ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-12 / 62. szám

XXXIII évfolyam, 62 szám. Ára 20 fillér Vasárnap, 1928. augusztus Í2 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A nagyboldogasszonynapi harangszó Irta: Dr. Torna Imre tokodi plébános. Mérföldekre elhallatszó hatalmas ün­nepi kondulással hirdeti nekünk a ma­gyar Sión szentelt ormáról a Nagy­boldogasszony-harang minden évben a fönséges ünnepet. Búgva-kongva hir­deti, hogy akinek e szent helyen az első szent király reszkető gondjával, szent bánatával s bizó lelkének imájá­val felajánlott minket, itten lett a mi Boldogasszony-anyánk s égi nagy Pátro­nánk. Hirdeti, hogy az ő jóságos anyai pártfogása e helyről 'virrasztott zsenge keresztény nemzetünk bölcsőjénél, innen irányította gyermekkorának ingatag lépteit, ionén szabályozta kibontakozó ifjú erejét, innen istápolta s áldotta meg törekvéseit. Hirdeti, hogy innen forrásozott a szent erő, amely botlá­saiban is fenntartotta, bukásában fel­emelte és az enyészetnek annyiszor fe­nyegető rémségeitől megszabadította nemzetünket. Hirdeti, hogy e várorom­uál, amelyre szent "István áldott jobbja először tűzte fel a szent keresztet, amelyből kilenc századon át merítettük nemzetfenntartó erőnket, nincsen szen­tebb röge drága hazánknak. Hosszú évszázadok szentelt kapcso­lata, Nagy boldogasszony égi pártfogása fűzi az egész magyar népet a szent Sión hegyéhez, mely együtt örült, együtt zokogott, együtt pusztult el mindig szent István nemzetével. Történelmünk két nagy temetésről beszól, melynek halottja nemzetünk, égö áldozati oltá­rai ptdig a magyar Sión ormán Jób érsek gyönyörűséges egyháza s Te­legdi Csanád fönséges temploma voltak. — Az egyik a tatárjárás, a másik Mohács. — De mindkét sir felett ott lebegett Nagyboldogasszony szerető gondoskodása és nem engedte, hogy enyészetet lásson az, amit szent István Istenben bizó lelkének munkájával meg­alapított, imádságával megerősített, gondjaival, türelmével, bánatával meg­szentelt s iLt neki, a szent Sión ormán felajánlott. Hisz az isteni Gondviselés szerető irgalmassága Boldogasszony anjánk égi pártfogását, szent István király malasztos lelkét, apostoli példá­ját, megdicsőült emlékét s a szent Sión hegyét arra rendelte, hogy a magyar nemzet számára minden időkre biztató jel legyen a küzdelmes idők súlyos napjaiban. Ezért zarándokoltak évszázadokon át a mi eleink fenséges dómokhoz, üsz­kös romokhoz, Bakócz márványos temp­lomához, imádkozni, zokogva-bizva es­dekelni a szent Sión ormára. És mi bizunk benne, hogy ez a har­madik sir, a gyászos, a trianoni, me­lyet annyi csalárd galádság ásott meg neküok, nem lesz a mi hazánk sírja, nem 'esz végleges gyászunk. Hisz a trianoni sirnak partján sértetlenül áll a szent Sión hegye s rajta mienk or­szágunk első temploma, Nagyboldog­asszonyunk világpompájú kegyelem­csarnoka. Bár egyéni életünket kiszo­rítja szivünkből országunk fájdalma, apró örömünket elnyomja népünk zo­kogása s annyi búval harmatoznak szo­morú mezeink, hogy ha e harmadszori keresztünket is a feltámadás reményé­vel akarjuk vógighordozni nemzeti életünk keresztútján, akkor most igazán Krisztus lelkét kell magunkba szívni, akkor most igazán bűnbánó lélekkel, könyörgő zokogással kell az egész csonka nemzetnek minél többször za­rándokolni oda, ahol a Nagyboldogasz­szony-harang irgalmat ós feltámadást zengő szava s az első szent király ki­világított apostoli keresztje hirdet re­ményt s nyújt csillagot a szomorú ma­gyar éjszakában. Népünk a Boldogasszony népe, lelki szükséglete megszentelt kegyhelyeinek látogatása. A szent Sión ormát az újabb korban nem túlságosan sok zarándok­csapat taposta. A lelkivezetők szent hivatása a nemzetet erre ránevelni s István népének ezernyi ezreit könyörgő lélekkel felvezetni a magyar Sión szen­telt ormára. Midőn a főpásztori hívó szó százszoros visszhangot kelt minden buzgó magyar lelkében, a rendezőség a körültekintésnek s a szolgálatkész sze­retetnek minden buzgósága vál ^fejlessze országosan naggyá ez ünnepet, hog^ hatása necsak mély és maradandó le­gyen a hivő magyar szivekben, de mel­lőzhetetlen szükségletté, kegyeletteljes kötelezettséggé érlelődjék e zarándoklás az egész magyar nemzetnek a szent reménység lángját élesztő lelkében. Jaj, meg ne elégedjünk azzal, hogy vallásos szervezeteink, egyenruhás bányászaink, diszcsákós leventéink közigazgatási megrendelésre, mint kikölcsönzött gyar­mati sereg, emeljék csak a szent .ün­nepség fényét, hanem az egész könyörgő sok milliós nemzet hozza el évről-évre bizó, reménykedő, esdeklő szivét ide Máriának, a Nagyboldogasszony-harang kongó, bongó ünnepi hívására. Bizzunk, bízzunk, hogy az ezernyi ezer könyörgő lelki áldozat megengesz­teli Istenünk haragját, amelyet bűneink­kel magunkra vontunk, ha a Nagy­boldogasszony, a szent Sión ormára za­rándokoló minden hű magyar szivének is újra Nagyboldogasszonya leszen. Legyen e bizalmunk méltó hozzánk, a Nagyboldogasszony pártfogolt gyerme­keihez, szent István népéhez, akiket e szent harangszó ünnepi bongása tűrni, áldozni s tűrhetetlenül bizni tanit. Ezt zúgja, ezt búgja a Nagy boldog­asszony harangjának ünnepi zengő szava, hogy jöjjön esdekelni, jöjjön kö­nyörögni szent István várába az egész csonka haza, hogy minél előbb ismét a szent Szűz virágos kertje lehessen Pan­nónia, hogy minél előbb eljöhessen ide, szent Sión ormára, évről-évre hálát adui, szűzmáriás lobogói alatt, az első szent királynak a Kárpátoktól—Adriáig fel­támadt egész birodalma! Az esztergomi nagy boldogasszony­napi ünnepségek sorrendje Nagyboldogasszony ünnepe előestéjén, augtésxtus 14-én este az összes tem­plomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntésót. Este 8-tól 9 óráig: Szent István születéshely ének megvilágítása. Szűz Mária fényes alakja, az apostoli kettős­kereszt és a magyar szent korona ra­gyognak fel a várfokon. Fenn a vár­fokon a tábori szaléziánusok intéze­tének zenekara játszik. Lenn a Prímás­téren az Hisztergomi Turista Dalárda énekel. Karnagy: Hajnali Kálmán. Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én reggel harang­zúgás jelzi az ünnep virradt át. 8 órakor : a belvárosi plébánia- és ferencrendi-templomok nagyharangj ai és a városházi Szent István-haran­gocska az ünneplésben való részvé­telre szólítják fel a lakosságot. A disz felvonulásban résztvevők gyülekezése a belvárosi plébánia ós ferencrendi templomokban, a Széchenyi­téren, a Deák Ferenc- ós Bottyán János-utcákban. 8% órakor: A város irredenta-lobo­gójának és a Magyar Szent Korona másának megszentelóse a bel váró ?i plébánia-templomban. A szentelést Mátéffy Viktor prépost-plébános végzi. Zászlóanya: szenkviczi Palkovics Lászlóné, alispánná. 9 órakor : Diszfelvonul ás a f őszékes­egyházba Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg erek­lyéivel, a Patrona Hungáriáé szobrá­val és a magyar államiság jelvényei­vel. Az egyházi körmenetet vezeti Mátéffy ViKtor prépost-plébános, or­szággyűlési képviselő. 10 órakor: Ünnepi zenés nagymise a főszékesegyházban, melyet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegpri­más pontifikál. Utána szentbeszéd. D. u. 3 A5 órakor : körmenet indul a főszékesegyházi Bakács kápolnából a vaskapui Magyarok-Nagyasszonya szo­borhoz. Vezeti: dr. Lepold Antal prelátus kanonok. A szobornál szent­beszéd és litánia. 4 órakor .- A magyar méhészek or­szágos kongresszusának megnyitása a Kath, Legényegyletben. Méhészeti ki­állítás megnyitása az új elemi iskolá­ban. Este 8 órakor : A várfok megvilá­gítása. — Dunai ünnepély a Kisdu­nán és szerenád a primási palotánál, a szaléziánusok intézeti zenekarának és az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdájának közreműködésével. Kar­nagy : Ammer József, a belvárosi plébániatemplom karmestere. Magyar Méhészek Országos Szövetségének kongresszusa Augusztus hó 15-én délután 4 óra­kor : a kongresszus megnyitása és mé­hészeti előadások a Kath. Legény­egyletben. Augusztus 16 án délelőtt VzlO órakor: a kongresszus folytatása. Augusztus 15-től—20-ig : Oi szagos méhészeti kiállítás az új elemi isko­lában az „Esztergom és Vidéke Mó­hészegyesület" rendezésében. Az országos tűzoltó kon­gresszus és tüzoltóversenyek az „Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Testület" 60 éves jubileuma alkalmá­ból. 1928. augusztus 18-án : Reggel ze­nés ébresztő. Reggel 8 órakor: Tűz­oltó Testületek gyülekezése, József főherceg Ö Fensége fogadása és dísz­szemle a Széchenyi-téren. Délelőtt 9 órakor: Ünnepi m»se és zászlószentelés a belvárosi templom­ban. Zászlóanya : késmárki Frey Fe­rencné. Mise után a hősi halottak emléktáblájának leleplezése a tűzoltó­laktanyában. 11 órakor . Jubileumi díszközgyűlés a megyeház nagytermében. Délután 5 órakor: Esztergomi, do­rogi és tokodi önkéntes tüzoltócsapa­tok együttes támadási gyakorlata. Vasárnap, aug. 19-én: Reggel 8 órától a tűzoltó-csapatok versenyei. Este 9 órakor : Zenés takarodó ós tűzijáték a várfokon. Gyermeknap a Széchenyi­téren augusztus 19-én a „Stefánia" Or­szágos Gyermekvédő Egyesület esz­tergomi osztálya rendezésében. Szent István napján Eló'zó' este : Szent István születési helyének megvilágítása és tűzijáték a várfokon a tűzoltóság rendezésében. Délelőtt y 2 9 órakor: A Szövetségi Tűzoltótestületek diszfelfelvonulása a Széchenyi-térről a főszékesegyházba. Délelőtt 9 órakor: ünnepi zenés nagymise és egyházi szónoklat a fő­székesegyházban. Ünnepi szónok: dr. Lepold Antal prelátus-kanonok. Utána Szent István király születés­helyét a város közönsége nevében dr. Antóny Béla polgármester megkoszo­rúzza. Déli 12 órakor : A Komárom-Eszter­gom Vármegyei Tűzoltó Szövetség közgyűlése a megyeházán és a tűzoltó versenydijak kiosztása. Délután 4 órakor: Az esztergomi leventék sportversenye a Move sport­pályán. Este 8 órakor Szent István szüle­tési helyének kivilágítása. A Magyar Nők Szent Korona Szö­vetsége esztergomi tagjaihoz. A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének esztergomi tagjait kéri az elnökség, hogy augusztus 15 én, Nagyboldog­asszony ünnepén * délelőtti körme­neten, melyen a magyar szent korona művészileg nagyitott mását a főszé­kesegyházba kisérjük, teljes számban megjelenni szíveskedjenek. A szövet­ség tagjai közül azokat, akiknek ma­gyar ruhájuk van, lehetőleg ebben való megjelenésre kérjük. Gyülekezés d. e. fél 9 órakor a Kath. Kör helyi­ségében. Vermeshez ÄÄÄÄinÄS olcsó árban árusít!

Next

/
Oldalképek
Tartalom