ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-13 / 45. szám

XXXIII* évfolyam, 45. szám. Ám lO filter Szerda, 1928. június 13. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem'veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A dorogi Te Deum Mult év szeptemberében nagy katasztrófa érte a dorogi bányát, amely kevés htja, hogy számos derék ember halálával is nem végződött. Az Auguszta-aknát váratlanul elöntötte a viz s ezáltal sok szegény munkásember maradt munka nélkül s a bányatársulatot nagy veszteségek érték. A bányatársulat mindent megtett, hogy a dorogi szónmedence eme egyik leggazdagabb aknája vízteleníttessók. Megindult hát a nagy munka, amely több mint nyolc hónapi kitartó küzdelem után végre sikert aratott. Pünkösdkor fejezték be az imponáló küzdelmet, amelyben az emberi ész ós erő győzedelmeskedett a földalatti vizek titokzatos ereje felett. A dorogi bánya vezetősége nemcsak a nagy munka kezdeményezői, vezetői és munkásai iránt óhajtotta leróni háláját, hanem igazi emelkedett lólekre vallóan Te Deumot, hálaadó istentiszteletet is tartatott, amelyen méltó ünnepélyességgel hálát adott Istennek is a nagy munka sikeréért és nyilvánosan is beismerte a zsoltáros szavaival: Ha nincs az Úr velünk ... Tán vizek nyeltek volna el Tán sebes folyam zúgott volna el Lelkünk felett, Leikünkön átvonultak volna tán . Megáradt nagy vizek. Áldott legyen ai Úr: Nem engedett bennünket Fogaik martalékául!... A tőr elrontatott É« mi megmenekedtünk! (123. zsoltár.) Az ünnepi istentiszteletre, amely a szépen megújitott, ragyogó tisztaságú dorogi plébániatemplomban vasárnap d. e. 10 órakor folyt le, megjelent nemcsak Dorog község és a dorogi bányatelepek apraja nagyja, hanem a Salgótarjáni Köszénbánya Rószvónytársulat budapesti központjának számos magasrangú kiküldöttje is. A bányászzenekar, a kitűnő dorogi leventezenekar ós a dorogi községi zenekar hangjai mellett impozáns menetben vonult fel mindenki a templomba, amely csakhamar teljesen megtelt úgy, hogy a templom környéke is fiűrűn tele volt áhítatos közönAz ünnepi szentmisét és Te Deumot Szomszély Antal bányalelkész végezte, aki szentbeszédében az egyház régi szerzeteseinek kulturális munkáját, mint a mai technikai eredmények megalapozóját méltatta, majd az Isten iránt való hála magasztosságát ecsetelte vonzó szavakkal. A gyönyörű beszéd minden jelenvoltra mély hatást gyakorolt. Szentmise alatt a bányászzenekar és a plébániatemplom énekkara felváltva emelték az istentisztelet magasztosságát. Az énekkart, amely fegyelmezett és egy házias szellemű énekével megérdemelt elismerést keltett, dr. Trinki Kálmán plébános vezette. A Chorin-szobor leleplezése. Istentisztelet után a közönség a vasútállomás közelében levő bányaigazgatósági épület elé vonult, ahol az épület előtt levő parkban fehér lepellel letakartan állott id. dr. Chorin Ferenc v. főrendiházi tagnak, a dorogi szénmedence mai nagysiga magalapozójának impozáns mellszobra, Beck Fülöp szobrászművész kitűnő alkotása. A megjelent közönség sorában láttuk itt Báthy László, Túri Béla és dr. Lepold Antal prelátus-kanonokokat is, akik a birtokos főkáptalan képviseletében jelentek meg a bányatársulat ünnepélyén. A bányász-zenekar Himnusa után dr. Reimern Ernő a társulat ügyvezető-igazgatója mondotta el magas szinvonalú emlékbeszédót id. dr. Chorin Ferencről, akit mint államférfiút, a magyar nagyipar megteremtő jót, a kiegyezés utáni korszak egyik legna gyobb alkotózsenijét és a dorogi szénmedence kifejlesztőjét mesteri szavakjellemezett. Beszéde alatt lehullott a lepel a szoborról, amelynek felirata a következő : DR. CHORIN FERENC a magyar főrendiház tagja a magyar gyáripar vezére 34 esztendős elnöksége alatt naggyá fejlesztette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-ot. Alkotásai ércnél maradandóbban őrzik emlékét. 1842—1925. A szobrot Schrnidt Sándor bányaügyi főtanácsos bányaigazgató vette át kegyeletes szavakkal, amelyekben Chorinnak a dorogi szónmedence és munkásai iránt való meleg szeretetét és azon emelkedett szándékát méltatta, hogy a közelmúlt tanulságai után a tisztikart és a munkásságát mindenkor valláserkölcsös szellem vezesse. Majd elhelyezte a szobor előtt a bányatársulat hatalmas koszorúját. Ezután számos koszorú elhelyezése következett, mely után dr. Ohorin Ferenc m. kir. kereskedelmi főtanácsos, a bányatársulat elnöke köszönte meg, hogy édesatyja emlékét nem gyászünnepély, hanem örömünnep keretében örökítették meg. Ez illett — úgymond — az elhunyt alkotó szelleméhez. Majd meleg elismeréssel szólt a viztelenitési munkálatokról, amelyekért a társulat nevében az egybegyűltek nagy nyilvánossága előtt fejezte ki köszönetét mindenekelőtt Schmidt Sándor bányaigazgatónak, majd vitéz Sághy Antal főmérnöknek, akivel a jelen voltak lelkesült éljenzése közben közölte, hogy a társulat őt érdemei elismeréséül felügyelővé léptette elő. A megdicsért altisztek és munkások. Majd a következőkről emlékezett meg dicsérőleg a nagy munkában való lelkes közreműködésük elismeréséül: Altisztek: Csenki Ferenc főgépész, Keller József művezető, Cserna Gyula főgépész. Munkások : Villám András, Drabik Lajos, Pintér Antal, Winter Géza, Tóth Gyula, Dogosi Ferenc, Röricbi István, Bohner József, Czibor Ferenc, Müller Jakab, Bácsik Lajos, Nagy Sándor, Galgócz Géza, Soós Lajos, Brusch György, Bucsai Gábor, Mézes Gusztáv, Schramm Gyula, Molnár Ferenc, Jeszenszky Antal, Krampe Géza, Lang András, Hambach Ferenc lakatosok. Simon Ferenc, Tonigold József, Benke József, Jenike József, Grumming Károly, Schmidt Mihály, Chomistyák András, Mojzes Mihály, Orbán Imre villanyszerelők. Kunyik Sándor segédmunkás. Kucsera Antal, Szax Lőrinc, Csenki József, Gruber István, Gruber József, Horváth Mihály, Putz Mihály, Szax János, Truszka Péter, Máté József, Gregor Bálint, Pecho Illés. A bányatársulat elnöke kijelentette, hogy nevezetteket a társulat külön jutalomban fogja részesiteni. A bányászzenekar most a bányászindulót adta elő, mely után a leventék diszelvonulása következett a megjelent előkelőségek előtt s ezzel a felejthetetlen ünnepség véget ért. A Gréban-féle Igazi Passió előadása Esztergomban A budapesti Nemzeti Szinháznak egy illusztris, 30 tagú csoportja, vitéz Garamszeghy Sándor művész vezetésével felkeresi a nyár folyamán az ország nagyobb városait és községeit, hogy bemutassák a Jézus Krisztusról szóló Gréban-féle „Igazi Passió"-t. Ezt a kimagasló művészi megmozdulást nemcsak az egész magyar kormány, nemcsak a kormányzó őfőméltósága, hanem a biboros-hercegprimás őeminenciájának helyeslése is a legmelegebben pártfogolja. Városunkat június hó 22-én látogatja meg a kiváló mtivésztársaság, akik között olyan ismert nevek szerepelnek, mint Abonyi Géza, Ághy Erzsi, Bakó László, Gál Gyula, Tasnády Ilona, Mihályfi Károly, Pethes Sándor, Rózsahegyi Kálmán és Vizváry Mariska. Tekintettel arra, hogy városunk közönségének még sohasem volt alkalma az ország első művészeinek együttesét Esztergomban köszönthetni, meg vagyunk győződve arról, hogy oly szeretetteljes fogadtatásban lesz része a kiváló gárdának, hogy ők is szeretettel fognak visszaemlékezni esztergomi időzésükre. A Krisztus-tragédiával egyidejűleg egy bűbájos falusi történetet is bemutatnak, melynek főszereplőjében Rózsahegyi Kálmánban alkalmunk lesz a kifogyhatatlan derűnek ós humornak és az ősmagyar zamatosságnak inkarnációját mint a legtökéletesebb művészetet élvezni. Az előadásokat délután 4 órai kezdettel a tanulóifjúság részére és esti 8 órai kezdettel a nagyközönség részére rendezik a Kath. Legényegylet nagytermében. Ajánlatosnak tartjuk ós figyelmeztetjük Esztergom közönségét, hogy akik e tökéletes művészi esemény részesei akarnak lenni, azok jó előre gondoskodjanak arról, hogy az előadáshoz jegyet szerezzenek. Jegyek előre kaphatók Tatarek ós Buzárovits üzletében. HÍREK Jézus-Szive ájtatosság. A város kegyúri plébánia-templomában évenkint tartandó Jézus Szentséges Szive ájtatosság ezidén f. hó 14-én, d. u. fél 7 órakor kezdődik és tart f. hó 22-ig bezárólag.. A szentbeszédeket ezidén P. Fidler Lipót jézustársasági atya mondja. Vasárnap az engesztelő körmenet az este 6 órakor kezdődő litánia után indul a szokásos útvonalon. A hercegprimás Tatabányán. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás szombaton délután dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, titkár kiséretében Tatabányára utazott s ott vasárnap és hétfőn a gyengélkedő győri püspök felkérésére kiosztotta a bérmálás szentségét. Tatabányán az egyházfejedelmet nagy fénnyel és lelkesedéssel fogadták. Az útvonalon is, amerre az autó elhaladt, a községek népe kivonult és meleg ünneplésben részesítette az áldást adó főpásztort. A hercegprimás tatabányai tartózkodása idején a sikvölgyi kastélyban Vida Jenő vezérigazgatónak vendége volt. A vezérigazgató bejelentette a hercegprímásnak, hogy e magas látogatás emlékére a bányatársulat az új munkástelepen templomot építtet. A bórmaút végeztével a hercegprimás meglátogatta a közeli primási birtokokat éa kedden délután érkezett vissza székvárosába. Rudolf István temetése. Impozáns részvét mellett folyt le szombaton délután 5 órakor a tragikus véget ért Rudolf István takarókpénztári vezérigazgató temetése a belvárosi temető kápolnájából. A temetési szertartást Mátéffy Viktor prépost-plébános, kormányfőtanácsos végezte asszisztenciával. A szebbnél-szebb koszorúkkal elhalmazott koporsónál a takarókpénztár és a tisztviselőtársak nevében Bleszl Ferenc m. kir. pénzügyi főtanácsos takarékpénztári elnökigazgató mondott mély érzéstől áthatott búcsúbeszédet, majd vitéz SZÍVÓS Waldvogel József méltatta kegyeletes szavakkal azt az önzetlen buzgóságot, amellyel a megboldogult a hazai sportügyek előmozdítása terén hazafias meggyőződéstq.1 vezéreltetve működött. pr* Viiág és Szántó fürdőruhái a legszebbek!