ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-07-15 / 54. szám

emlékével megbékélt utódok 1907-ben megfesttettók az ősz|bajnok arcképét, mely a városház nagytermét disziti III. Kuekl ander Bottyán elfogatása után betilt a kastélyba és birtokba. A város protestált ismét, a vége azon­ban az lett, hogy a szatmári béke­kötés után elfogadva Kuckländernek a kuruc harcok idejéből fönnálló kö­veteléseit, hivatalosan meghagyták benne. Pedig a fiskus kir. kamara is jogot formált rá, mert Bottyán a be­iktatáskor írásbeli Ígéretet tett, hogy a család fiágának magvaszakadtéval a fiskusra száll az örökség. Előálltak a Jósak, kik Bottyán első feleségének rokonai lóvén, az asszony hagyatékát pörölték ; a város megint a 3000 ft-t követelte. Hosszú pereskedésnek néz­ték elébe, melyet egyelőre úgy intéz­tek el, hogy a Jósak pernyerés reményé­ben Bottyán alföldi jószágait (Csong­rád körül) ajánlották fel zálogul a városnak, melyet a város Jbirtokba is vett. (1714. jegyzőkönyv ós iratok a titkos levéltárban) Kuckländer 1719­ben meghalt s most már má­sodízben kellett volna a fiskusra szállnia a vagyonnak, az özvegy azon­ban csak 3200 ft kártérítés fejében volt hajlandó átengedni, mig végre 1726 ban, az özvegy halála után, a fiskus birtokába vette. 1728-ban Szilcz Pál biró idején hosszas alkudo­zások után, miután az egyezséget a király is jóváhagyta, a város a fiskustól (kir. kamara) 4400 rajnai ft-ért megvette. Az összes erre vo­natkozó iratok titkos levéltárunkban őriztetnek. IV. A régi kastély főfrontja (amely a térre nézett) emeletes volt, de nem egészen a mai formában. A földszin­tén bolthelyiségek voltak, sőt Kuck­länder 1710-ben kocsmát nyitott ottan. A város ez ellen is szót emelt, mert egy igen fontos jövedelmi forrásának ártott vele: egyes napokon ugyanis csak a város kocsmájában volt sza­bad bort és sört kimérni. Azonban í£ucklander teljhatalmú kpnkurrens volt, ki ellen nem tudtak védekezni. Az épület két szárnya (a mai Bottyán és Beák-utcában) földszintes volt, mö­göttük pedig nagy kert terült el, en­nek a helyén épült fel a mai megye­háza 1825. körül. A Bottyán-utcai front mai alakját 1779. kapta, ami­kor Mária Terézia jóvoltából a nagy­gimnáziumot helyezték oda Víziváros­ról. A Deák-utcai front emeletesre építése már a mult évszázad 50—60-as évei között történt. A városház a XVIII. század közepe táján villámcsapásból támadt tűz foly­tán leégett: az emelet teljesen, a földszint pedig nagyrészben. A hely­tartó-tanács már 1755-ben órtesiti a várost, .hogy a királyné nemcsak meg­engedte, hogy a romok eltüntetésével egy újat emeljenek, hanem óhajtja is. (Ltár 1755 IL 14.) A városnak azonban nem volt elegendő pénze, igy csak az 1770-68 évek elején láthattak neki a munkának. (Ltár 1770. Vit. 7) A munka 1773-ban elkészült (lásd a városház oromzatán lévő címert az évszámmal) Valter Imre főbirósága idején. A munka költtégei 16823 ft ós 40 háromnegyed dénárra rúgtak. A hatalmas ós masszív munkát helybeli iparosok végezték, nóvszerint: Majer Jakab (munkavezető) Kürchoffer And­rás, Schaden Lénárd, Hardtmann, An­tal kőművesmesterek ; Raizinger Má­tyás kőfaragó, Ellen Péter rézműves, Nebl Valentin szobrász, Hutter Kle­mént üveges, Ulbreich Ferenc lakatos, Lang Antal asztalos, Fraunt János és Jakál 'József ácsmesterek. (Ltár 1773. VI. 2.) V. A városház történetével aktuális­nak tartom, hogy vezetőinek névso­rát is leközöljem. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az 1702—4. évek­ről a jegyzőkönyv hiánya miatt a névsor is hiányos. A városnak 1807­ig csak bírái voltak, kiket .főbírónak neveztek. Az első polgármester 1808­ban szerepel, de nem a mai hatáskör­rel, hanem mint Consul a város gaz­dasági ügyeit edminisztrálta. (Levél­tár 1808. II, 16.) Bár fizetése egyenlő volt a bíróéval, rangban alatta állott, a biró továbbra is elnökölt és az ok­mányokat is ő irta alá, A polgármes­ter hatásköre a század 40-es óvsáben bővült s [1846-tól a főpolgármester viselte egész törvényhatósági jogunk elvesztéséig 1876-ig. Következzék a névsor : 1698. Kelemen György f^biró 1699—1701. Sinka György „ 1702—1704. 1705-1708. Szilcz J. Pál 1709—1711. Käsztner J. Henrik „ 1712. Szilcz J. Pál 1713. Käsztner J. Henrik „ 1714—1715. Szűcs György 1716—1721. Szilcz J. Pál 1722—1723. Szép Péter 1724—1725. Käsztner J. Henrik „ 1726. Haimb (Hain) Ferenc „ 1727. Kasztner J. Henrik „ 1728—1732. Szilcz J. Pál 1733—1738. Zellézy András 1739. Gánóczy István „ 1740—1741. Feichtinger József „ 1742—1743. Gánóczy István föbiró 1744—1745. Campion János „ 1746—1747. Szaday Ferenc „ 1748—1749. Camp on János „ 1750. G-ánóczy István „ 1751—1754. Szilcz József 1755—1758. Pomaházy Mátyás „ 1759—1760. Lukácsy István 1761—1762. Petheő Sebestyén 1763—1766. Pomaházy Mátyás „ 1767—1771. Pató János „ 1772-1775. Valter Imre 1766—1779. Petheő Sebestyén 1780—1781. Pucz József „ 1782—1785. Hersich János „ 1786—1790. Szilva Mihály 1791—1801. Bftuer (Pauer) Ádám „ 1802—1805. Falk Bálint 1806—1808. Szilva Mihály 1808. Falk Bálint gjjgj 1809—1817. Kollár Antal 1818—1823. Muzsik Ferenc „ 1824—1829. Falk János 1830—1889. Krakovitzer Ferenc „ 1840—1846. Hartmann Ignác „ 1846—1860. Takács István 1861— 1862. Kollár Antal „ 1862— 1867. Sziklay József 1867—1877. Kollár Antal 1878-1881. Palkovics Károly „ 1882-^1886. Papp János 1887—1894. dr. Helcz Antal 1895—1898. Maiina Lsjos „ 1899. év végéig Kollár Károly h. „ 1899. végétől 1915. Vimmer I „ 1916. napjainkig dr. Antóny Béla „ Római és középkori régiségek kerültek felszínre a zárdaépitkezéseknél. Néhány hót óta éjjel-nappal lázas munka folyik Vízivároson, a zárda körül. A Szent János-utcát már le­bontották. Eltűnt a Szent János-utca szakaszára eső Csernoch János-utca villáséra is. Kő-kövön nem maradt, sőt, még két méter mélységben az altalajt is kikubikozták. Hamarosan a fundamentumokat kezdték ásni. Az egész telepet fürge munkások leptek el és a fuvaropok hosszú sora állt rakodásra készen. Sokan állnak meg a járókelők közül, vájjon az alapásásoknál nem kerül-e régiség felszínre. Az Esztergomi Ré­gészeti ós'Történelmi Társulat kérést is intézett az építési vezetőséghez, hogy az esetleges leletekről értesítést küldjön. Majd ujabb két méter mély ségig semmi különösebb eredmény nem mutatkozott. Ugyanis ilyen vas­tagságban a talaj feltöltött. Lejjebb pedig viz bugyogott fel és szivárgása folytonosan erősbödött. Szivattyúgé­peket kellett működésbe hozni. Ez a munka sokszor és még jelenleg is, az éjszakába nyúlik. Sor került a várfai szétbontására is. Ez újabb nehéz akadályokat gör­dített a munka könnyű folytatása elé. A csákányos munkások nem tudtak az erős fallal megbirkózni. Robban­táshoz kellett folyamodniuk. Mintha a kövekben élő Esztergom története minden erőfeszítését kifejtette volna, hogy múltjának titkait megőrizze. A dinamit nem kegyelmezett a vastag vár­falnak, széthullottak 1 a mázsás kövek. Ettől kezdve nap nap után kerültek felszínre a régi Esztergom maradványai. Dr. Balogh Albinnal, a bencés főgim­názium tudós tanárával, az Eszter­gomi Régészeti és Történelmi Társu­lat buzgó igazgatójával jártuk végig az építkezés helyét. Balogh' Albin dr. eddig már több fontos leletet gyűjtött össze és készséggel ad felvilágosítást az érdekes leletekről. A vártai lebontása különös felfe­dezést eredményezett. Ezt a falat nagyrészben lerombolt temp­lomok romjaiból építették fel­Vízivároson a XIII. században két templom állott. Az egyik a mai vízivá­rosi templom helyén a Szent • László* templom, a másik, a zárdatemplom helyén a ferencrendiek temploma. E két templom a tatárjárás idején tél­iesen elpusztált. Rogérius irja, hogy Esztergom ekkor a legborzalmasabb napokat élte át, a tatárok a várost a föld színével egyenlővé tették. E ro­mokból építették fel a várfalat. Nagyrészét tehát templomkövek képezik, de lejjebb több sirkódarab is előkerült. Ezek közül kettőről lehet határozót-, tab következtetést levezetni. Az egyik fél sirkövbn három emberfej két galamb és két oroszlán látható. A diszitések is elég világosak. A másikon egy női és egy fórfialak látható. Mindkét sirkó a III. századból való. Rengeteg római téglát ástak ki; kö­zépkori tégla eddig nem került elő". A római téglák minden valószínűség sze­rint egy ápszisz maradványai. Felszínre került egy nagyobb cí­meres kő is, de ez érthetetlen módon eltűnt. Ellopták.. , , A legtöbb emlék középkori. Tudjuk, hogy a törökuralom idején Esztergomban nagy várépitkezések és erődítések voltak; A várfal mentén volt a temető. Sok fegyvert találtak, igy dárdát, lándzsát, kardot ós fokost. Több métermázsát tesznek ki a ki­ásott ágyúgolyók. Teljes épségben sikerült egy csont­vázat is kiásni. Mellette 15 drb német császári ezüst és rézpénz feküdt. Megtalálták a fegyverzetét is darabokban. Sok török edény került napvilágra. Ezeknek az a különös érdekessége, hogy legtöbbje az egykori szentta­mási fazekasműhelyből került ki. Egyik másik edényen a koránból vett török felírások olvashatók. Ezek XVII századbeliek. Rendkí­vül értékesek. A munkások a legnagyobb igyeke­zettel ós figyelemmel dolgoznak egy­egy lelet kifejtésekor. Városszerte nagy az érdeklődés, vájjon ezután még milyen régiségek jutnak felszínre és mit tudunk meg ezek nyomán a régi Esztergom történetéből. , W.O. HÍREK Őszi szükségletét mindenki helybeli iparosnál és kereskedő­nél szerezze be, vagy pedig augusztusban a helyi piacon szerezzük be szükségletünket l Új helyi lelkészségek. A főváros törvényhatósága nemrégiben három új helyi lelkészség létesítéséhez járult hozzá és pedig a külső Soroksári uton, a kispesti határ mentén a Kada­utcában és a Török-őrön. Ezzel kap­csolatosan Serédi Jusztinián biboros­hercegprimás Pi meleghangú köszönetet intézett a tanács .útján a főváros kö­zönségéhez. Bérmálás Szigetközben. Dr. Serédi J u sztinián dr. biboros-hercegprimás a bérmálás szentségét a Szigetközben szeptember 25—29. nwpjain szolgál­tatja ki. Az elkészített programm szerint szeptember 23-án Révfalun, szeptember 24 én Zámolyon (csatla­koznak: Dunaszentpál, Dunaszeg, Új­falu és Ladamér községek), szeptem­ber 25-én Alsóvámoson (csatlakoznak: Nagybajcs, Kisbajcs Ós Szabadi), szep­tember 26-án Ásványon (csatlakozik báró), szeptember 27-én Hédervárott (csatlakoznak a lipótiak), szeptember 28-án Mosondarnón (csatlakozik Zseli), szeptember 29-ón Dünakilitin (csatla­koznak a püskiek, remeteiek óa a szigetien), bérmál a hercegprimás, aki a bácsaiakat szeptember 23-án Rév­falun fogja megbórmálni. Baráti Huszár Aladár dr. a Hajós­egylet diszelnöke. A Move Esztergomi Hajós Egylet öt ; tagból álló küldött­sége kereste fel kedden délelőtt ba­ráti Huszár Aladár> dr. főispánt, hogy felkérje a Hajósegylet diszelnökónek. ídátéffy Viktor az egylet, elnöke meg­győzően kifejtette, ho^y milyen nagy szükség van a sportra Azoknak, akik aktiv részt nem is vesznek a sporto­lásban, szükséges, hogy átérezve a sport test ós jellemnevelő fontosságát, érdeklődésükkel buzdítsák azokat, akik koruknál és testi erejüknél fogva hivatva vannak városuknak és hazá­juknak dicsőséget szerezni. Kéri a főispánt, hogy mind állásának tekin­télyével, mind egyéniségének szimpá­tiájával támogassa erkölcsileg a Hajó­egyletet és fogadja szívesen az egylet diszelnöksógót. Huszár Aladár dr. — úgymond —• bár aktív részt nem vesz az evezésben, mégis örömest hajlandó támogatni ezt a nemes spor­tot. Szívesen maradna touábbra is az egyesületben közkatona, de ha & vezetőség igy látja jobbnak, vállalja a diszehiäksoget és igóri, hogy a Hajóaegylet mindenkor számithat tá­mogatására. A küldöttség örömmel vette tudomásul a főispán ezen Örven­detes elhatározását. A csákvári kántornap esztergomi vonatkozásai. Shvoy Lajos székesfehér. I vári megyéspüspök kezdeményezésére jós Esterházy Móric gróf kegyúr ^5. i kezű támogatásával a közelmúlton I Csákvárott megtartották az első ma _ I gyar kántornapot, amely a „mu g j ca sacra 14 jegyében, tisztán ©gybá—^ 'szellemben nagy sikerrel folyt le ^ W Vermesnél 14 na»os nagy olcsó vásár! ~W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom