ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-17 / 46. szám

XXXIII évfolyam, 46. szám. Ära SO fillér Vasárnap, 1928. június ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nt; .veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Amit a polgár ad és kap Eixtergom, 1928. június 17 A legfontosabb államfenntartói cse­lekedet az adózás. Az adózó polgár tar*ja fenn az államot. Az adófizető polgár pengőiből és filléreiből él, működik és prosperál a katonaság, csendőrség, rendőrség, a közigazga­tás és igazságszolgáltatás és minden egyéb struktúra, amely az állam testéhez és életéhez tartozik. Tiszte­let és becsület jár tehát a polgár­nak, aki nehéz munkája révén elő­teremtett pengőit és filléreit az állam kasszájába hordja. Nyíltan következik, hogy a pol­gárság adójából fenntartott állam csakis a polgárság javát szolgálhatja. Az ember jót akar kapni azért, ami jót ad. A polgárság java az, hogy megvédett, biztonságos hazája, jó otthona, vallása, erkölcse, keresete, egzisztenciája, egészsége és művelt­sége legyen és hogy társadalmi és hazafias életét életrevaló, nemes as­pirációk irányítsák. A polgár nem azért fizet adót, hogy nagy, ezerféle elágazású és adminisztrációjú gépezetet tartson fenn, banem azért tartja fenn súlyos adózással az államgépezetet, hogy számára jó származzék belőle és bol­dogulhasson általa. Ebből a szempontból kell szem­lélni, bírálni és mérlegelni Vass mi­niszter népjóléti javaslataiba rokkant­sági és öregségi biztosítás törvényét és mindazokat a létesítendő kulturá­lis és egészségügyi intézkedéseket, amelyek egyenesen a polgárság ja­vára vannak szánva. A kezdet nehéz. Súlyos adót fize­tünk, nehezen fizetjük, és valljuk meg őszintén, nem is szívesen, mert ma még alig látunk érte valamit. De ezen az úton kell haladnunk, hogy valamikor meg legyünk elé­gedve azzal, amit az állam polgá­rainak nyújt a nehéz adók fejében. Ez az elkövetkezendő világ már egy jobb világ lesz, amelyben köze­ledünk a szociális igazság felé, ami­kor a lebetegedatt iparosembernek nem kell nyomorultan elpusztulnia, amikor az elöregedett munkás nem lesz útszéli koldus és amikor a sze­gény ember egészsége ós családja is védett, drága kincs lesz. A jövő ál­lama áldásos szociális intézmények­kel van teli. A gazdag ember több adót fizet, de viszont ezzel biztosítja az állami szooiális intézményeket, amelyek nélkül a modern világban nem állhatna fenn az állam, amely­nek biztonságos élete viszont az ő boldogulásának is záloga és alap feltétele. A váro« adminisztrációjának megvizsgálása Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 12-ón, kedden délelőtt 11 órakor dr. baráti Huszár Aladár főispán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Palkovics László alispán havi jelentését ismer­tette, amelyben megemlékezett az esz­tergomi városházán folyó munka hi­vatalos ellenőrzéséről, illetve vizsgá­latáról is. Előadta az alispán, hogy Esztergom szab. kir. város adminisz­trációjának megvizsgálására kiszállott Budapestről a belügyminisztériumból Tatits Árpád h. miniszteri államtit­kár és .a pénzügyminisztériumból Lu­kács Ödön miniszteri tanácsos. A vizsgálat során megállapították a vá­rosnak rendkívül nehéz pénzügyi helyzetét, amelyet már dr. baráti Huszár Aladár főispán is észlelt az előzőleg megtartott hivatalvizsgálat alkalmával. Helybenhagyták továbbá a pénzügyi helyzet megjavítása érde­kében elreudelt intézkedéseket. Egyéb ként a vizsgálati eljárás még folya­matban van. Az alispáni jelentós a vármegye több községében megtartott szigorú hivatalvizsgálatokról is beszámol. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul a közigazgatási bizottság Harmsworth lord komáromi látogatásáról szóló alispáni beszámolót. Mult hó 16-án utazott keresztül Komárom sz. kir. városon Rothermere lordnak fia Esmond Harsmworth, akit Esterházy Móric gróf angol nyelven, a város polgármesteré pedig magyar nyelven nagyszámú és lelkes közönség élén üdvözölt. Esmend Harmsworth meg­tekintette az országhat áit, a közúti hidat és válaszában hangsúlyozta, hogy atyja intencióinak megfelelően mindent el fog követni a magyar nem­zet igazságának kivívása érdekében. Elutazása előtt a lelkes fogadtatást kü­lön táviratban is megköszönte. A jelentés további része a szoká­sos statisztikai adatokat sorolja fel. Keresik az utat a Bazilika felé Mostanában sokan keresik az utat j a Bazilika felé. Minden esztergomi \ ember tudja arra az utat és ha még­is sokan keresik, ez azt jelenti, hogy j manapság sok idegen jár Esztergomb an. Hála az Istennek, hogy jár ! Isten ! hozta őket! Bár járna még több. El- í végre évek óta idegenforgalomra! rendezkedtünk be, az idegenekben re­ménykedtünk. A háború után bizony kiestünk abból a boldog állapotból, amikor az esztergomi ember csak maga élvezte városa természeti szép­ségeit ós Kincseit, és nem jutott eszébe, hogy ezt a szépséget és kincset árubaj kellene bocsátani. Bezzeg most fel-1 felfedeztük Esztergomot és noha! még csak most ébredezik ós rendez­kedik az új dunaparti kiránduló város, már is egész bucsujárásnyi nép jár Esztergom utcáin főként vasár- és ünnepnapokon. Idegenek. A Bazilika felé. Három hölgy liheg fölfelé a Fe­renc József-úton, útitáskával a ke­zében, fülig poros in, a nyakukban tarka sál. A nézelődésükből látszik, hogy még sohasem voltak Esztergom ban. Egy öreg parasztember ballag előttük. Idevaló. Kényelmesen néz­kól jobbra-balra, de nem kíváncsian. — Bácsika, merre jut az ember a Bazilikába ? — kérdi a« egyik nő ba­rátságos, mézédes hangon. A bácsi nagyot néz, majd kiveszi a szájából a pipáját és előre bök vele egyet. — Arra megy a többi is, a! Valóban, sokan mennek arra, a vár­út szélességében vonulnak fel a ki­rándulók. Persze a nők nem értik meg a bácsi csodálkozását és a lené­zést, amely a kurta felelet mögött van. A bácsi ugyanis azt gondolja, hogy olyan ember nincs a világon, aki ne tudná az utat a Bazilikához. Hát kedves jó bácsikám, ezentúl ne hígyje ezt! Most sok idegen jár a városban és az idegen ember bizony keresi az utat a Bazilikához. Ha pedig esetleg kérdezi valaki az utat, legyen szives és csak legalább ennyit mondjon: — Tessék, kérem csak tovább, föl­felé menni ezen az úton. És szívesen mondja ezt ! Esetleg magának is kifizetődik, kedves bácsikám, ez a kis szívesség az idegen vendéggel. A maga cseresz­n yéjét, gyümölcsét veszi meg drága pénzen, a maga teje, vaja, tojása és csibéje fog jó pénzen fogyni, ha mi­nél több idegen fog Esztergomban uzsonnázni és vacsorázni. Ki van irva ugyan egyes helyeken, hogy : út a Bazilikához, — de, lám, emberek vagyunk, ez még nem elég. Legyünk egymáshoz kedvesek és ud­variasak is. Megkezdődött a fürdő­idény a stranduszodá­ban Mult vasárnap végre mellénkszegő­dött a nyár. Tudja Isten, merre járt eddig, hol bujdosott! A szép idő ki­tartott egész nap s reméljük, hogy ve­lünk marad. Nap-nap után érkeznek kirándulók városunkba. E kirándulások rendsze­res betetőzése a stranduszoda. Jobbára kirándulóktól népes a Szent István­strandfürdő, de sokan vannak állandó fürdővendégek is. Ez a csoport két részre oszlik: pestiekre és eszter­gomiakra. A pestiek itt nyaralnak és idejük nagy részét a fürdőben töltik el. Elmaradhatatlan a gyermekek se­rege, amely nagy hancúrozással, vidám kedvteléssel tölti el az időt. Érdemes az uszodában egy-két órá­időzni. A fürdő mai képe a legi szebb benyomást kelti. A tavasszá, folytatott és kibővített parkírozás 1 munkálatok az ízlés finom megnyilvá­nulásai. Itt zöld pázsit, ott egyenes rózsasorok, amott dísznövények. A terrasz magas fáival, hűs árnyékával hívogat. A platánfák, háttérben a bazilikával, romantikát kölcsönöznek. Az esztergomi szemében talán közöm­bös e látvány, de nagy érték az idegen városi ember számára. A víz színjátszó felülete gyönyörködtet. Sokan a legbiztosabb barométernek tartják a viz színjátékát ; változásá­val az idő is változik. Különösen este bámulatos a színek változása, a lámpák fénye több változatban tük­röződik vissza. Tarka a fürdőzők csoportja. A ven­dégek tagozódása szerint érdekes ta­pasztalatokra jutunk. Az esztergomiak drágálják a taksát. Különösen a gye­rekek miatt. Azok mindennap a víz­ben lubickolnának. Az esztergomi rendszeres látogatók külön csoportot alkotnak és a kis uszodába járnak. Többnyire idősebb emberek, akik gyógykúrát folytatnak. Reumájukat, köszvényüket, idegességüket mulaszt­ják. Megelégedetten úszkálnak a víz­ben vagy sütkéreznek a napon. A „pestiek** illetve a nyaralók han­gos társaság. A nagyvárosi életet el­felejtve élvezik a kis város nyugal­mát. Igénybeveszik a fürdő minden kényelmét. Módszeresen fürdőznek. Ez is divat ma. ultözködésük, beszéd­jük ós szórakozásuk semmi kívánal­mat nem hagy maga után. Természe­tesen a pénz ad erre módot, mert fürdőzni a külsőségek szerint lehet, de nehéz kérdés a fürdés egyéb költ­ségeinek fedezése. Igy a pesti vendég goüdolkodás nélkül ül fel a terraszra, hogy a fürdés közben szerzett éhsé­gét csillapítsa. Azért találunk a terra­szon esztergomiakat is, legnagyobb örömünkre. Igen kedvesek az egyes társaságok, élénk beszélgetés, eszme­csere fejlődik. Mindezek nagy elő­nyére válnak az esztergomi fürdő­életnek. A pestiekre jellemző — áll az esztergomiakra is — hogy nehezen hagyják el a vizet. Sokan nem tud­nak hosszabb ideig a vízben tartóz­kodni, de a Szent István-fürdő vize valami különös hatással lehet a szer­vezetre és az ember jól érzi magát benne. Talán hőfoka, talán gyógy­hatása idézi ezt elő. Nem hagyhatjuk szó nélkül az állandó uszodai sportot sem. Sokan nemcsak hogy úszótréninget vesznek, hanem még az egészség szempontjá­ból sportolók is szorgalmasan hasz­nálják az uszoda sportfelszereléseit ós egyéb játékszereit. Nagy megelégedésünkre szép fürdő­életet találunk Esztergomban. Sokan vannak, akik még nincsenek megelé­gedve a stranduszodával és kritikát gyakorolnak egyes dolgokra vonatko­zólag. Tárgyilagosan ítélve természe­tesen a fürdőtelep ma még nem elé­gítheti ki a legteljesebb fürdői igénye­ket, mert alig egy éve épült. Remél­hető, hogy pár öv alatt ki fog bő­vülni és felszerelésével, kényelmével elsőrangú fürdők nívóját fogja elérni. Az eddigi eredményt pedig csak di­i csórni lehet. W. 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom