ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-29 / 66. szám

XXXIIL évfolyam, 66 szám. Ára MO fillér Szerda, 1928. augusztus 29 EáOL 1 Jj Jtí U U1V1 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetésekkel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál, A biboros hercegprimás a huszonhatosok ezred­emlékünnepén Bensőséges ünnep keretében ülte meg a volt esztergomi 26-os gyalog­ezred emléknapját, amelyet évről­évre egyrészt a világháborúban el­esett bajtársak kegyeletes emlékeze­tére, másrészt a megmaradt huszon­hatosok buzdítására szentel. Az ün­nepre aránylag sokan jöttek össze az ezred töredékéből tisztek és le­génység, olyanok is, akik még a régi háziezred kötelékébe tartoztak és olyanok is még többen, akik csak a nagy világháborúban harcol­tak az ezred kötelékében. Vasárnap reggel 9 órakor a bazilikában gyülekeztek össze a huszonhatos bajtársak, ahol Serédi Jusztinián biboros hercegprimás nagy­misét pontifikált. Innen zárt sorok­ban a Hősök emlékszobrához vonult az ünneplő ezred és felemelő ünnep­ség keretében áldozott a világhábo­rúban elesett bajtársak emlékének. A Turista Dalárda elénekelte a Magyar Hiszekegyet, mely után Lukács Lajos, a huszonhatosok első háborús tábori lelkésze szivhezszóló ünnepi beszédet mondott, majd Gyürke Dezső ezredes a megmaradt huszonhatos bajtársak nevében nem­zeti szalaggal ellátott gyönyörű babérkoszorút helyezett az emlék­műre. Megható jelenet volt, amikor koszorút helyezett az emlékműre a Mráz család is, amelynek egyik tagja, Mráz Péter tart. főhadnagy, a hu­szonhatos ezred hősi halottai között van. Lukács Lajos gyönyörű imát mondott és a Himnus éneklésével ért véget az ünnepély. Délután 1 órakor díszebéd volt a Magyar Királyban, amelyen a régi huszonhatos bajtársakon kivül résztvett dr. Serédi Jusztinián bibo­ros hercegprimás, és továbbá*a város és megye több vezetőegyénisége. Az első felköszöntőt nagy lelke­sedés közepette a biboros hercegpri­más mondotta. Örömének adott ki­fejezést, hogy aki ezelőtt 10 esz­tendővel mint tábori lelkész szintén az ezred kötelékéhez tartozott, most mint Magyarország főpapja imádkoz­hatott az ezred elhunyt és élő tag­jaiért. Majd a római pápát, mint a béke fejedelmét köszöntötte, akinek ha békejavaslatait megszívlelték volna a világ urai, akkor a nemzetek ma az igazságon alapuló békét élvez­hetnék és más sorsa lenne hazánk­nak is. Felköszöntőt mondott a biboros hercegprimás Magyarország kormányzójára is, mint akinek erélye ós bölcsessége a háború utáni zavaros viszor.yok közt a békét teremtette meg ebben az országban. Gyürke Dezső ezredes a huszon­hatosok nevében a biboros herceg­prímást köszöntötte fel és megkö­szönte az ünnepségen való magas közreműködését és részvételét. Dr. baráti Hnszár Aladár főispán a vár­megye nevében köszöntötte az ezre­det, Palkovics László alispán a haza­fias magyar nőkre ürítette poharát, dr. Antóny Béla polgármester Esz­tergom szab. kir. város nevében mondott felköszöntőt az ezredre. Lelkes hatást keltett Mátéffy Vik­tor prépostplébános, kormányfőtaná­csos felszólalása, aki a huszonhato­sokat, mint a kötelességét mindvégig hűségesen teljesítő ezredet mutatta be. Hajdú István hercegprimási jószág­kormányzó felhívására, aki maga is tagja volt a régi 26-os ezrednek és a nagy világháborúban egy deli huszonhatos fiút áldozott a haza ol­tárára, a jelenvoltak meghatott sziv­vel felállással áldoztak a huszon­hatos ezred emlékének. Báthy László prelátus-kanonok a 26-os bajtársak meleg éljenzése közepette a beteg­sége miatt távollévő Krämer Antal ezredesre emelte poharát, aki a huszonhatos ezredemléknap buzgólelkű életrekeltője és rendezője volt. Lukács Lajos volt tábori lelkész a huszon­hatos ezred dicső feltámadására mon­dott felköszöntőt. Fél négy óra volt már, amikor a biboros hercegprimás eltávozott az ünneplők köréből. A huszonhatos bajtársak teli szivvel örültek a viszont­látásnak és csakhamar a cigány is rázendített a hagyományos nótára : Szépen szól a huszonhatos banda ! Megnyílt a Szent Ferenc-rendi fiúnevelő­Szeptember 1-ón új intézettel gya­rapodik Esztergom. A Szent Ferenc­rendi zárda, "a régi reáliskola helyén, fiúnevelő" intézetet létesített. A reáliskola elköltözésével felsza­badult a zárda balszárny épülete. Eleinte tárgyalások folytak, hogy a reáliskola még bizonyos ideig meg­maradhasson a zárda épületében, azonban a zárdafőnökség nem volt abban a helyzetben, hogy a szerző­dést meghosszabbítsa. Vinkovits Vik­tor budapesti Szent Ferenc-rendi tar­tományfőnöknek már régóhajtott terve volt, hogy a reáliskola helyén inter­nátust létesítsen, középiskolai tanulók részére. Vinkovits Viktor tartományi főnök igen nagy agilitással végzi a Szent Ferenc-rendi szervező munkákat. Cirfusz Viktorinnal az esztergomi zárda lelkes főnökével, részletes ter­vet dolgozott ki és a tárgyalások so­rán egyedül az internátus létesítése látszott a legmegfelelőbbnek, viszo­nyítva a ferencrendiek Isten iránti szeretetből fakadó munkájához. A nyár elején megkezdődtek az átalakítási munkálatok, a zárda főnök­ség új felszereléseket rendelt és a leg­szigorúbb munka folyt, hogy a fiú­nevelő intézet a a mai kor pedagógiai igényeinek megfeleljen. Cirfusz Viktorin zárdafőnök buzgó munkáját a leg­teljesebb eredmény kísérte. Cirfusz Viktorin zárdafőnök távol­létében Nagy Sándor Arisztid Szent Ferenc-rendi áldozópap, az intézet prefektusa készséggel ad felvilágosítást az új intézetről. Az intézet biztos anyagi és er­kölcsi alapokon nyugszik. Az idén csak ötven növendéket vett fel a zárdafőnökség. A növendékek gimná­ziumi és reáliskolai tanulók, legtöbbje vidéki, de többen vannak eszter­gomiak J is. Az intézet személy­zeti munkáját ferencrendi testvérek látják el és ez a körülmény önmagá­ban véve garancia arra, hogy az in­tézet életképes lesz, mert a test­vérek minden munkájukat Isten iránti szeretetből végzik. Ehez járul a feltét­len lelkiismeretesség, buzgóság és szor­galom. A fiúnevelő-intézetet Cirfusz Vik­torin házfőnök vezeti, akinek segít­ségére két prefektus lesz, Nagy Sán­dor Arisztid áldozópap, bölcsész ós természettudományi szaktanár és Illés testvér. Ezenkívül két gimnáziumi ós két reáliskolai tanár instruálást végez. Az intézet rendje a következő: Kelés fél 6 órakor. 6 órakor szent­mise. Ezután Illés testvér 15 perces tornagyakorlatokat végeztet ós szaktudásával a legkitűnőbb testi ápolást kívánja a növendékek­kel kultiválni. Fél 8 órakor reggeli. 8 órától 1 óráig előadás az iskolákban. Fél két órakor ebéd, azután három­negyed 3 óráig séta. Hetenkint egy­szer 3 órás sétára mennek a növen­dékek. 3 órától, fél órás uzsonna megszakításával; 6 óráig stúdium. 6—7-ig a tanárok számonkérik a leckét és szükség esetén még magyarázatot adnak. 7 órakor va­csora. Fél 9-ig szabadfoglalkozás és azután lefekvés. Az intézet pedagógiája az, hogy har­monikus életet teremtsen a testi és a lelki ember között. . A prefektusok állandóan a növen­dékekkel lesznek. Az intézet két múzeummal (tanuló­terem), három dormitoriummal (háló), egy infirmáriummal (betegszoba), egy tanári szobával, egy mosdó-teremmel és fürdővel rendelkezik. Mindenütt modern felszereléseket találunk. A termek világosak, rendesek ós tiszták. Külön vestiárium (ruhatár) áll a nö­vendékek rendelkezésére. Ezenkívül társalgó és játékszobák teszik teljessé az intézetet. A quadrumban új twna­szereket épittetett a zárdafőnökség, hogy a szertornában is gyakorolhassák magukat a növendékek. A szülők havonkint egyszer láto­gathatják meg gyermekeiket. A zárdafőnökség tervbe vette, hogy antropológiai vizsgálatokat fog vezetni, ha már az intézet kellőleg megerősö­dött és biztos alapokon fog nyugodni. Az antropológiai vizsgálatoknak az lesz a célja, hogy a nevelés és ta­nítás minél eredményesebb legyen. Az esztergomi Szent Ferenc-rendi intézet nemcsak a sikeres neveltetést és taníttatást fogja elősegiteni és meg­könnyíteni városunkban ós a környé­ken, hanem már mai szervezetében is méltó helyet fog elfoglalni Eszter­gomban, mint iskolavárosban. V. Ö. Látogatás a Deák Ferenc­utcába költözött régészeti múzeumban A régészeti múzeum az elmúlt hó­napban végre céljainak megfelelőbb épületbe költözött, a Deák Ferenc utca 3. számú ház emeleti helyisé­geibe. Ez az épület, ha nem is elé­gíti ki teljesen a múzeum érdekeit és céljait, egyelőre még is sikerült jobb elhelyezést biztosítani, mint volt a Széchenyi-téri Kollár-féle házban. A jelenlegi épület szép barokkstillű ós 1767-ban épült. A régi ülsztergom ti­pikus épülete. Igy magát a házat is felvehetjük a múzeum leltárába és mint megbecsülendő értéket szemlél­hetjük. A kapualjban római kövek, közép­kori koporsó és kőfaragványok. Az emeletre keskeny kőlépcső vezet. A folyosó homályos. Tölgyfaajtó nyilik az első szobába. Balogh Albin dr. bencés főgimná­ziumi tanár, a múzeum tudós igazga­tója már korareggel a régiségekkor zött dolgozik. Amint belépünk, ismert szivélyességével jön elénk. Meglepő­dünk, alig egy hónapja, hogy a mú­zeum még a Széchenyi-téren volt és az új helyiségekben máris minden a helyén van. A belső szobákban szép rendben vitrinek állnak, bennük sor­barakott régiségekkel. Az első szoba előszoba. A falakon régi esztergomi képek és festmények. A következő szoba az őstörténet omlókeit tárja elénk. Kövületek, geo­lógiai alakulatok, ősállatok csontma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom