ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-19 / 64. szám

Délután: Athletikai mutatványok, footballmatch ÍZ üveggyári és dorogi football-csapat kö/ött, este tánc. A katholikus napon áldozni óhajtók a szent gyónást szombaton délután végezhetik el a plébánia-templomban 4 órától fél 8 óráig, avagy vasárnap reggel a kórház kápolnájában 7 órától fél 9 óráig." Á dorogi bányász-katholikus napot, amely a keresztény magyar bányamunkásmozgalom korszakot jelentő eseménye les*, az esztergomiak meleg figyelmébe ajánljuk. Ktressék fel minél többen ez a^alommal Dorogot, lássanak ós épüljenek a bányatisztviselők, altisztek és munkások jó példáján s legyen Esztergom egész környékével együtt Csonka-hazánk hitéletének követésreméltó középpontja ós erőssége ! A tizedik stációnál A lourdesi kálvária tizedik stációjánál a magyar zarándokokhoz intézte dr. Lepold Antal prelátus-kanonok a zarándoklat lelki vezetője 1928. jul. 8-án. Ahol kálvária van a nagyvilágon Magyarországnak ott helye van, mert egész történelme szomorú keresztút, s Magyarország a világhírű lourdesi kálvárián is megjelölte a maga helyét. A tizedik stációt a magyar katholikusok csináltatták: Jézust megfosztják ruháitól. Mikor a gyönyörű szoborcsoport készült, mikor az emlékkőre ráírták a magyarok áldozatkészségét ós az angyalos magyar címert, akkor Magyarországot csak az el muH tragédiák fájdalma lengte körül. Most, amikor az ország roskadásig viszi a szenvedés keresztjét, mi magyar zarándokok különös megértéssel sírunk föl a lourdesi kálvária magyar stációjára. P'ófetai ihlet választotta ki a tizedik állomást a magyarok számára. Az ország legújabb sorsa tűnik elénk megrázó szimbólumban. Magyarország testét is megtépték s megfosztották minden ékességétől . . . Magyar testvéreim ! E'felejtjük, hogy idegen földön állunk. Otthonos érzések áramlanak szivünkben a bronzba öntött ós kőbe vésett magyar fájdalom előtt. Virágokat szórunk Krisztus ós az ő Fájdalmas Anyja lábai elé, megkoszorúzzuk a kövön a magyar szót. Bánatosan is jólesik itt megállni ós elmélkedni. Krisztus megostorozott testéről letépik a ruhát. Durva kegyetlenséggel megnyitják ós föltárják minden sebét. A testén nincsen egyéb, mint seb. Szűztiszta testére az emberi gonoszság a vérző sebek ós a szörnyű szégyen palástját vetette. Krisztus szeme ránk szegeződik : „Mindnyájan, akik általmentek, figyelmezzetek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az ón fajdamam." A testnek bŰDei itt megítéltetnek. Ok Krisztusnak hóhérai. Boldog, aki Krisztus meggyötört teste előtt érzi a test ösztöneinek, a lázadó vér kívánságának megállását; aki a fájdalmak férfiának szégyene előtt látja a szemérmetlenség szörnyű munkáját s divatot ós korszellemet fölényesen megvetve szégyenlősen ós fázva összébb húzza a Krisztusi szemérem üdvös gyászrubáját. Krisztus testének minden sebhelye egy-egy jajkiáltás a mezítelenségre. A szenvedő Krisztusnak vádoló tekintetét soha el ne felejtsük. Amikór a pokol szítja a szenvedélyek tűzét, amikor a pokol fejedelmének minden csatlósa csábit ennek a romlott világnak mindenütt hivalkodó bűnére, nézzünk a tizedik stáció Krisztusának arcára ós sebekkel borított testére. A tizedik stációtól menjünk el tisztán, szentül, szűzies lelkülettel. Vessük le a bfinös földre húzó szenvedélyek nehézkedési törvényét s kapcsolódjunk az égnek fölfelé vonzó körébe. Akkor könnyen megyünk tovább fölfelé a keresztúton a dic>ősóg stációjáig. Magyarország tisztuljon meg a tizedik stációnál, amelyet önmagának is épített s új nemzedékének szárnyaló lelkű étével megéri föltámadásának várva-várt reggelét. Tűz a völgyben. ő fent lakott a zord hegyekben, én lenn laktam a völgyi lápon ós szóltam egyszer: látni vágyom. Azontúl mindig énekeltem. A zord hegy zengve visszaverte: — s hiába vártam minden este. Tín kérdte néha: ki énekel? Fürkészve nézte tán a lápot, de meg se látott! Meg se látott! S én szőltam akkor: látnia kell! Almoktól terhes éjszakákon máglyát gyűjtöttem lenn, a lápon. S felgyújtottam egy éjszakán. Nem égett még ily órjás máglya! Hittem, hogy égig ér a lángja. Szólhatott Ő ott fenn tétován : Mily furcsa kis tűz! Ej, ni: látom, lidércláng leng ott lenn, a lápon. Nem jött a völgybe. 0, szép tüzem reggelre széthullt, hűlt üszőkké. S nem gyúlt a lápon máglya többé. Walter Margit. HWH'llilllttlII Óriási néptömeg kísérte a bazilikába a Szent István-ereklyét és a magyar szent korona szobrát A biboros hercegprímás nagy boldogasszony napi beszéde Az esztergomi nagyboldogasszonynapí ünnepségek, mint a körültekintő rendezésből előrelátható volt, a nagy nap jelentőségéhez méltóan szépen sikerültek. Rendkívül sok idegen járt a városban. E napon a délelőtti órákban 3 997 utas érkezett az esztergomi vasútállomásra. Ezek nagy része a dorogi bányatelepekről került ki. A bazilikában, ahol e napon búcsú volt, rengeteg nép tolongott. Rendben, sorrend szerint folyt le az ünnepség, amelynek főrendezőjét, Sinka Ferenc Pált, a legszebb elismerés illeti. Nagyboldogasszony ünnepe előestéjén augusztus 14-én este az ö?szes templomok harangjai félórai liarnngzúgással hirdették az ünnep beköszöntését. Este 8-tól 9 óráig Szent István születéshelye volt megvilágítva, majd Szűz Mária fényes alakja, az apostoli kettős kereszt és a magyar szent korina ragyogtak fel a várfokon, hol a tokodüveggyári fúvószenekar játszott. Lenn a Primás-téren az Esztergomi Turista Dalárda szép irredenta dalokat énekelt a tőlük megszokott finomsággal. Az ének végeztével a biboros főpásztor megjelent az ablaknál s éljenzéssel fejezte ki tetszését a dalárdának. Harangzúgás ébresztette a város lakóit az ünnepre. A Széchenyi téren 8 órakor volt a gyülekezés zászlók alatt a dorogi bány ászzenek ir és a cserkószzenekar hangjai mellett. Fél 10 óra tájban indult el a gyönyörűen felfejlődött Óriási körmecet, amelyben Esztergom város és környékének népe és az öszszes hatóságok, egyesületek, testületek zászlók alatt vettek részt. Diszruhás leventék vitték a Szent Istvánereklyét és a magyar szent korona szobrát, amely lJörül régi magyar viseletben őiök haladtak. B*jos jelenség volt a magybrruhás, pártás leányok sora, akik szintén az ereklye^és a szent korona körül haladtak. A festői szépségű, impozáns méretű körmenetet, amelynek népe régi magyar szent énekeket énekelt áhítattal, Mátéffy Viktor prépost-plébános vezette. Alig helyezkedtek el a zsúfolásig megtelt bazilikában a körmenet résztvevői, amikor pont 10 órakor megérkezett Dr. Serédi Jusztinján biboros hercegprímás, aki ünnepi nagymisét pontifikált. Utána a szószékre ment a biboros főpásztor ós ünnepi szentbeszédet mondott. A hercegprímás beszéde. A biboros hercegprímás nagyboldogasszony ünnepének jelentőségéről beszólt, amely az esztergomiaknak különösen nagv ünnepük a bazilika révén, amelynek főoltárát Szűz Mária mennybemenetelének batatas képe disziti. Ha elismerjük, hogy a Szűz Máriakultusznak köszönhető 900 éves fennállásunk, akkor fejlesszük tovább mi is a Mária—tiszteletet. Vigyázzunk különösen tiszta erkölcseinkre, amelyek ellen legtöbb vétség esik a modern világban. A biboros hercegprímás beszéde végén imát mondott és a Nagyboldogasszony közbenjárását kérte Istennél minden Máriatisztelő jó magyar ember javára. Délután 3 órakor körmenet indult a vaskapui Máriaszoborhoz, amelyet dr. Lepőd Antal prelátus-kanonok vezetett, aki a szépen díszített szobor előtt litániát tartott és szentbeszédet mondott a régi magyarok Mária-tiszteletéről. Az áhítatot a Turista Dalárda gyönyörű éneke emelte. Lampionos csónakfelvonulással végződött az ünnepség f. hó l5-én este 8—y2l0 óra között a Kisdunán. A nép sűrű csoportokban állt a Lőrinc-hidon, a kisdunaparton végig és. a Kolos-hidon. Szebbnél-szebb ki* világított csónakok jöttek egymás után a belvárosi templom felől. Különösen a bárkák mutattak szép látványt. A felvonulás szépségét itt-ott fellobbanó görögtüzek emelték. A lampionokkal díszített nagy dereglyén leereszkedő kath. legényegyleti dalárda szebbnél-szebb énekekkel gyönyörködtette a Kisduna mentén sétáló nagyszámú közönséget, majd a Kolosiadnál partra szálltak a dalos legények és a Primás-téren Ammer József karnagy vezetésével szép szerenáddal hódoltak dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímásnak. Fenn a várfokon, a Szent István-kápolna sziklafalán, a kettőskereszt és a magyar korona ragyogott villanyfényben. A szélkakas mellett, az őrtorony alatt SAÜZ Mária képe volt fényesen kivilágítva. A korona ós a kettőskereszt ragyogását a megszállt területen is látták. Hirt kaptunk, hogy a megszállt terület népe imával szemlélte a gyönyörű látványt és itt ott a Boldogasszony Anyánk is felhangzott csendben, titokban. A Legényegylet szerenádja után dr. Sorédi Jusztinián hercegprímás megjelent az ablakban. A nép hangos éljenzéssel fejezte ki örömét. HÍREK Lapunk legközelebbi száma Szent István ünnepre valö" tekintettel nem kedden, hanem szombaton a rendes időben jelenik meg. A hercegprímás Dorogon és Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás vasárnap Dorogon résztvesz a katholikus bányászgyűlósen, innen Budapastre utazik, ahol a Szent István napi körmenetet fogja vezetni. Főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Szent István napján. Introitus és Communio korál.$|GroÍler: Lorettoi mise. Mitterer- Graduale. Goller Of fertőn, um. Mise végén Laudate Dominum korál. „Ah hol vagy magyarok

14 ősrégi ének és Himnusz. D. u. Vespera Felsobordoni. A tűzoltóünnepségek verseny- és emléktárgyai. A tűzoltóünnepségekre sokan dijakat és emléktárgyakat küldtek. Komárom és Esztergom vármegye minden járása egy-egy versenydijat küldött. Metternich Sándor Klementiss hercegnő serleget adományozott. Komárom ós Esztergom vármegye a jubiláris tűzoltótestületnek márvány szikla-alapzaton egy diszes bronzszobrot, a Teudloff és Dittrich-gykr serleget, Mátrai Antal tűzoltószergyára verseny dij at, az Adria biztosító egy kürtöt, a dorogi bánya tüzoltószert, Fuchs Ármin téglagyáros egy plakettet, az esztergomi pénzintézetek egy dugólótrát, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos nemzetgyűlési képviselők egy ezüst serleget, Reviczky István gesztesi főszolgabiró dugólétrát, a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. tömlő-motollát, Komárom és Esztergom vármegye márvány alapzaton és ezüst oszlopon Szt. Flórián bronzszobrát e felírással: 1868—1928. „Istennek dicsőség, egymásnak segítség." Ez az emléktárgy Király Mór esztergomi ékszerész munkája. Dóczi Ferenc édesatyja parancsnoki diszcsákóját adta emlékül. Pelczmann László ezüstkoszorút adományozott. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat értékes konzolos órát juttatott a rendezőbizottsághoz. Ezenkívül meg számosan küldtek verseny dijak at és emléktárgyakat. Szent István születési helyének megkoszorúzása is egyik kiemelkedő pontja lesz az aug. 20-iki ünnepségeknek. A főszékesegyházi nagy mise és ünnepi beszéd után a polgári és katonai hatóságok képviselői és egyéb notabi-|