Már a hpsszúság s a vékony ós törékeny anyag megcáfo'ja a föltevést, mintha az ereklye valaha vándorbot lett volna, A kincstár 1687. évi leltára, amely 21 évvel Lippay György primás halála után íródott, azt állítja, hogy a botot Lippay György prímás (1642—66) ajándékozta a székesegyháznak s Lippay a drága ereklyét III. Ferdinánd királytól (1637—

1 57) kapta. II. vagy III. Ferdinándhoz II. György hess zeni 'őrgróf (1626—61.) ajándékaként juthatott. Még azt is kifejezetten megemlíti az idézett leltár, hogy a bot szent Erzsóbet ágyának fájából készült. A bot feje, amely gömbös-gombban végződik ÓK alja aranyba foglalt. Az aranyon 17. századi gazdag és igém szép beágyazott fekete ós fehér zománcos arabeszkek vannak. Azonkívül a boton csavarosán végigfut egy zoma.nct.aian aranyszalag- Az áttört művű gomb aranyfoglalatának tetején Hesszen zománcos cimere látható : kék alapon há rom vörös pó.lyával hasított, ágaskodó fehér oroszlán.. A gömbös gomb alja n, de még a heileres aranyfoglalaton olvasható S. Elfcabetha, majd csavarosa ,n lefelé haladva Andreas II. Hierosoh /mitaoi, Hungáriáé regis et Gertrudi & Bojae fili.ae, Ludovici VI. Thuring iae et Hassiae L.andgravii conjux, nata an no reparatae Saíutis 1207. denata an ,uo 1231. (Szent Erzsóbet II. Endre anagyar király, Jeruzsálem királya e & bajor Gertrud leánya, VI. Lajos Tb föringia és Hesszen őrgrófjának feleség született az üdvösség 1207., moghf ilí 1231. évében.) Az aíán a boton csavarosán végigfutó aranj szalagon mindvégig nagy betűkkel olvas hatjaik a szent Erzsébettől leszármazó » hesszeni őrgrófok neveit: Sophia, prae< iácti Landgravii Ludovici et divae EIÍSÍ afoethae fi lia, Henrico magnaűimo Braí aantiae duci in matnmonium elocata -f-Henricus dux Brabantiae, iníans Has siae Ottó Landgravius Hassiae + Ludovicus I. Laiidgravius Hassiae -}Hermannus Landgravius Hassiae -jLudovicus II. mitis et pacificus, Landgravius Hassiae, in Caesarom anno 1440. electus, impérium magno animo obs se rejecit -f- Ludovicus III. Hassiae Landgravius -f- Wilhelmus medius Hassiae Landgravius -4Philipus I. Hassiae Landgravius -f- Georgius I. Hassiae Landgravius, Darmstadinae lineae conditor -j- Ludovicus fidelis, Hassiae Landgravius -f- Georgius II. Hassiae Landgravius, qui paternae pictatis in Deum nec non fidelitatis et constantiae erga Caesarom et impérium aemulus originem suam per modo lau datos generationes recta serié ad S. Eiisabetham refert. (Zsófia, a f nt emiitett Lajos őrgróf ós szent Erzsébet leánya nagylelkű Henrik brabanti herceg felesége lett. Ennek fia Henrik brabanti herceg ós Hessen hercege. Majd ettől a következő sorban származnak a hesszeni őrgrófok: Ottó, I. Lajos, Hermann, szelid ós békeszerető IL Lajos, aki 1440. császárrá választatott, de azt nagylelkűi- g elutasította, III. Lajos, Vilmos, I. Fülöp, I. György a darmstadti ág megalapítója, Lajos -— a hűséges — II. György, aki apja méltó vetélytársa a vallásosságban, a császárhoz és a birodalomhoz való kitartó hűségben s aki eredetét a most emiitett nemzedékeken át egyenes ágon sz. Erzsébetig fölviszi.) II. Györgynél tovább nem megy a nemzedékek fölsorolása. Tehát a bot, illetve az aranyfoglalat II. György (1626—61.) alatt készült. L^jos — a hűséges — ós II. György a harmincéves háborúban hűségesen kitartottak II. és III. Ferdinánd császár mellett. Azért viselte Lajos a „hűséges" melléknevet s azért emeli ki II. György a maga hűségét is. II s III. Ferdinánd ós II. György őrgróf közt őszinte barátság állhatott Uno. A hesszeni őrgróf a katholikus Ferdinándoknak aligha szerezhetett nagyobb örömöt, mint szent Erzsébet valamely ereklyéjének fölajánlásával. Csontereklyót nem adhatott, Egyik elődje — a saját vérét megtagadó Fülöp 1539-ben kirabolta ősanyjának, sz. Erzsébetnek gazdag sírját ós annak csontjait ólomszekrónybe zárva, ismeretlen helyen eltemette. Tehát a szent ágyának fájából esztergályoztatott egy botot s ezt díszesseo aranyba foglaltan császári barátjának adta. Szent Erzsébettől származása a buzgó katholikus II. ós III. Ferdinánd előtt kiváló becsülósre számithatott. A hesszeni őrgróf a botra rávésette a maga családfáját. Bár a tárgyi okok és a hitelt érdemlő történeti följegyzés nem igazolják, hogy szent Erzsóbet az esztergomi kincstár ereklyéjét vándorbotul használta: mégis kiválóan kedves ez a bot minden magyar katholikusnak, mert szent Erzsébet ágyának fájából készült s a nagy magyar szent emlékén kivül fölidézi a katholikus egyház érdemes bajnokainak, a Ferdinái dóknak, valamint zombori Lippay György primás áldott emlékét. Dr. Lepold Antal.